JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 18.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 
Kofi Annan út, Accra (Ghána)(fotó: Konkoly-Thege
                        György)

Kofi Annan út, Accra (Ghána)
(fotó: Konkoly-Thege György)

1945. október 24-én ünnepélyesen ratifikálták az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1945. január 26-án San Franciscóban aláírt Alapokmányát. Erre emlékezünk AZ ENSZ NAPJÁval. A szervezetnek Magyarország 1955 óta tagja.



ENSZ
(gyűjtőoldal)
Babits Mihály: Messze… Messze…
Spanyolhon. Tarka hímü rét.
Tört árnyat nyujt a minarét.
Bús donna barna balkonon
mereng a bíbor alkonyon.
Olaszhon. Göndör fellegek,
Sötét ég lanyhul fülleteg.
Szökőkut víze fölbuzog.
Tört márvány, fáradt mirtuszok.
Göröghon. Szirtek, régi rom,
ködöt pipáló bús orom.
A lég sürű, a föld kopár.
Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár.
Svájc. Zerge, bércek, szédület.
Sikló. Major felhők felett.
Sötétzöld völgyek, jégmező:
harapni friss a levegő.
Némethon. Város, régi ház:
emeletes tető, faváz.
Cégérek, kancsók, ó kutak,
hizott polgárok, szűk utak.
Frankhon. Vidám, könnyelmü nép.
Mennyi kirakat, mennyi kép!
Mekkora nyüzsgés, mennyi hang:
masina, csengő, kürt, harang.
Angolhon. Hidak és ködök.
Sok kormos kémény füstölög.
Kastélyok, parkok, labdatér,
mért legelőkön nyáj kövér.
Svédhon. Csipkézve hull a fjord.
sötétkék vízbe durva folt.
Nagy fák és kristálytengerek,
nagyarcu szőke emberek.
Ó mennyi város, mennyi nép,
Ó mennyi messze szép vidék!
Rabsorsom milyen mostoha,
hogy mind nem láthatom soha!
A Magyar ENSZ Társaság honlapja
Az Egyesült Nemzetek 1942. január 1-jén kelt Nyilatkozata
A Magyar ENSZ Modell Diákegyesület honlapja
ENSZ
(gyűjtőlap)
Hunyady György: A nemzetek jelleme és a nemzeti sztereotípiák
(Mindentudás Egyeteme)
ENSZ: Emberi jogok – a jövő ígérete?
(tanulmány)

Hubay Miklós:Időszerűségek a nemzetek egymás iránti gyűlöletéről

Kántor Lajosnak, szeretettel,

a KORUNK különszáma margójára

A népek és nemzetek egymás közötti gyűlölete? Mi ez?

Az első világháború második évében ezt a kérdést baráti körben, visszafogott hangon, már föl lehetett vetni. Vajon a Herr Professor, aki a lélek hínárosában biztos kézzel kotorász, mit szól a fajták közötti gyűlölet jelenségeihez? Freud zavartan válaszol: „ez egy oly titok, hogy magam se tudom, mit mondjak róla.” (Freud: Zeitgemässes über Krieg und Tod. 1915.)

Közben mintha rágyújtott volna egy halálhozó szivarra…

Talán – talán majd egyszer a civilizáció fejlődése némileg változtat ezen – morfondírozik el a Herr Professor. Ámde egy kis nyíltság és kölcsönös őszinteség – a kormányok és a népeik között – ezt a fejlődést elősegíthetné.

A liberális klubok szivarfüstkarikái göndörödnek az efféle Végső Toleranciára apelláló bölcsességek fölött. De én most nem tudok hinni a Herr Professornak. S valószínűleg ő se tud hinni saját magának. Még csak egy esztendeje, hogy ő is skandálta a bécsi Ringen, együtt a többi ötvenmillióval: „Vesszen kutya Szerbia!”

– Miért? Uraim! Miért?

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal