JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 17.Névnap: Lázár, Olimpia
    
 
Hónapok
 
Az MTA a 2006-os árvíz idején(fotó: Vimola Ágnes)

Az MTA a 2006-os árvíz idején
(fotó: Vimola Ágnes)

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg.




Magyar Tudományos Akadémia
Magyar Tudomány
Eötvös Loránd: Az egyetem feladatáról
(részlet)

Növelni, talán meg kell kétszerezni egyetemünkben a tanári állások számát.

Nem új tanszékek rendszeresítését értem én ez alatt; nem is mindig csak rendszeresített tanszékekhez keressük a tudóst, hanem inkább az érdemes, a tudós kedvéért állítsuk fel a tanszéket. Ha Magyarországnak például tíz kiváló romanistája vagy tíz kiváló fizikusa van vagy lesz, s ez bizony nem sok, akkor gondoskodnunk kell, hogy ez a tíz romanista vagy tíz fizikus ne csak megélhessen, de olyan körülmények között élhessen, melyek zavartalan tudományos foglalkozását és tanítását lehetővé teszik.

A tudós hazája széles e világ, szoktuk mondani; de ne feledjük soha, hogy Magyarország is ehhez a világhoz tartozik.


Eötvös Loránd (Az Eötvös Loránd c. diafilm részlete)

Eötvös Loránd (Az Eötvös Loránd c. diafilm részlete)

Babits Mihály: Tudomány és művészet
(részlet)
Ezeket a jegyzeteket egy művész írta, aki néha a tudományról álmodott.

1. Tudományt és művészetet nem lehet egyszerre definiálni, mert nagy dolgok: nincs definíció, mely őket kimerítené. Íme azonban egyik oldaluk: ők a világról való Tudatunk legkincsesebb gyűjtőkamarái, a művészet az érzetek és érzések, a tudomány a belőlük leülepedett fogalmak drága gyűjteménye. Az élet friss szőlejéből pompás bort sajtolunk és hasznos ecetet: azokat hordjuk e végérhetetlen, homályos pincékbe.

2. Művészet és tudomány legmagasabb foka a Tudatnak, amely az Élet testén nőtt; mint csápja vajon? vagy parazitája? eszköze? vagy célja?


Gömbvillám – burokban (fotó: Vimola Ágnes)

Gömbvillám – burokban (fotó: Vimola Ágnes)

Babits Mihály: Bolyai
(részlet)
Új törvényekkel, túl a szűk egen,
új végtelent nyitottam én eszemnek;
király gyanánt, túl minden képzeten
kirabolván kincsét a képtelennek
neveltek, mint Istennel osztozó,
vén Euklides, rab törvényhozó.
Lászlóffy Aladár: Bolyai
Kár, hogy nincs happy end: azok
számára, akik benne voltak a
világban, esetleg sosem világlott
ki, hogy melyik téved!
S a teremtő miért is kell hogy
elnyerje makacssága jutalmát!
Bessenyei György: Estveli gondolat
(részlet)
A tudomány ekként rajzolja világát,
Törvényül adván ki az embernek magát.
Mindent harcnak csinál e nagy természetbe,
Mérget, veszedelmet teszen az életbe,
Minerva egyedül nyújtja segedelmét,
Örök boldogságra formálván kegyelmét.
Somlyó György: Bolyai
(részlet)
Itt vetni ki, a magyar végeken,
az agy merész hálóját le a mélybe,
a tajtékozó terek tengerébe –
micsoda reménytelen Tentamen!
S érezni végig az idegeken,
ahogy a háló rezzenő szemébe
akadnak rángva a sok ezredéve
kisikló szörny-törvények, kezesen!
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban
(részlet)
Országok rongya! könyvtár a neved,
De hát hol a könyv mely célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e
A könyvek által a világ elébb?
Vörösmarty Mihály: A GUTTENBERG-Albumba
(részlet)
Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával
 
És eget ostromló hangokon összekiált,
S a zajból egy szó válik ki dörögve: „igazság!”
 
S e rég várt követét végre leküldi az ég:
Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez
 
Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.

Csokonai Vitéz Mihály: Dr. Főldiről egy töredék
(részlet)
 
Ekkor gyenge babért fűzvén gondlepte fejére,
Felveszi őt Linné, és minden főldi teremtést
Feljűlről neki megmutogat, valamit csak az égnek,
Főldnek, tengernek tág gyomra magába befoglal.
Egy nagy öregbítő csövet adván nékie, így szól:
„Látod-e, mely kicsiny itt a főld, félrésze vizekkel
Béfoglalva setét zőldes, félrésze világos,
S mint félérésű citrom hintálva tulajdon
Terhe nyomásától, lóg a nagy semminek ágán.
Mennyi piciny férgek mászkálnak rajta, balénák,
Hány bogarak járják túlnan? mind bérci vadökrök,
Mind elefántok azok; kik közt a büszke halandók,
Mint a hangyafiak, hitvány munkába nyüzsögnek.
Juhász Ferenc: Képzelet, tudomány, költészet
(részlet)

Az ember már mítoszaiban, őskönyveiben és meséiben, látomásaiban és szerelmes-sóhajaiban is elképzelte a Mindenséget és a Mindenség-és-Emberjövőt, de a természettudomány dacos föllobbanásával, a technika áradó lehetőségeivel, az új és új fölfedezések gyönyörű izgalmával, és a költői képzelet legszebb hatalmával utólérhetetlen vággyal és fékezhetetlen ámúlattal keresi a lét szerkezetét, hogy bátrabb legyen a megismeréssel, bátrabban vállalja halálát, keresi a világegyetem, e roppant dübörgés-koponyába zárt agyvelő értelmét, hogy szolgálni tudja teremtő és tevékeny gondolatait, keresi értelmes társait a táguló világanyag többmillió bolygóján: műszereivel és képzeletével. Hogy ne legyen ilyen egyedűl!

Verseghy Ferenc: A' szerelmes Tudós
(részlet)
Fussatok óh lyánkák minden czéhbéli Tudóstúl.
A' csupa képzésnek lévén tudománnyok üdőtlen
gyermeke, csak fejeket melegítheti. Szíveik érczek.
Arany János: A tudós macskája
(részlet)
Nagy lett volna a tudósnak
Az ő tudománya,
De mi haszna, ha kevés volt
A vágott dohánya.
Könyvet irt a bölcseségről
– S hajna!
Akkor esett ez a bolond
História rajta.
Kőrösi Csoma Sándor (A Híres magyar utazók, földrajzi felfedezők c. diafilm részlete)

Kőrösi Csoma Sándor (A Híres magyar utazók, földrajzi felfedezők c. diafilm részlete)

Germanus Gyula (A Híres magyar utazók, földrajzi felfedezők c. diafilm részlete)

Germanus Gyula (A Híres magyar utazók, földrajzi felfedezők c. diafilm részlete)

Stein Aurél (A Híres magyar utazók, földrajzi felfedezők c. diafilm részlete)

Stein Aurél (A Híres magyar utazók, földrajzi felfedezők c. diafilm részlete)

Baktay Ervin (A Híres magyar utazók, földrajzi felfedezők c. diafilm részlete)

Baktay Ervin (A Híres magyar utazók, földrajzi felfedezők c. diafilm részlete)

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal