JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 12.Névnap: Gabriella
    
 
Hónapok
 
A táncművészet világnapja (Az animációkat a Color Plus Kft. készítette)

A táncművészet világnapja (Az animációkat a Color Plus Kft. készítette)

1727-ben ezen a napon született Jean G. Noverre francia balett-táncos, az egyetemes táncművészet megújítója. Ebből az alkalomból a Nemzetközi Színházi Intézet 1981. évi madridi közgyűlése kezdeményezte A TÁNCMŰVÉSZET VILÁGNAPJÁnak megtartását. 1982-ben ünnepelték először.



A Nemzeti Táncszínház honlapja

Magyar Állami Népi Együttes
Juhász Gyula: Görög prológ
Pán sípja dalol most, édes fuvola
S a szép görög égnek napja ragyog.
A mának borúja száll messze, tova,
Ifjak boldog csapata táncba fog:
Erdei nimfa, forrási najád
A víg faunnal kelleti magát,
A völgy ölén és a hegy oldalán
Örök melódiáját fújja Pán.
Az isteneknek is kedves a tánc,
Hol ifjú szíveknek új ritmusa ver,
Hol lejt az öröm és szökell a vágy...
Fel hát, fiatalság, fel, táncra fel!
Ujjongjon az ének, dobogjon a föld,
Lobogjon a hajban a tirzusz, a zöld!
Evoé, éljen az élet, a szent,
Elég pihenőnk lesz majd odalent!

Kakasy Éva: A táncművészet világnapja

Kakasy Éva: A táncművészet világnapja

Kövesházi-Kálmár Elza: Lélegző tánc
(szobor)
Weöres Sándor: A tánc
(részlet)
Puszta fal, nyolc sarok:
kristály belseje imbolyog,
szétvagdalt tér tetemére
forr lány-testek dús füzére.
Testből font jelbeszéd
tölti a csarnok holt terét,
éled a föld nehéz pora,
fölveri lábak halk dobaja.
Táncot lejt Mária:
mozgásból szőtt ária
inak és forgók közt születve
száll a csillag-végtelenbe.
Bogdán István: Régi magyar mulatságok
(részlet)
Most kezdődik a,
Most kezdődik a,
Most kezdődik a tánc.

Így állítja, de rosszul mondja a nóta: nem most, az ősidőkben kezdődött a tánc, és nem mulatságként járták akkoriban. A primitív kultúrákban a tánc kultikus rendeltetésű. Mágikus szimbólum-cselekedetek sorozata alakította sokféle típusát a varázsló tánctól kezdve az avató, termékenység, harci táncon át a temetési és asztrális táncig. Belőlük fakadt aztán a fejlődés során a népies és a társasági, illetve a színpadi, művészi tánc.

A magyarságnál is ez volt a folyamata alakulásának. Sámánjaink voltak az első táncosok. A Hunor-Magyar monda az ősanyai tánc emlékét őrzi. A szentgalleni kalandról szóló feljegyzés pedig azt sejteti, hogy a honfoglalás korában a tánc már nemcsak kultikus jellegű volt. Az Érdy-kódex adatából meg, mely szerint Szent István halálakor 3 évre az egész ország területén megtiltották a táncot, arra következtethetünk, hogy abban az időben általánosan dívott már a népi tánc. Viszont a kultikus jellegű tánc is hosszú életű maradhatott a városokban is, mert az 1279. évi budai zsinat többek között meghagyta a plébánosoknak, hogy a polgárokat ne engedjék a templomokban és a temetőkben táncolni. Arra pedig, hogy egyesek igencsak értettek a tánchoz, utal az, hogy a táncos jelzőből személynév lett. Az elsőt, Táncos Lászlót 1350-ből ismerjük.

A tánc szavunk egyébként a középfelnémet Tanz szó közvetlen átvétele. Magyar származású megfelelője a tombolás szó volt, a tomb ige származéka, mely továbbél a tobzódik, toporzékol igéinkben.


Tánccipők (fotó: Bánkeszi Katalin)

Tánccipők (fotó: Bánkeszi Katalin)




Széttáncolt cipellők (fotó: Bánkeszi Katalin)

Széttáncolt cipellők (fotó: Bánkeszi Katalin)

Weöres Sándor: A tündér
(részlet)
Bóbita, Bóbita táncol,
Körben az angyalok ülnek,
Béka-hadak fuvoláznak,
Sáska-hadak hegedülnek.
Tóth Árpád: Tánc
(részlet)
Táncot kivánnék látni, hintázó női testet,
Zenén lebegve könnyűt, toppantva halk neszűt,
Úszó, setét hajával csak fátyolos mezűt,
Kit nékem furcsa piktor, bús vágy, elémbe festett.
Weöres Sándor: Rongyszőnyeg 18.
(részlet)
Nimfa táncol, faun kering,
ájul száz alakban.
Vén kő nézi hallgatag
örök kárhozatban.

Háló (fotó: Legeza Dénes István)

Háló
(fotó: Legeza Dénes István)

Faludy György: Balett-táncos
(részlet)
A lebegés a rigolyám,
giroszkóp minden csigolyám,
ahányszor forgok, nyújtozom
vagy ugrok: győzök Newton-on,
körzők a forgócsontjaim,
diótörők a combjaim,
csuklóim szálló bóbiták,
a tarkóm kétszáz hóvirág,
s ez köldököm lehunyt szeme:
hány lány és fiú fúlt bele!

„A hattyúk tava” (Hyde Park - London, Anglia) (fotó: Bánkeszi Katalin)

„A hattyúk tava” (Hyde Park - London, Anglia) (fotó: Bánkeszi Katalin)

BALETT
(gyűjtőoldal)
A Győri Balett honlapja
Szalay Zoltán: Metzger Márta és Markó Iván, 1973
(fotó)

Józsa Judit: Aranyváry Emília (1830 körül - 1868 után) az első magyar prímabalerina (kerámiaszobor)

Józsa Judit: Aranyváry Emília (1830 körül - 1868 után) az első magyar prímabalerina (kerámiaszobor)

Korniss Péter: Balett Intézet
(fotó)
A Pécsi Balett honlapja
Keleti Éva: Eksztázis
(fotó)
Berzsenyi Dániel: A táncok
(részlet)
Nézd a tánc nemeit, mint festik játszi ecsettel
 
A népek lelkét s nemzetek ízleteit.
A német hármas lépéssel lejtve kering le,
 
S párját karja közé zárja s lebegve viszi.
Egyszerü a német mindenben, s csendesen örvend,
 
Egyet ölel mindig, s állhatatos szerető.
A gallus fellengve szökik, s enyelegve kacsingat,
 
Párt vált, csalfa kezet majd ide, majd oda nyujt:
Ez heves és virgonc, örömében gyermeki-nyájas,
 
Kényeiben repdez, s a szerelembe' kalóz.
A magyar egy Pindár: valamerre ragadja negéde,
 
Lelkesedett tűzzel nyomja ki indulatit.
Majd lebegő szellő, szerelemre olvad epedve,
 
S búja hevét kényes mozdulatokba szövi;
Majd maga fellobbanva kiszáll a bajnoki táncra
 
(Megveti a lyánykát a diadalmi dagály),
S rengeti a földet: Kinizsit látsz véres ajakkal
 
A testhalmok közt ugrani hőseivel.
Kosztolányi Dezső: Tánc
(részlet)
Felzendül a húr a síkos terembe
s egyszerre zörgenek az ablakok,
ruhák szines gomolya forr kerengve
és a szemekbe lávatűz ragyog.
Pihegnek a láztól a női mellek,
erős kezekben égnek a kacsók
és a tükörnél, ciprus árnya mellett
acélerővel csattan el a csók.
Kálnoky László: Táncosnő a magasban (XII. 24.)
A felhőkarcoló legmagasabb
emeletének párkányán piruettező
világszép táncosnőt kitárt karral
várja odalenn H. Sz., noha tudja,
ha lezuhan a gyönyörű test,
együtt mállnak lekvárrá a kövön.
Eifert János: Tűztánc
(fotó)
André Kertész: Groteszk táncosnő
(fotó)
Weöres Sándor: Dob és tánc
(részlet)
csönd
béke
csönd
béke
fény
csönd fénye
béke csöndje
fény békéje csönd
fényes csönd béke
csönd béke fény
béke csöndes fénye
fény csöndje
csönd csöndje fény fénye béke
csönd fény

Ghánai tánc(fotó: Konkoly-Thege György)

Ghánai tánc
(fotó: Konkoly-Thege György)

Weöres Sándor: Ugrótáncot jókedvemből
(részlet)
Ugrótáncot jókedvemből,
édes rózsám, járok,
országút visz Fehérvárig,
széles a két árok.
Így tedd rá, úgy tedd rá,
Rozika, Terike, Marcsa,
kinek nincsen tíz tallérja,
kötőféket tartsa.
Rába György: Egy táncosnőhöz
(részlet)
A körmeink között lelj végre társra
pusztulj inkább csak ne légy egyedül
hátára vesz a test elszabadult ló
s romlás elől romlásba menekül
A színpadon forogva jobbra-balra
osztogattad magad szeretetért
a táncban lettél bárki szeretője
fölizzó kit a láng még sosem ért
Enyém voltál a szélé és a fáké
a tömegé s nem voltál senkié
kar nem fogott föl bár röpültél minden
porcikádban a boldogság felé
viaszkos arccal néztem tehetetlen
a hús-magányban hogy kell küzdened
s az elevenek panoptikumában
megértettem hogy nem segíthetek
Bali táncosnők(fotó: Konkoly-Thege György)

Bali táncosnők
(fotó: Konkoly-Thege György)

Indiai táncosnő(fotó: Konkoly-Thege György)

Indiai táncosnő
(fotó: Konkoly-Thege György)

Weöres Sándor: Harminc bagatell
(részlet)
Rumba
Ha jön a bika
ha jön a bika
ha jön a bikák legnagyobbika
nevet a Rika
nevet a Rika
nevet a kicsi Sárika.
Meg kell értetni Sárikával
hogy jó lesz vigyázni a bikával
ha jön a bika
ha jön a bika
ha jön a bikák legnagyobbika.
Weöres Sándor: Harminc bagatell
(részlet)
Rock and roll
a taxi
a praxi
a gyerünk zabálni
a füstölgő tüzes Cotopaxi
a jöhet akármi
Lóri ma kiköpöm a zagyvelőm
fölakasztom a hátgerincem
fazékba kilugozom a tüdőm
de a tollas bőrödet is kimosom
a csinos ing meg a nyakke- a nyakke-
beleidet én ma kitaposom
meg a bádogminták is mi vagyunk
a taxi
a praxi
a gyerünk zabálni
a füstölgő tüzes Cotopaxi
a jöhet akármi

Csoóri Sándor: Tánc, hajlékony deszkákon
(részlet)

A császár előszólítja legszebb hurijait, hogy fölvidítsák. Az egyik huri fátyol, kendő és minden sejtető nélkül libeg a színre. Ahogy odanézek, megáll pillanatra a lélegzetem. A lányon épp annyika takaró van, hogy még ez is csak meztelenségét emeli ki.

Táncol.

Táncolnak külön a kezei, a vállai, a haja, és táncol az árnyéka is ott mögötte a falon. Járja a hastáncot az érzékiség finom, visszafojtott mágiájával.

Mi lesz most? Mit szólnak ehhez a nagy levetkőzéshez? Mit szólnak a mozdulatok hajlékony lángjaihoz?

Figyelem az arcokat. A férfiakén itt-ott égési sebek, a legtöbbjén persze csak, belső pirosság. A fiatal lányok s a fekete ruhába öltözött parasztasszonyok meg előrehajolnak, s úgy nézik ezt a merész látványt. Sehol egy pisszenés, sehol egy megbotránkoztató izomrándulás. A színpad és a tánc azonnal szentesíti előttük a meztelenséget? A ruhátlanság egy percig sem hat cemendeségnek.

TÁNC
(gyűjtőoldal)
Tánc honlap
Tánc – linkgyűjtemény
Táncélet portál

Kandy, Sri Lanka(fotó: Konkoly-Thege György)

Kandy, Sri Lanka
(fotó: Konkoly-Thege György)

Mozdulatművészet honlap
Dienes Valéria
(szócikk)
Tóthpál József: A magyar táncpedagógia helyzete
MAGYAR NÉPTÁNC

Táncházak
(névsor)
NÉPTÁNC
(gyűjtőoldal)
A Táncház Egyesület honlapja
Eifert János: Tánc
(fotó)
Táncegyüttesek, szólisták
(névsor)
Korniss Péter: Bihari Táncegyüttes
(fotó)

Csorba János: A tánc rendje-módja
(részlet)

A fiúknak könnyebb volt a táncot tanulni, mint a leányoknak, mert az, ha akart táncolni, hívott egy hozzávaló leányt, és táncolt. De a leányok kellett várják, hogy hívják őket, és csak úgy táncolhattak. Így a leányok közül is sok volt, aki sosem tanult meg táncolni, mert nem hívták. Főleg, ha nem volt a leánynak legény testvére vagy közeli rokona vagy szomszédja, aki felkaptassa.

A fiatal gyerekek elég korán kezdték a táncot, és nemcsak a nagyok táncán, hanem ünnepnapokon csináltak maguknak aprók táncát. A nagyok táncára csak olyan tíz-tizenöt éves kortul mehettek, miután konfirmáltak. Ebben az átmeneti korszakban felserdülteknek mondták őket.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal