JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. április 26.Névnap: Ervin
    
 
Hónapok
 
A Szent Jobb (fotó: Gottl Egon)

A Szent Jobb
(fotó: Gottl Egon)

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
„Ó, dicsőséges szent jobb kéz,…”

Első királyunk kézereklyéjének, a Szent Jobbnak külön ünnepnapot szentelt a magyar katolikus egyház, melyet hajdanán országszerte megültek. A Szent Jobb megtalálásának emléknapját, május 30-át már a XIII. sz. eleji hazai naptárak említik. „Csodás” megtalálásának története is tartalmaz naptári érdekességet.

Amikor Szent László királyunk 1083. augusztus 20-án Szent István fehérvári sírját kibonttatta, a tetem jobb keze a királyi pecsétgyűrűvel már nem volt a sírban. Még István halálát követően választhatták le a holttestről, és kerülhetett ereklyeként a káptalani kincstárba. Mint később kiderült, innét „mentette át” a kincstartó, Merkúr, fehérvári prépost saját bihari, családi monostorába. Merkúr ereklyegyűjtő szenvedélyéről tudott László király, ezért, amikor a kezet sem a sírban, sem a kincstárban nem találták, azonnal ráterelődött a gyanú. A király a rákövetkező évben május 30-án meglátogatta Merkúrt Berettyó menti egyházában. Az egykori kincstartó mindent bevallott, de hogy a felelősségre vonást elkerülje, legendát kerített a tolvajlás köré. Eszerint a szent ereklyét egy angyal bízta volna rá azzal, hogy – az István halálát követő zavaros időkre való tekintettel – csak alkalmas időben fedje fel, minek jutott a birtokába. László jó politikus volt, elfogadta a magyarázkodást, s ezzel a legendát is hitelesítette. A helyszínen új kőmonostort építtetett, ez a Szent Jobb monostor, amely a köréje épült mezővárosnak is nevet adott. (Szentjobb – román Sîniob lett az ereklye középkori őrző helye.)

A Szent Jobb ellopásának és megtalálásának történetét sajátos színbe vonja, hogy a tolvaj szarka papot – mit ad Isten – épp Merkúrnak hívták, s éppen az Ikrek havában (a Merkúr bolygó „otthonában”) akadtak a birtokában lévő ellopott ereklyére, mely ráadásul éppen az a testrész, melyet a csillaghit a Merkúr védnöksége alá helyezett! Nem kétlem, hogy az esemény nagyjából így zajlott le, de a háromszoros egybeesés sem lehet véletlen. Feltevésem szerint a történet első lejegyzőinek valamelyike – talán királyi parancsra –, hogy mondandójának nagyobb nyomatékot adjon, kissé módosított a tényeken. Vagy a tolvaj prépost nevét, vagy az ereklye megtalálásának időpontját igazította át. E szimbólumokra érzékeny korban a fennmaradt leírás mégsem tűnt gyanúsnak, épp ellenkezőleg, a csodás egybeesések a súlyát, hitelét gyarapították.

Államalapító és törvényalkotó szent királyunk kézereklyéje a magyar államiság jelképe lett, országos tisztelete ezen alapult. S hogy miért épp a jobbja? A jobbkezesek számbeli fölénye, e többség baljának sutasága szülte azt a képzetet, hogy a jobb kéztől származik minden jó, s a baltól minden rossz. Ez a nyelvben is tükröződik. Az angol right nemcsak „jobbot”, hanem „igazat” és „jogot” is jelent, a régi magyar nyelvben a Szent Jobb és a Szent Jog szinonim kifejezés volt.

Bódogságos Szent István királnak legendája
(részlet)
(Érdy-kódex, 1526)

De mikoron a szent királnak jogját es ujjában való királyi gyérüjét akkoron semmiképpen meg nem lelték volna sem az koporsóban, sem kiül, kit Úristen az ő szerelmes szolgájának továbbá való dicséretire elenyésztött vala: annak utána csodaképpen szent angyala miatt kijelenté elészer egy Mercurius nevő jámbor fráternek, ki secularis pap voltában fejérvári szentegyházban custosságot viselt vala, es őáltala mind egész magyarországbeli hivőknek nyilván adá lenni; es anyaszentegyház azon napot szent inneppel illi es tisztöli nagy sok csodatételnek okáért.

Rájnis József: Szent István királynak jobb kezéről
(részlet)
Már elég! szűnjön panaszod, magyar nép!
Íme óhajtott örömed világa
A magyar vértől nemesűlt hazádban
 
Fényleni készűl.
Szent királyodnak keze messze földről
Nagy Terézsának kegyelem-szavára
Visszatér hozzád, Buda vára féltő
 
Kincsedet őrzi.

Szent Jobb (A Magyar szentek I. c. diafilm részlete)

Szent Jobb (A Magyar szentek I. c. diafilm részlete)

Illyés András: A Szent Jobb
(részlet)

Szent László király szorgalmatoson keresvén a Szent István király gyűrűjét, a püspökök keze által, kezdé kimeríttetni a testből lött megnevezett olajt ezüst edényekbe, de mivelhogy amennyit kimerítnek vala, magától annyi sokasodik vala a koporsóban, igen csudálkozván visszatölték, és mindazáltal az olaj sem több, sem kevesebb nem lőn. Erősen béfedvén a koporsót, egy gyönyörűséges gazdag kápolnába helyhezteték, egy Mercurius nevű szent életű pap egész éjszaka megmaradván a templomban, egy angyal megjelenék néki szép ifjú képében, és tiszta gyolcsban bétakart ajándékot ada, mondván: Mercuri, vedd kezedbe, amit oly igen kívántál, és némely napokig magadnál tartván, azután vidd László királyhoz. Nagy örömmel bételvén Mercurius, mindjárt kitűré a tiszta gyolcsot, és abban találá a jobbkezét és a gyűrűjét Szent István királynak, és mikor kedve tartá, e drága ajándékkal kedveskedék Szent László királynak, melyet nagy örömmel vévén, drága edénybe helyhezteté és nagy tisztelettel külön más kápolnába tévé. Méltó volt, hogy minden rothadás nélkül megtartatnék az a kegyessen adakozó jobbkéz, mely oly sok alamizsnát osztogatott a szegények táplálására. Ezekkel és sok egyéb csudatételekkel megdicsőítette az Úristen Szent István királyt.

Karthauzi Névtelen: Az alamizsnás király
(részlet)

Mily nagy irgalmas szívő volt bódogságus Szent István királ, nyilván megismertetik, kiről úgy olvastatik, hogy mindenkoron ő királi aranyas erszénye teljes volt aranyforinttal és pénzzel, soha oly szegén hozzá nem jöhetött, avagy csak látott volna úton elmúlni is, hogy üresen elbocsátotta volna. Egy éjjel kedég felkele, és méne közikben az szegényeknek egy zacskó pénzzel. Hogy az szegények azt látták volna, reá rohanának, és mind pénzét elragadozák, mind szép királi ősz szakállát kiszaggaták, hogy mikoron azt szenvedte volna az Isten emböre és Krisztus Jézusnak vitéze, nem alítá tisztöletlenségre és bosszúságra. De nagy örömmel és hálaadással az édes teremtő Úristennek szent sziléje képe elejben méne, és térdre esvén, monda nagy felszóval és sírással: Oh mennyei dicsőségnek királné asszonya és énnekem! Íme, kit te királlyá tettél, az te vitézid minemő tisztösséggel illeték! Ha ellenségem tötte volna rajtam, hát te szent segedelmeddel megállanám bosszúmat. De ezt kívánom énnekem az örök bódogságban megfizetni Idvezítőnknek mondása szerént: Ti fejetöknek egy hajszála sem vész el. Hogy ezenképpen imádságát elvégezte volna az szent királ, szívében megvigasztaltaték Asszonyunk Máriátul, és nagy hálaadással házában méne.

Idvezlégy Bódog Szent István király – Középkori magyar költészet
(vers)
Karthauzi Névtelen: Verses dícséret
(részlet)
Idvez légy, bódog Szent István királ!
Te népednek nemes reménsége!
Idvez légy, mi megtérésönknek
Bizon doktora és apostola!
Idvez légy, minden szentségnek
És igazságnak fényes tiköre!
Te miattad hittönk Krisztus Jézusban,
Te miattad idvözölünk es Krisztusban.
Kérünk, imádj ez te népedért,
Imádj egyházi szolgálókért es,
Hogy egy ellenség se légyen
Ragadozó ez te néped között.
Hol vagy, István király?
(részlet)
Előtted könyörgünk
Bús magyar fiaid,
Hozzád fohászkodunk
Árva maradékid.
Tekints, István király,
Szomorú hazádra,
Fordítsd szemeidet
Régi országodra.
Ének Szent István királyról
(részlet)
Krisztusnak Anyját, áldott Szűz Máriát,
Alázatosan mint édes Asszonyát,
Tisztelé, és rá bízá önnön magát,
És az Országát.
Innen hivattatik Pátrónájának,
Magyarországnak óltalmazójának,
Ellenség ellen baj-vívó paisnak.
És bíztatójának.
Ottan szent István sok érdeme után,
Krisztus Jézusnak születése után,
Az ezer és az harmincnyolcadikban,
Juta mennyországban.
Az Isten Fia nékünk is engedje,
Hogy életünknek mikor lészen vége,
Szent István után juthassunk mennyégbe,
Örök dicsőségbe.
Magyar ereklyék: Szent Jobb I.
(összeállítás)
Magyar ereklyék: Szent Jobb II.
(összeállítás)
Pallós Tamás: Épségben megtartottad... A Szent Jobb egykor és ma
(tanulmány)
Himnusz Szent István királyról – Középkori magyar költészet
(vers)
Szent István erényei
(részlet)
Megváltóját szívből hitte,
jelzi sok cselekedet:
a kötelesség vezette
mindünkért s minden felett.
Király volt s hit apostola:
így rótt kétszeres adót;
mindig teste-lelke ura
s nem kényeztetője volt.
Mindig Uráért buzogva
fakadtak jótettei,
gyönyörű volt szál-alakja,
még szebbek erényei.

Weöres Sándor fordítása

Faludi Ferenc: Szent István királyhoz
(részlet)
Dicső István, nagy királyunk,
 
Téged ég s föld magasztal,
Téged tisztel kis országunk,
 
Első szent urának vall.
Tőled vette fényességét,
 
Méltóságát, érdemét,
Koronája ékességét,
 
Hitit, kincsét, mindenét.


Szent István ereklye - az eredetihez hozzáérintett másolat (fotó: Legeza Dénes István)

Szent István ereklye - az eredetihez hozzáérintett másolat
(fotó: Legeza Dénes István)

Tornai József: István király
(részlet)
Mi vagyunk, akik megmaradtunk,
mikor a bőrruhások ránknyilaztak,
anyánkból kihasítottak,
lófarkas zászlóval fojtogattak,
elvittek a tengeren;
mi hívtunk,
mikor a vörösöket földbeverték,
mikor a Fehérlovas a te nevedben
végigvágtatott földbeásott fejeinken.
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal