JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 18.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A Gellért-hegy tetején – a mai Citadella helyén – 1815. október 19-én ünnepélyes keretek között, I. Ferenc király, osztrák császár, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében felavatták a Pest-budai Egyetem csillagvizsgálóját, amely a XIX. század első harmadának egyik legjobban felszerelt, legkorszerűbb intézménye volt.

Ebben az időszakban a csillagászati észlelő műszerek terén korszakváltás zajlott. A megelőző korszak igen nagyméretű, de aránylag könnyű fafelépítésű műszereit tágas észlelő termekben helyezték el. A XIX. század elején kialakult műszertípusok másféle épületeket, szilárdabb felállítást követeltek meg. Előtérbe léptek az égbolt minden irányába állítható eszközök, amelyek forgatható kupolák alatt kaptak helyet. Ennek a modern obszervatórium típusnak legkorábbi képviselője az 1789-ben alapított Gotha-seebergi csillagvizsgáló volt, amelyet a magyarországi születésű Zach Ferenc Xavér tervezett és szerelt fel. A gellérthegyi csillagvizsgáló alapítása és tervezése olyan ember nevéhez fűződik, aki Zach Ferenc barátjaként hosszabb időt töltött Gothában. Pasquich János az új berendezéseket a müncheni Utzschneider, Fraunhoffer és Reichenbach cégtől rendelte meg. Ennek a műhelynek ez volt az első komolyabb megrendelése, viszont feladatát olyan sikerrel oldotta meg, hogy későbbi jó hírét éppen a budai obszervatórium részére végzett munka alapozta meg.

Pasquich vázlatai alapján az épület tervezését Pollack Mihály végezte el. Az Urania névre keresztelt csillagvizsgálót 1849-ben az osztrák ágyútűz súlyosan megrongálta. Az intézmény 1867-ben végleg megszűnt.

Vörösmarty Mihály: Tittel halálakor
(részlet)
Téged, egek s csillagkoronák éjféli barátját,
 
A föld fellegein túl rideg ormi lakót,
Hogy közelebb jutnál, a csillagok ősura, téged
 
Tittel! ohajtásid tűzseregéhez emelt;
Ah de utánad gyász maradott. Most felmegy az útas,
 
S nem leli, melyet várt, lelke az égi gyönyört:
Puszta halommá lőn az imént meglelkesedett szirt,
 
S néma jegy a csillag, mely megyen orma fölött.
A gellérthegyi egyetemi Csillagda terve, 1813

Vargha Domokosné: Három bukott angyal. Magyar csillagászok a 18-19. század fordulóján: Pasquich János , az örök szenvedő (tanulmány)
(1754-1829)
Vargha Domokosné: Carl Friedrich Gauss magyar csillagász-barátai. Zách János Ferenc, Pasquich János és Tittel Péter Pál

Vargha Domokosné: Elpusztult obszervatóriumok
(tanulmány)
Kertész Andrea: Kondor Gusztáv: 1825–1897
(tanulmány)
Petrovay Kristóf: Az ELTE Csillagászati Tanszék története
(tanulmány)
Vargha Domokosné: Egy reformkori polihisztor, Nagy Károly. Országmegváltó tervek
(tanulmány)
Vargha Domokosné: Egy reformkori polihisztor, Nagy Károly. A „nagy ábránd”
(tanulmány)
Fejezetek a magyar csillagászat történetéből
(tanulmányok)
Patkós László: Zách János Ferenc tudománytörténeti jelentősége
(tanulmány)
Vargha Domokosné: Nagy Károly reformkori tudós életmŰvéről. Mire telik egyetlen ember erejébŐl, ha az ért a pénzügyekhez?
Szinnyei József: Albert Ferencz, monte-degoi
(szócikk)
Mojzes Imre: A Kalocsai Haynald Obszervatórium története
(tanulmány)
Isatis tinctoria L Festő csülleng
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal