JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. október 17.Névnap: Hedvig, Hédi
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


BÁRÁNY NÁNDOR, (Kisbér, 1899. máj. 31. – Budapest, 1977. okt. 6.): gépészmérnök, egyetemi tanár, az alkalmazott optika hazai úttörője.

Már 17 éves korában díjat nyert színképelemzéssel foglalkozó pályamunkájával. Érettségi után (1917) katonai szolgálatra hívták be. 1923-ban iratkozott be a budapesti műegyetem gépészmérnöki karára, itt szerezte oklevelét 1928-ban. Utána átvették a honvédség kötelékébe, s mint műszaki tiszt mérnök őrnagyi rangot szerzett; 1945-ig a Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézetben végzett optikai kutatómunkát. 1954-től a budapesti műszaki egyetemen docens, 1956-tól egyetemi tanár, 1957-től a finommechanikai-optikai tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1967-ben ment nyugdíjba. Az optikai-finommechanikai műszerszerkesztés területén számos új, tudományosan megalapozott tervezési metodika fűződik nevéhez. 1974-től társszerkesztője volt a Finommechanika-Mikrotechnika című tudományos folyóiratnak. Tehetséges amatőrfényképész volt, több pályázatot nyert. A Fotóművészet című lapba számos népszerű tudományos cikket írt.

Fejér Zoltán: Fejezetek a magyar fotóipar történetéből
(részlet)
100 éve született dr. Bárány Nándor

Korai színes felvételei elkészítésében valószínileg Hasenfeld Oszkár, az 1950-es évek tárgyfotóiban az Optikai Kutató fotósa, Bicskei Rezső segítette. (Ez utóbbi megállapítást egyes képaláírások egyértelműsítik, mások nem. Ilyenkor szaporodnak az életműben eligazodni szándékozó ősz hajszálai...) Jegyzetekből kimutatható, hogy egyes képek beállítását dr. Bárány, míg a felvételezést – és gondolom, a laborálást – Bicskei végezte.

Mind önéletrajzai, mind a mások által összeállított méltatások eltekintenek cikkei felsorolásától, pedig ezek szakmai hatása azok megjelenésekor egyenrangú volt könyveiével. Az utódok feladata a bibliográfia részletes összeállítása, éppúgy, mint dr. Bárány közvetett hatásának kimutatása. Még nehezebb, szinte megoldhatatlan a kulisszák mögötti szakértői ténykedésének dokumentálása. Egy, a Magyar Országos Levéltárban talált, 1948-as dátumú, az Iparügyi Minisztériumnak címzett feljegyzés – legnagyobb megdöbbenésemre – öt olyan fényképezőgép-típus kifejlesztését és gyártását irányozza elő, melyek a következő években, 1954 és 1961 között meg is valósultak. Aligha túlzás, hogy a sorok közül dr. Bárány szakmai tapasztalata, éleslátása érezhető ki.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal