Jeles Napok - A Corvin Filmszínház felavatása

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

Az Üllői út és a Nagykörút sarkán eredetileg a Goldschwindt Ecet és Szeszgyár üzeme állt. Az üzemet a Nagykörút rendezésének keretében 1906-ban lebontották, az épületek helyére azonban sportpályák kerültek, megbontva ezzel a városképet. A telkek újraparcellázása és a Corvin Mozgóképszínház Részvénytársaság 1920. október 21-i megalakulása után Bauer Emil, Schulek Frigyes tanítványa kapott megbízást a moziépület megtervezésére, akinek a tervét a Főváros 1921-ben elfogadta. Kármán és Fazekas építőmesterek vezetésével az 1300 férőhelyes épület 1 év alatt elkészült. A megnyitóra Kosztolányi Dezső írta meg Szavak című költeményét.

A moziépület történetéhez tartozik, hogy a körülötte elhelyezkedő bérház 1927/28-ra készült csak el, és tette teljessé a környezet kialakítását. Az 1956-os forradalom dicsőséges helyszíneként a történelembe is bevonult épületegyüttes Üllői úti szárnyépületének sarokrésze annyira megrongálódott, hogy a helyén modern lakóépületet csatlakoztattak a háztömbhöz a 60-as években.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. (Hajós György) MTESZ)

Kosztolányi Dezső: Szavak

(részlet)

Szavak

A Corvin Színház megnyitására

Aréna – üdvözöllek.

Nagy mozdulattal, mint a régi aktor,

aki a hódolattól

súrolja bókoló kezével lenn a földet –

úgy üdvözöllek.

Ezrek,

kiktől a székek rengenek

s pillér és vasgerenda reszket.

Te rengeteg.

Fő és szem és szív. Emberek.

Elétek tesszük szó helyett a tettünk,

mert nem henyéltünk sívó homokon

s a romokon

mi építettünk.

Kőből, velőből

és gondolatból, mely mindég előtör.

Bár ín szakad és kedv éle csorbul

s agyarog

a pusztulás is, hogy legyőzzön orvul.

Egy kéz mutat most. Fölfelé a porbúl,

magyarok.

A gyermek játszik, mint az ember

s az ember játszik, mint a gyermek,

szóval, virággal, fellegekkel.

Kockát emel és szörnyű terhet.

S a vak

végzettel szembeszállva összerak

játékból játékházat,

csodálva, hogy az ábránd, a csaló tett

egyszerre kőbe dermedt

és való lett.

Itt lenni nem lehet, csak látszani

és élni-halni nem, csak játszani.

Lakója nincs,

vendége van ezer

s a szíve mind

egyszerre ver.

Így áll a nagyvárosba, hol a bérház

üvölt s a kocsma lármáz.

A klinikák és temetők között

az égbenéző, ködbe-öltözött.

Babonás és csoda.

Tündéri palota,

mely sorsokat remekbe mintáz.

Az álmainknak várfoka: a színház.

Tömeg, te óriás,

munkától és könnyektől glóriás,

melynek kiáltás örvénylik a torkán

s a tapsa olyan orkán,

mely a fülünkbe mennydörög sokáig.

S ha hömpölyögnek habzó hahotáid,

kacagsz, akár csak egy vidám,

egészséges titán:

fogadd el ezt, hidd meg, titáni játék

és játszadozhat véle a titán-nép.

De, félelmes, ne rémíts, mert mi félünk,

igazságos, igazságot ne ossz,

mert ki játékban igaz, az gonosz

s mi a kegyedből élünk.

Ezerfejű, ints az ezer fejeddel,

ezerszemű, nézd ezt és íme vedd el.

Ezerszivű, add az ezer szived –

s e ház legyen tied.

1922

Heltai Jenő: Mozi

Vászon. Homály. Rikoltó hirdetések.

Muzsika. Híradó. A film pereg.

Lóverseny. Autók. Pisze flapperek.

Gengszter. Detektív. A lyoni érsek.

New-yorki árvaház, ezer gyerek.

Az angol flotta. Chaplin: bölcs csavargó.

Mélyhangú, álomszoke Greta Garbo.

Hold. Víz ezüstje. Hervadó berek.

Micky egér. És huvös mese-szonyeg,

Mely úttalan útján a levegonek

Bagdad fölé röpíti utasát.

Könny. Kacagás. Mint happy-end, a Végzet.

Egy centiméter igazi költészet

És háromezer méter butaság.

Corvin anno: egy mozi története képekben, dokumentumokban

Budapest Főváros Levéltárának honlapja

Statisztika a Corvin Filmszínházról

Budapest Főváros Levéltárának honlapja

A magyar bélyeg története

Virtuális Diafilm-történeti Múzeum (Diafilmek 1926 és 1956 között)

(diafilm – Neumann-ház)

A magyar bélyeg története

Virtuális Diafilm-történeti Múzeum (Diafilmek 1926 és 1956 között)

(diafilm – Neumann-ház)

Podmaniczky Szilárd: Idegpályáim emlékezete – Mozi

ÉS, 2003. 23. szám

Háy János: Mozi

ÉS, 1999. 32. szám

(vers)

Csiki László: Mozi

ÉS, 2000. 28. szám

(vers)

Fabó Beáta: A moziépítészet és a város

Budapesti Negyed, 1997. 2-3. szám

(tanulmány)

Muhi Klára: Online filmes fogalomtár. Félszáz szócikk a mozi illetve a film történetének, technikájának, jellemző műfajainak, sajátos meseszövésének köréből

Sulinet portál

Szegő György: A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma

Budapesti Negyed, 2001. 1. szám

(tanulmány)