JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 18.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A folyószabályozások eredményei igen lassan, gyakran évtizedek múltán jelentkeznek. A szükséges korrekciók végrehajtásának érdekében komoly tudományos kihívást jelentett a szabályozott folyómedrek alakulásának nyomon követése. A feladat ellátására a vízrajzi szolgálat Péch József vezérlete alatt megindította a magyarországi vizekre vonatkozó hidrológiai adatgyűjtést, s az évente kiadott Vízrajzi Évkönyvekben adták közre az adatok tudományos vizsgálatából levonható következtetéseket.

A vízrajzi szolgálatnak jelentős szerepe volt az árvízi előrejelzések rendszerének kidolgozásában és a hidrológia tudományának európai szintre emelésében is. A vízrajzi osztály többéves előkészítő munkája eredményeként lépett életbe a Tisza- völgyében az árvíz-előrejelzés rendszere is 1892-ben, és megindult a vízjárási térképek közreadása is. Kezdetben csak az árvizek idején, 1895-től napi rendszerességgel készültek a jelentések.

A közlekedési minisztérium kebelében működő vízrajzi osztályt, a későbbi Vízrajzi Intézet jogelődjét Péch József mérnök szervezte meg Baross Gábor miniszteri rendeletére 1886-ban. Ebben a rendelet meghatározta az osztály feladatait:

„A folyóknak olyan szakaszain, amelyeken a vízfolyási viszonyok az általános vízjárásra jellemzőknek tekinthetők, a lefolyó vízmennyiségnek különböző vízállásoknál rendszeres, és a különböző vízlefolyási viszonyok közt eszközlendő lehető gyakori meghatározása, s ezekből minden vízállásnak megfelelő mennyiség megállapítása.”

Fejér József: A Kárpát-medence és Magyarország vízügyeinek történelmi áttekintése
(részlet)
A Tisza-völgy vizeinek szabályozása

A Tisza-völgy vizeinek szabályozása nemcsak műszaki szempontból jelentett addig nem látott hatalmas feladatot, hanem munkák elvégzéséhez szükséges pénzügyi bázis megteremtése tekintetében is. Az állam anyagi ereje nem volt elegendő, hogy az évekre, évtizedekre elhúzódó munkákat kizárólagosan a kincstár finanszírozza, ezért Széchenyi István a folyószabályozással együtt végzett ármentesítési munkákból hasznot húzó földbirtokosok hozzájárulását is tekintetbe vette.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal