JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 13.Névnap: Luca, Ottília, Lúcia
    
 
Hónapok
 
Budapest panorámaképen (fotó: Vimola Ágnes)

Budapest panorámaképen (fotó: Vimola Ágnes)

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Az 1870-es helyébe lépett új építési szabályzat 4 övezetre osztotta Budapest területét. A korábbi szabályozáshoz képest igyekeztek gátat szabni a spekulatív célú építkezéseknek, ez azonban továbbra is csak kismértékben sikerült.

A kerületi elöljáróságok már 1893-tól – a kerületi mérnökök irányításával – az utak, csatornák fenntartásával, javításával, valamint a fővárosi tulajdont képező épületek karbantartásával kapcsolatos feladatokat látták el. Engedélyezték a házicsatorna-bekötéseket, ellenőrizték az építkezéseket, ők adták ki a lakhatási, használatbavételi engedélyeket. Első fokon gyakorolták az építésrendészeti hatósági jogkört, valamint a tűzrendészeti hatósági jogkört.

Az építési engedélyezési eljárásnak az építésügyi szabályzatokban (1870, 1894, 1914, 1937) meghatározott alapelvei jelentősen nem változtak.

Locsmándi Gábor: Városépítés, településfejlesztés
(részlet)

 

Városszabályozás a városegyesítés utáni korszakban

 

A város és a Közmunkatanács közötti – már többször említett - hatáskör megosztási tisztázatlanságok a korabeli kommentárok szerint ezen a területen okozták a legtöbb zavart. A Közmunkatanács a városrendezés, városszabályozás hatáskörének birtokában, a város pedig - törvényhatóságként – szabályrendelet alkotási jogkörére hivatkozva kívánt elsőrendű szerepet kapni az építésügyi szabályzat megalkotásában. Számos módosító indítvány, felterjesztés, elutasítás után végül csak 1894. január elejétől lépett életbe az építésügyi rendszabály, addig a hetvenes évek elején kibocsátott ideiglenes utasítás alapján, majd egy 1886-os tervezet figyelembevételével alakultak ki az építési övezetek, s folyt az építkezések hatósági engedélyezése.

 

Az építési szabályzat által előírt kicsiny minimális telekméretek mellett különösen az szolgálta a bérházépítő magánvállalkozók érdekeit, hogy mind az utcák szélességéhez viszonyítva, mind magukon a telkeken belül igen magas építési sűrűségeket engedélyeztek. A legnagyobb épületmagasságot a szabályzat az utcaszélességekhez kötötte. Kétemeletes (max. 16 méter magas) házat bárhol lehetett építeni, 25 méteresnél magasabbat sehol. 10 méter széles utcában már lehetett legfeljebb 21 méter magas háromemeletes házat emelni, ennél magasabbat csak a legalább 15 méter széles utcákban. Ennél is fontosabb, hogy az udvarméret minimuma csupán a telekterület 15%-ában volt meghatározva, s csak 1886-ban növelték ezt az arányt 20%-ra, de akkor is csak a négyemeletes házaknál.

 

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal