Ignác (Ignatius) annyi, mint aki ‚elviseli a tüzet’ (ignem patiens), azaz az isteni szeretet tüzét.

Ignác, Antiochia püspöke, Szent János tanítványa volt; állítólag ezt a levelet írta a Boldogságos Szűzhöz: „A Krisztus-hordozó Máriának az ő Ignáca. Engem, az újonnan megtértet, Jánosod tanítványát erősíteni és vigasztalni tartozol. Jézusodról ugyanis csodás dolgokat hallottam, és ámultam a hallottakon. Teljes lelkemből arra vágyódom, hogy tőled, aki mindig bizalmasan együtt voltál vele, akit beavatott titkaiba, megbizonyosodjam a hallottak felől. Élj boldogan, és az újonnan megtértek, akik velem vannak, tőled, általad és benned hadd erősödjenek meg!” A Boldogságos Szűz, Istennek szülőanyja, e szavakkal válaszolt: „Ignácnak, kedves tanítványtársának Krisztus Jézus alázatos szolgálója. Amiket Jánostól hallottál és tanultál Jézussal kapcsolatban, mind igazak: hidd azokat, ragaszkodj hozzájuk, és keresztény fogadalmadat erősen tartsd, életedet és erkölcsödet e fogadalmadhoz igazítsd! Jánossal együtt majd meglátogatlak téged és veled együtt a tieidet. Férfiasan állj helyt és cselekedj a hitben, a kemény üldözés ne ingasson meg, lelked legyen erős és örvendezzen a te lelked a te üdvözítő Istenedben (Lk 1,47). Amen.”