JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. október 17.Névnap: Hedvig, Hédi
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


1798. május 24-én, Pünkösd hétfőjén nyitották meg 40 beteg felvételével a mai Rókus Kórház elődjét, akkori nevén a Pesti Polgári Köz-Ispotályt.

A kórház eredete az 1711. évi pestisjárványig nyúlik vissza, amikor a járvány elmúltával a város túlélő polgárai szerencsés megmenekülésük emlékére Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére egy kápolna építését határozták el. 1711 júliusában tették le az alapkövet és rövid idő alatt el is készült a szentélyrész, majd 1739-ben kibővítették, ekkor nyerte el a templom végleges alakját.

A város egyetlen, 72 ágyas kórháza ebben az időben a belvárosban, a Zöldfa és a Borz utca (a mai Kossuth Lajos és Semmelweis utca) sarkán volt, egy zsúfolt, szellőzetlen épületben, amely ráadásul kétszer is tűz áldozata lett. Az irgalmas rend javasolta először 1752-ben, majd 20 évvel később újra, hogy a Rókus kápolna mellé kórházat és szegényházat építsenek. Az engedélyezés és a költségek összegyűjtése évtizedekig tartott; végül 1796 augusztusában tették le az alapkövet és a 207 beteget befogadó kórházat 1798. május 24-én nyitották meg a királyi biztos jelenlétében. A Szent Rókus Kórház elnevezést az intézmény csak később kapta, amikor a kórház összeépült a kápolnával. 1832-ben történt jelentős bővítés Pollack Mihály tervei szerint; a kivitelező az építész fia, Pollack Ágoston volt. Nevezetes eseménynek számít a kórház történetében, hogy 1851-ben a Bécsből áttelepült Semmelweis Ignác vette át a szülészeti osztály vezetését. Városrendezési indokokkal többször is elhatározták a kórház lebontását, de szerencsére erre nem került sor.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal