JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 11.Névnap: Árpád
    
 
Hónapok
 
Jézus a kereszten - Prága, Károly híd (Fotó: Legeza Dénes István)

Jézus a kereszten - Prága, Károly híd (Fotó: Legeza Dénes István)

A KERESZTÉNY EGYSÉG NAPJÁt 1996 szeptembere óta tartják az ezeréves fennállását ünneplő Pannonhalmi főapátságban. Az első eseményen képviseltette magát a grúz, a román, a szerb, az orosz, a magyar ortodox egyház, jelen voltak a magyar katolikus, református és evangélikus egyház vezetői. A különböző országokból érkezett, különböző felekezetek hívőiből álló zarándokok, hívők, papok és püspökök ökumenikus istentiszteleten vettek részt.



Fazekas Csaba: Ökuméné: az egység óhajtása
(tanulmány)
Zrínyi Miklós: Feszületre
(részlet)
9.
O te nagy Jehova, kegyelem forrása,
Kegyelmes Eloim nagy Istennek fia,
Seregek Istene, zsidóknak királyja,
Alfa és Omega, és jók bizodalma!
10.
Látod, mi érdemünk, mint küvön hangyanyom,
Sok bününk peniglen, mint levél az fákon,
Mint örvény tengeren, és fövény az parton,
És mennyi madár jár levegőben szárnyon.
11.
De mind ezeknél is nagyobb te kegyelmed,
Annak vége nincsen, s azért bizunk benned.
Mi hasznod féreggel neked törvényközned,
Hatalmot mutatnod, és ránk fegyverkezned?
12.
Száraz polyva ellen, az kit szél elhordoz,
Mutatod erődet, ha ránk haragot hozsz,
Nem illik az harag, Uram, irgalmadhoz,
Nagyobb dücsőséget bennek kegyelem hoz.
13.
Uram, nem miértünk, sem mi érdemünkért,
Hanem kegyelmezz meg magad irgalmáért;
Ne legyen heában, hogy fiad ontott vért
Körösztfán miértünk, az mi váltságunkért.
Dsida Jenő: Krisztus
Krisztusom,
én leveszem képedet falamról. Torz
hamisításnak érzem vonalait, színeit, sohase
tudlak ilyennek elképzelni, amilyen itt vagy.
Ilyen ragyogó kékszeműnek, ilyen jóllakottan
derűsnek, ilyen kitelt arcúnak, ilyen
enyhe pirosnak, mint a tejbeesett rózsa.
Én sok éjszaka láttalak már, hallgattalak is
számtalanszor, én tudom, hogy te egyszerű
voltál, szürke, fáradt és hozzánk hasonló.
Álmatlanul csavarogtad a számkivetettek
útját, a nyomor, az éhség siralomvölgyeit
s gyötrő aggodalmaid horizontján már az eget
nyaldosták pusztuló Jeruzsálemed lángjai.
Hangod fájó hullámokat kavart, mikor
a sok beszéd után rekedten újra
szólani kezdtél. Megtépett és színehagyott
ruhádon vastagon ült a nagy út pora,
sovány, széltől-naptól cserzett arcodon
bronzvörösre gyúlt a sárgaság s két
parázsló szemedből sisteregve hullottak
borzas szakálladra az Isten könnyei –
József Attila: [Az Isten itt állt a hátam mögött...]
(részlet)
„Az Isten itt állt a hátam mögött
s én megkerültem érte a világot”

Pilinszky János: Jézus valósága
(részlet)

Jézus számunkra a megtestesült Isten. Történeti megközelítése lehetséges, de szükségszerűen a legkevesebbet hozhatja fel valóságának véghetetlen gazdagságából. Valósága vizsgálatának legfontosabb próbáját ő maga e szavakkal jelölte meg: „Gyümölcseikről ismeritek meg őket”. Jézus szüntelen hatása ezt a legmélyebb realitásérzékünket neveli, foglalkoztatja és erősíti. Számunkra ez a döntő.

Tinódi Lantos Sebestyén: Erdéli História
(részletek: 1197–1208, 1269–1272)
Vitézök Erdélből vannak mind utokba,
Ott elöljáróba egy szép had jő vala,
Ezör lóval vannak Lippára utokba,
Utánna barátnak három jeles tábora.
Sok ott az székelség az egyik táborba,
Szászság, az oláhság más harmad táborba,
Vitézlő huszárok ott negyed hadába,
Kincstartó jődögél az ő szép táboriba.
Vén János Baptista, az királnak képe,
Ott véle jődögél királnak szép népe,
Renddel az seregök, elöl huszár népe,
Másik az spaniol, harmad lanckenet népe.
[...]
Szönög az ég Lippán nagy sivalkodástúl,
Jézust, Allát nagy felszóval kiáltástúl,
Sok puskahányástúl, sok kardcsattagástúl,
Az ég homályosult mind az kétféle portúl.
Rákos Sándor: Krisztus szegénye
Mert egy voltam a  kicsinyek  közül,
alázatos szívű, s a szeretetből
soha ki nem fogytam –
hinni merem, bűneim ellenére
magához fogad a Názáreti
Jézus, mivel Ő farizeusoknak
képmutató seregétől jobban
féltette a Mennyek Országát, mint a
zubogó vérük forrásáig tisztult,
szenvedélyek fűtötte igazaktól.
S. Szabó Péter: A keresztény egységteremtés „zarándokútja” és „stációi”
(előadás)
BékésGellért: Az ökumenizmus időszerű kérdései az ezredfordulón
(előadásvázlat)
Tóth Árpád: Krisztus-képre
Szelíd gyermek, mért késztetsz, hogy megálljak,
Felém mért nyújtod nyájasan kezed?
Szívem, mely mindig későn érkezett,
Szelíd gyermek, lásd, lomha, furcsa, bágyadt.
Leomlanék csókolni jászolágyad,
Mint ki mirhát hoz, s kit csillag vezet,
De lásd, a mirha s csillag elveszett,
És eltemettem minden drága vágyat.
Álomsereg víg Fáraója voltam,
S szép katonáim zengő csodasorban
Vittem dőrén, amerre örvény tátong.
S most itt vagyok, szelíd szavadra vágyva,
Mert nem maradt más bennem csak a gyáva,
És gúnyolódnám, s ajkam halk imát mond..
Harsányi Lajos: Ki az Úr?
(részlet)
Kezdetben volt az Isten.
Az Isten volt az Úr.
Azután jött a Tűz, Víz
Az Ég , a kék Azúr.
Majd jöttek a Királyok.
S azok lettek urak.
Aztán elűzték őket,
Kiirtva magjukat.
Majd jött a felséges Nép
És a Nép lett az úr.
Majd jött a szent Szabadság
S akkor az lett az úr.
Azután jött a Terror
S a Terror lett az úr.
Azután jött az Inség
S az Inség lett az úr.
Azután jött a Bőség.
(Nem lett belőle úr.)
Botorkált a megértés.
(Nem lett belőle úr.)
Azután jött a Bankár
S a Bankár lett az úr.
Azután jött a Sátán
S most a Sátán az úr...
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal