| ||||||||||||||||||
![]() | – ![]() Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült. A Budapesti Mérnöki Kamara 75 éve, 1924. március 8-a és 12-e között tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet budapesti székházában. Létrehozásának alapjául az 1923. évi XVII. törvénycikk szolgált, amely többek között kimondta, hogy „mérnöki címet csak az viselhet, aki a műegyetemen, a bányászati és erdészeti főiskolán vagy külföldön oklevelet szerzett”. A kamara első elnökének Zielinski Szilárd műegyetemi tanárt választották meg, aki néhány hét múlva elhunyt, ezért a kamarai munka elindítása Hermann Miksára várt. A kamara fő célja a mérnöki testület tagjainak szervezett jogvédelme, szociális támogatása és munkahelyek, illetve munkalehetőségek teremtése volt. Állami felügyelet alá tartozó intézményekben mérnöki állást csak kamarai tagsággal lehetett betölteni. A mérnöki cím védelme csak részlegesen valósult meg, mert tízéves szakmai gyakorlat után kérni lehetett az úgynevezett kamaramérnöki címet. Hermann Miksa helyébe Kossalka János műegyetemi tanárt választották. Kossalka 1944 szeptemberében a háború áldozatává vált, a kamara működését pedig az iparügyi miniszter 1945. április 24-én kiadott rendeletével megszüntették
| ![]() ![]() | ![]() | |||||||||||||||
|