JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. április 18.Névnap: Andrea, Ilma
    
 
Hónapok
 
Kert – Japánban (fotó: internet)

Kert – Japánban (fotó: internet)

1852. november 3-án született a japán császári hatalmat helyreállító Mucuhito, a későbbi Meidzsi császár, a mostani császár, Akihito dédapja. A JAPÁN KULTÚRA NAPJÁt 1947 óta ünneplik Japánban erre az eseményre emlékezve.


JAPÁN
(gyűjtőoldal)
Kányádi Sándor: Három haiku haiku témára
(részlet)
Ó, miért, hogy le
nem én szakíthattalak,
Cseresznyevirág!
Kányádi Sándor: Körömversek
(részlet)
Rakétarózsát
pukkant patron: haiku.
Élessel töltlek.
Gergely Ágnes: Kilenc haiku
(részlet)
Vízen levéltánc.
Tornáchűvös kezdetek.
Végtelen ablak.
Orbán Ottó: Haiku
Negyvenhat éves vagyok.
„Bátyuska”, szólít meg
halott apám.
Weöres Sándor: Japán haikus strófák
(részlet)
1.
Fáról két madár
surranással elrepül,
az ág kiegyenesül.
2.
Bölcs a papunk,
holsugárból fonogat
háromágú varkocsot.
3.
Hajdani vezér
ház előtt a kispadon
öreg katonáival.
Illyés Gyula: Két háborús haiku
(részlet)
Napraforgók
Fejek, fejek – karóba húzva mind?
Karóba vert szemek!
Az iszonyra nyilt
pillák üvöltenek.
Gergely Ágnes: Tizennégy haiku
(részlet)
Ág jégesőben
görcsöl, szívósan kitart.
Te se félj tőlem.
*
Nőj meg. Légy szirom.
S én nem nyúlok utánad,
amíg birom.
Matsuo Basho: Százhetven haiku
Gál Magdolna: Japán lány
(festmény)
Székely Bertalan: Japán nő
(festmény)
Juhász Gyula: Pillangó kisasszony
(részlet)
Hol szőnyegeknek százszínű mezőin
Piros és zöldes lampion alatt
Virrasztanak kis, halvány szenvedői
A távol vágynak: árva madarak!
Karcsú, kecses nők, méla porcelánok,
Szomorú vázák szép Napkeleten.
Taifun süvölt a sárga tengerágyon
S bennük mély csönd virraszt: a szerelem!
Juhász Gyula: Japáni módon
(részlet)
Álmomban varjak károgtak a fákon,
Melyek tavaszi alkonyban remegtek.
Az életem is ilyen furcsa álom,
Csak egy való, hogy oly fájón szeretlek!
Juhász Gyula: Megint japánosan
(részlet)
Papírból építettem én lakásom,
A földrengés se dönti meg soha.
Világít benne gyászon és homályon
Lement napoknak elhunyt mosolya.
Gergely Ágnes: Japán versek
(részlet)
2. Csieko játszik
A part kihalt. A földön kucorog,
játszik Csieko. Ragyog a homok.
Fölötte madárraj, csörgő, csivogó;
Csieko!, Csieko!
A porban rajzos, apró lábnyomok.
Csak ül s magában mormol valamit,
majd visszarikolt, karját égre tárja,
s mert csillogó kagylóként sír sok szárnyas kis barátja,
kagylókat szór nekik,
és száll az újabb csivogás:
Csieko! Csieko! csodás e csillogás!
Nagy Géza Japán paradoxon
(festmény)
Nagy Géza: Japán álomfal
(festmény)
Kozák Kata: Japánkert
(festmény)
Emőd Aurél: Japán férfi
(festmény)
Juhász Gyula: Japán módon
(részlet)
Fejem havas már, mint a Fuzijáma,
Mely tengerekre néz magányosan,
De tövében nyit még tavasz virága
S szívemben is még olykor vágy fogan.
Juhász Gyula: Japánosan
(részlet)
Nem építettem kunyhót sem magamnak
És nem szereztem sápadt kincseket,
A vágyaim a végtelenbe laknak
S minden pompád enyém, szent kikelet.
Juhász Gyula: Japán módra
A sóhaj és a felhő összeérnek
Valahol szűz magasban csöndesen –
S a felhő szól: én szomorú fivérem,
Ölelkezzünk a tündöklő egen!
*
A rózsák és a vágyak haldokolnak,
Ha jő a két kertész, a tél s halál –
S a rózsák szólnak: ott leszünk maholnap
Az égi kertben, hol örök a nyár!
*
A tengeren eltűnnek a vitorlák
S a fellegek eltűnnek az egen.
Van valahol egy tenger és egy ország,
Mely vitorlátlan és felhőtelen.
Gergely Ágnes: Japán szonett
A télutóból fűcsomó figyel.
Kinn karnevál van. Álarc, csörgefánk.
Eltünedeznek szótlan vadkacsák.
Mégsem mellőled vágyakoznak el.
Li-Ming kisasszony, a jövője kell?
Diane, egy horoszkópot legalább.
Olga a kontya alól idelát –
s mit tehet Larsson úr itt? Kész röhej.
„Ne involválódj”: legyél pápua.
Önnönmagadból helyezd magad messze.
Nincs könnyebb, mint az import álruha;
a kócsag rab, ha van, ki eleressze,
a tájfun elfog, s egyszer majd elül.
Van szabadság, van biztonság. Belül.
Faludy György: A régi Japánról
(részlet)
Kora délután az egész kisváros
kivonult a fákhoz, és szótlan nézték
sötétedésig az almavirágok
lenyűgöző, földöntúli fehérjét.
A palotai szolgák pletykálkodtak,
de hirtelen megnémultak, és csöndben
figyeltek, ahogy a telihold sápadt
korongja a park bokrai közt fölkelt.
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal