Miután az ország keleti területein már véget ért a háború, 1944. december 21-én megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben. Ezt megelőzően december 12-én a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front előkészítő bizottságot küldött ki, amely a helyi Nemzeti Bizottságokra bízta a képviselők kijelölését vagy népgyűlésen való megválasztását.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 230 tagot számlát (71 fő kommunista, 55 fő kisgazda, 38 fő szociáldemokrata, 16 fő parasztpárti, 12 fő polgári demokrata, 19 fő a szabad szakszervezetek képviselője, 19 pártonkívüli), a harcok megszűnte után 498 főre duzzadt létszáma, összetételében azonban nem történt lényeges változás.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésszakán elfogadták a magyar nemzethez intézett Szózatot, amely megrázóan mutatta be az ország tragikus helyzetét, felhívta a figyelmet a demokratikus változások szükségességére, megfogalmazta a legfontosabb feladatokat és megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945 szeptemberében már Budapesten tartotta ülését, amelyen törvénybe foglalta

• az állami szuverenitás gyakorlását
• a Németországnak szóló hadüzenetet
• a január 20-i fegyverszüneti egyezményta földreformot
• a népbíráskodás bevezetését
• a novemberi képviselőválasztást.

Az 1945. november 4-én megtartott nemzetgyűlési képviselőválasztás után az Ideiglenes Nemzetgyűlés feloszlott.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség