JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 17.Névnap: Lázár, Olimpia
    
 
Hónapok
 
Dugonics András emlékére - Emléktábla Szegeden (fotó: Vimola Ágnes)

Dugonics András emlékére - Emléktábla Szegeden
(fotó: Vimola Ágnes)

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A Társaság Szeged irodalmi, művészeti és tudományos éltének művelésére jött létre, nevét a város neves szülöttéről, a tudós szerzetesről és az első magyar regény, az Etelka szerzőjéről, Dugonics Andrásról kapta. A város számos intellektuális kiválósága vett részt évekig aktív szereplőként tevékenységében, tagja volt többek között: Gárdonyi Géza, Pósa Lajos, Móra Ferenc, Juhász Gyula, Tömörkény István, Balassa Ármin, Sík Sándor, Szent-Györgyi Albert, Ortutay Gyula. Az 1892-es megalapítástól 1948. június 6-ig, utolsó közgyűléséig működött folyamatosan, ekkor a kommunista államhatalom felszámolta. A Társaság 1992-ben, lelkes lokálpatrióták kezdeményezésére újjáalakult.

Szalay József: A Dugonics-Társaság jubileuma
(ismertető)
Izsó Miklós: Dugonics András szobra Szegeden

Ady Endre: EGY BŰNÖS VERS. „Rohanunk a forradalomba”
(részlet)

Érmindszent, augusztus 21.

Lázár György, kedves bátyámuram, Szeged város neves podesztája, a legszeretnivalóbb literary gentleman, nagy kárörvendezéssel lehetne most hozzám. A Dugonics Társaság nevében tudniillik sok szeretettel invitált Szegedre verseket olvasni pár évvel ezelőtt egypárszor. Bizony isten vágytam erre a kirándulásra, mert voltam már a Dugonics Társaságnak, Lázár Györgynek s az irodalmi felolvasások legkedvesebb vidéki publikumának vendége. Nem is emlékszem biztosan, restség, nyavalya, külföldi kóborlás vagy mi volt az oka, hogy költői mineműségemben másodszor is szabad elhatározásomból Szegedre el nem juthattam. Most Lázár György bátyám, ha nem volna olyan nobilis úr, mint amilyen, kicsúfolhatna, hogy bezzeg el fogok menni Szegedre, ha a kir. ügyész hívat.

Mert hívat Szegedre a kir. ügyész, amit nem akartam elhinni az első újsághírek után, de ma már szinte bizonyosra kell vennem. Hatunkat fogat egyszerre pörbe a Nagy György eltörölt Köztársaságából, melybe különben én úgy kerültem, mint Pilátus a credóba. Nagy György átvette egy politizáló versemet a maga kis republikánus lapjába, s most itt állok az alkotmányos államforma megtámadásának vagy talán még nagyobb valaminek bűnével terhelten.

Világ 1913. augusztus 23.

Csongrád megye szellemi-kulturális élete
(részlet)

 

Civil szervezetek, egyesületek, alapítványok

 

A 19. század utolsó negyedétől kezdődően az egységes magyar nemzeti állam megteremtésére törekedve a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság nyomán sorra alakultak a vidéki közművelődési egyesületek, társaságok, a magyar kultúra fellendítése, ápolása, fejlesztése céljával. Az egyik legkorábbi, máig működő, nagytekintélyű művelődési szervezet a szegedi Dugonics Társaság 1892-ben alakult. A század első évtizedeiben a megye polgárosult városai révén tovább szélesedett a szakegyleti, majd a szakszervezeti mozgalom. A két világháború közötti időszakban több szerveződés meghatározóan alakította egy-egy városunk szellemi arculatát. Makón ilyen volt például az Espersit János köré csoportosult irodalmárok köre, Szegeden a Szegedi Fiatalok Kollégiuma, Hódmezővásárhelyen a Tornyai János nyomdokain a városhoz kötődő festők művésztelepe, Kiss Lajos néprajzkutató köre, a Művészek Majolika Telepe és például a tanyai olvasókörök mozgalma említhető.

 


Dugonics András egykori szülőháza helyén álló iskola Szegeden (fotó: Vimola Ágnes)

Dugonics András egykori szülőháza helyén álló iskola Szegeden
(fotó: Vimola Ágnes)

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal