JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 17.Névnap: Lázár, Olimpia
    
 
Hónapok
 
A híd építőjének emléktáblája (fotó: Vimola Ágnes)

A híd építőjének emléktáblája (fotó: Vimola Ágnes)

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


1950. november 7-én adták át a forgalomnak a legfiatalabb budapesti közforgalmú Duna-hidat, az Óbudát Angyalfölddel összekötő Árpád hidat.

Ezen a helyen már a római korban is állt egy híd, amelynek maradványai a XIX. század végén, a Duna medrének kotrásakor kerültek elő, és amely a IV. század végéig állt.

Az új híd megépítése már az 1800-as évek végén sürgetővé vált, mivel Óbudán a filoxéra tönkretette a szőlőket és a lakosság egy jelentős része a szemben levő Észak-Pest újonnan létesült gyáraiban talált munkát, de a közlekedésre csak nagy kerülővel, a Margit hídon keresztül volt lehetőség. Már az 1870-ben kiírt városrendezési pályázat is tartalmazta egy új északi híd terveit. Anyagi nehézségek miatt sem ez, sem a XX. század eleji elképzelések nem valósultak meg. Az 1929-es tervpályázatot egy északi és egy déli hídra írták ki; ezek közül csak a Boráros téri (akkor Horthy, mai nevén: Petőfi) híd valósult meg. Végül 1932-ben kezdődött újra a tervezés a Kereskedelmi Minisztérium és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felügyelete alatt. A hídszerkezetet illetően a döntéshozók a felsőpályás, gerinclemezes acélszerkezet mellett foglaltak állást. A város rendjébe természetesen illeszkedő tengelyvonalat választottak, amelyet a Vörösvári út és a Hungária körút összekötése határozott meg. A tervek Széchy Károly irányításával készültek, ezen belül a hajógyári és a Margit-sziget feletti vasbeton áthidalások Sávoly Pál munkái. A talajmunkálatok 1937-ben indultak meg, az építkezés 1939-ben kezdődött. Az épülő hidat 1940 februárjában hivatalosan Árpád fejedelemről nevezték el. Az építkezés 1943-ban a háború miatt megszakadt és csak 1948-ban folytatódott. A híd szélességét az eredeti elképzelésekhez képest csökkentették 13 méterre. 1950. november 7-én adták át a forgalomnak Sztálin híd néven. 1956 óta viseli ismét eredeti nevét.

Az építkezés alatt a pesti oldalon fúrt artézi kútból váratlanul gyógyvíz tört fel; itt létesült 1948-ban a főváros legnagyobb fürdője, a Dagály. A budai lehajtó kialakítása során pedig a római légiós tábor fürdőjének maradványaira bukkantak; a Therma Maiores rekonstruált formában ma az aluljáróban csodálható meg.

Kákonyi Gellért: „Napi kérdésünk: Úgy jönnek, mintha mennének...?”
(részlet)

Október 29-én a Kossuth Rádió 7.00 h.-kor közli, hogy a szovjet csapatok 28-án este megkezdték kivonulásukat a fővárosból.14.00 h.-kor a Meteorológiai Intézet jelenti: „Szeles idő, több helyen esővel. Az északi légtömegek fokozatosan kiszorítják Közép-Európából az enyhe levegőt... A Mátrában és Zalaegerszegen leesett az első hó... A tengerszintre átszámított légnyomás 753 mm, alig változik”.Úgy látszik korán jön a tél... E naptól kezdve a Sztálin-híd Árpád-híd lesz, a Sztálin-térnek pedig Dózsa György út lesz a neve. A szovjet csapatok kivonása Budapestről előbb a harcok által nem sújtott kerületekből történik, de 29-én este Janza Károly honvédelmi miniszter jelenti, hogy a VIII. kerületben az ellenállók 21 órakor leteszik a fegyvert, a szovjet katonákat a Magyar Néphadsereg alakulatai váltják fel.

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az ötéves tervről
(részlet)

 

Az ötéves terv végén közlekedésünk másfélszer nagyobb áruszállítást fog lebonyolítani, mint 1949-ben. Ezt biztosítják a közlekedési beruházások, amelyek révén új vasútvonalak épülnek, a meglévőket korszerűsítjük és kiépítjük, mozdony- és kocsiállományunkat szaporítjuk, új utakat, hidakat építünk, a gépkocsiforgalmat és hajózásunkat kifejlesztjük.

Megépítjük a bátaszék-mohácsi új vasútvonalat. Villamosítjuk a budapest-miskolci fővonalat, megépítjük az öt Duna-hidat: a bajait, a budapesti Árpád hidat (Sztálin-híd szerk.), a Boráros téri hidat, az újpesti összekötő hidat és a dunaföldvári hidat, továbbá négy Tisza-hidat. Betonutat építünk Budapesttől Mohácsig.

 

Az Árpád-híd építésének előkészítő munkálatai Óbudán
Sztálin-híd [megindult a gyalogos forgalom]
A Sztálin-híd építkezései
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal