JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 13.Névnap: Luca, Ottília, Lúcia
    
 
Hónapok
 
Tanuló (fotó: Legeza Dénes István)

Tanuló
(fotó: Legeza Dénes István)

A Magyar Népfőiskolai Társaság először 1995-ben fogalmazott meg javaslatokat a rendezvény bevezetéséről. A Magyar Művelődési Intézettel közösen 1997-ben még kísérleti jelleggel, majd 2001-től rendszeresen megtartják A MŰVELŐDÉS HETE – A TANULÁS ÜNNEPE című országos programsorozatot, azzal az egyik fő törekvéssel, hogy a művelődés-felnőttképzés területén tevékenykedő intézményeket, szervezeteket sokszínű együttműködésre ösztönözze. A rendezvény célja az élethosszig tartó tanulás kultúrájának megteremtése, amely megszünteti az alap-, szak- és általános felnőttképzés, az írni-olvasni tudás és az egyéb kompetenciák megszerzése közötti hagyományos határokat az által, hogy ezek egymást segítő, egymást kiegészítő jellegét hangsúlyozza. Olyan társadalmi környezet megteremtésére kívánja a rendezvénysorozat felhívni a figyelmet, ahol a felnőttkori tanulást jognak és az igazságos, fenntartható fejlődés eszközének tekintik; a demokratikus és eredményes közösségek megteremtésének nélkülözhetetlen összetevőjeként kezelik.

Illyés Gyula: Visszapillantás
(részlet)

A második világháború előestéjére a falukutató, a népi irodalomnak figyelemre méltó visszhangja kelt. Az Ady magyarságát valló vidéki értelmiség tőlünk várta a folytatást; az ifjú tanárok, tanítók, orvosok, papok még hivatalos pulpitusaikról is ránk kacsintottak. Megtörtént, hogy miközben mi ügyészi vádbeszédre emelkedtünk feszes állásba, ugyanabban az órában tán diákok érettségi tételként húzták ki műveinket (igaz, hogy a debreceni kollégiumban). Népfőiskola néven szinte ezrével alakultak a parasztfiatalság önképzőkörei, továbbtanuló egyesületei, művelődési központjai. Lassanként ezek – még az egyházi irányításúak is – a mi befolyásunk alá kerültek. Értelmiség és parasztság oly közel került egymáshoz, mint addig még soha, mégpedig az értelmiség érdeméből (vagy előrelátásából, hogy szorongást ne mondjunk?). A parasztság fiai a paraszti sorban megmaradva léptek sose látott tömegben a művelődés útjára, mégpedig ugyancsak haladó irányzatúra, hisz a csapatlobogó egyik oldalán Petőfi volt, a másikon Ady. (Beljebb Bartók és Kodály.)

Lengyel Balázs: A népi mozgalom vonzáskörében
(részlet)
Beszélgetés Tasi Józseffel

– Azt mondtad, hogy a Kelet Népe íróinak társadalmi céljait helyeselted. Mi a véleményed a Móricz által támogatott népfőiskolai mozgalomról?

– Természetesen egyetértettem vele. Ez volt az a kezdemény, amelyből a Győrffy-kollégium kinőtt, majd később a népi kollégiumok. Egy társadalmi osztály felemelkedése másképp el sem képzelhető, mint hogy értelmiséggé válnak a legtehetségesebb fiataljai.

Németh László: Égető Eszter
(részlet)

A beszélgetés most még élénkebb lett. József addig nógatta a hallgatásra berendezkedett Bernátot, amíg az előhozta a népfőiskola-tervüket. Az író úr biztosan ismeri a dán és finn népfőiskolákat, mit szólna hozzá, ha ők is csinálnának olyat Csomorkányon. Amikor látták, hogy Méhes felelni kezd, József és Bandi közelebb húzták a széküket, rá-rászóltak Bernátra, lassan a szót is átvették tőle. Így beszéltek, ferdén az asztalon át, az egyik felén Méhes, a másikon a három összehúzódó fiú; Bandi még a tenyerét is a fülére rakta, hogy a cigányzenében jobban hallja. A népfőiskolai mozgalom akkor még csak épp ébredőben volt Magyarországon. Méhesnek, rögtön észre lehetett venni, még annyi biztos ismerete sem volt róla, mint Józsefnek, akinek a kartotékjában ez alatt a címszó alatt is volt egy-két kivágott ismertetés s beszámoló. A fejében azonban ott volt egy ehhez hasonló intézmény (ott, úgy látszik, az egész ország vagy ki tudja, Európa volt eléggé kidolgozott álmokból összetoldva), s a beszélgetés eleinte abból állt, hogy a fejében levő parasztegyetemet előbb a dán- és finnországiakkal, majd a Csomorkányon csírázóval összeigazítsák. – Énnekem ez régi kérdésem – mondta Méhes. – Kapok egy felnőtt embert, egy Robinzont, akinek megvan a jó esze, ért valami iparhoz vagy mezőgazdasághoz; add át neki minél tömörebben, amit a ti híres műveltségetekben lényegesnek tartasz. Ebben tulajdonképp két nagy kérdés van elbújtatva. Az egyik, hol vannak az emberi műveltség idegdúcai. Énnekem, úgy hiszem, volt egy kis érzékem ehhez, akármit tanultam, rögtön arra csaptam rá, ami alakíthat rajtam – a többit kidobta az agyam. A másik, hogyan adom? Szerintem a könyvben, főképp a tankönyvben, van valami természetellenes. Az író nem meri úgy átadni a dolgot, ahogy az ő fejében van: szétszedi, s belerakja valami lexikonfélébe. A tanulóra bízza, hogy az megint valami szerveset csináljon belőle. A jó pedagógus, mint a költő, úgy adja át a dolgot, abban a szövésben, ahogy őbenne van. Igen, tankönyveket csak költőkkel szabad íratni.

Weöres Sándor: Psyché – Egy hajdani költőnő írásai
(részlet)
Tarantella
Én rám aztán tsapás
A vers irás,
Tinta nyalás,
Mert tyrannicus,
Academicus,
Ott únalom
Lapítt agyonm,
Mint vastag kövér
Méltóságu férj.
Hamaros meg-őszülés:
Eggyesülés,
Gyermek szülés,
Tisztes házi tűz,
Tej szag, póly bűz,
Nem leszek én
Fejős tehén,
Gyászolván szabad
Vándorlásomat.
Mondd mi más, meg-hibbanás:
Klastrom lakás,
Imádkozás,
Ifiak helett
Vén püspök kezet
Tsókolni-meg,
Ráz a hideg,
Ha rá gondolok
Már ebül vagyok.
Félre vers, tsalád, ima,
Leszek sima
Czigán rima,
Gönczöm el-szakad,
Őltök másikat,
Szívem szeret
Száz ezreket,
Tsak ha éj temet
Ontom ki könnyemet.
Felnőttképzés
(linkgyűjtemény)
ECDL-tanoda
Pályakezdő honlap
Diáktanítók honlapja
OKTATÁSI INTÉZMÉNY
(gyűjtőoldal)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal