A szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt („septem” = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. E hónap (a hetedik hónap) 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami ellen csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba. Nálunk, Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a nép között: ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be.
Az augusztus 23/25-től [!] szeptember 23-ig tartó csillagászati hónapot ma is Szűz havának nevezik, noha a Nap a valóságban már egy bő hónappal később lép a csillagképbe. Egykor az augusztust, az aratás, betakarítás hónapját értették alatta.
A Szűz havát szeptember 24-ével [!] Mérleg hava követi a sorban. A hónap ura, a Mérleg jegy már régen nem fedi a hasonnevű csillagképet, mindazonáltal ez utóbbi ma is az őszi napéjegyenlőséget követő hónapot szolgálja jelképeivel.
A szüret a parasztgazdaságokban kölcsönös segítséggel végzett társasmunka, a városi szőlő-monokultúrás gazdaságban általában bérmunka, a 19. század közepe előtt a földesrúi szőlőkben főként robotmunka.
szeptember, október – Tisri hónap 10. napja (szeptember 15. és október 10. között)
Jom kippur, azaz az Engesztelés napja előtt a zsidók adakoznak a vallási és jóléti intézmények számára, valamint bocsánatot kell kérniük az egymás ellen elkövetett bűnökért. Aki nem bocsát meg a másiknak, az súlyos bűnt követ el.
szeptember, október – Tisri hónap 15-21. (szeptember 20. és október közepe között)
A zsidó nép 40 éves pusztai vándorlása során teljes odaadással kellett bízzon az Úrban, akkor is, ha sok szenvedést kellett kiállniuk. Az Úr mindvégig gondoskodott a népéről: hol vizet fakasztott a hegyből, hol mannával és fürjjel táplálta őket. A Sátoros ünnep ezt a bizakodást jelképezi, amivel Istenre hagyatkozott a nép, valamint emlékezés a vándorlásra, amikor még sátrakban laktak.
1919. szeptember 6-án csendőrsortűz oltotta ki bányászok életét Tatabányán. Ennek emlékére szeptember első vasárnapja a bányászat, a bányászatban dolgozók nagy áldozatokat követelő munkájának ünnepnapja.
A Nemzetközi Vöröskereszt 2000. évi határozata alapján minden év szeptemberének második szombatja az Elsősegélynyújtás világnapja. Ekkor emlékezünk meg azokról, akik mások életének megmentéséért dolgoznak.
Történelmi előzményei folytatásaként Presser Gábor ötlete nyomán 2008-ban született meg A MAGYAR DAL NAPJA azért, hogy láthatóvá váljanak a hazai előadóművészek és dalaik.
Az ENSZ környezetvédelmi hatósága (United Nations Environment Programme, UNEP) 1992. szeptember 20-án hirdette meg először a takarítási világnapot (nemzetközi hulladékgyűjtő napot).
Az Európai Urológusok Társasága (European Association of Urology, EAU) szervezésében 2001-óta az európai urológiai hét alkalmából számos helyen szerveznek Európában az urológiai és vesebetegekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati eszmecseréket, szűrővizsgálatokat.
Az Európai Tanács kezdeményezésére a tagországok részvételével 1991 óta minden év szeptemberében megrendezik az Európai örökség — Nyitott kapuk című programot.
A Szív Világszövetség 2001-ben kiadott missziós nyilatkozata szerint egy hosszabb és jobb minőségű élet eléréséhez segítik az embereket a szívbetegségek és a stroke megelőzése és gondozása által.
Az ENSZ keretében működő kormányközi tengerészeti tanácskozó szervezet, az IMCO 1979. novemberi XI. közgyűlésének határozata alapján szeptember végén tartják a TENGERÉSZETI VILÁGNAPot. Változó dátumú esemény.
Az unitáriusok minden év szeptember utolsó vasárnapján úrvacsorával egybekötött istentiszteletet tartanak. Ebből az alkalomból hálájukat és köszönetüket fejezik ki Istennek a mindennapi kenyérért és az életért.
A selmecbányai Szklenó-fürdőn 1786 szeptemberében tartották a világ első nemzetközi műszaki-tudományos (bányászati-kohászati) konferenciáját, melynek legfőbb célja a Born Ignác által kifejlesztett új nemesfém kinyerési eljárás bemutatása volt.
Egyed (latin Aegidius, francia Gilles, angol Giles) a középkor népszerű szentje. Való életéről keveset tudunk. Görög származású bencés rendi szerzetes volt, aki Provence-ban, Arles környékén remetéskedett, majd ugyanitt monostort alapított, amelynek ő volt első apátja (†725 körül).
1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, s ezzel elkezdődött A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ, amely mind méreteiben, mind veszteségeiben, mind máig tartó hatásaiban többszörösen meghaladta az elsőt. A hat évig tartó háború közel 60 millió embert pusztított el.
A rövid életű Magyar Középponti Vasúti Társaság az ország második vasútvonalát az 1846. július 15-én üzembe helyezett első, pest-váci vonal elkészülte után alig több mint egy évvel nyitotta meg.
XI. Ince pápa kezdeményezésére jött létre 1684-ben a Szent Liga: a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence törökellenes szövetsége, amelyhez később csatlakozott Oroszország, és a bajor, szász, brandenburgi választófejedelem is küldött zsoldosokat. Négy év alatt szorították vissza a törököket. 1686-ban, 145 év után vált szabaddá Buda
A katolikus egyház 1969 óta a szenteket haláluk napján ünnepli, így Nagy Szent Gergely szeptember 3-án szerepel a liturgikus naptárban. A Gergely név népszerűsége miatt azonban az ünnep eredeti helyén, március 12-énél szerepel.
HORVÁTH ANTAL (Pécs, 1848. szeptember 4. – Pécs, 1912. augusztus 30.) ügyvéd, szőlész, szőlőnemesítő, nagy része volt a pécsi szőlőrekonstrukcióban, ezen a téren európai hírnévre tett szert.
Az ENSZ Közgyűlése magyar kezdeményezésre nyilvánította szeptember 5-ét, Boldog Kalkuttai Teréz anya, Nobel-békedíjas apáca 1997-ben bekövetkezett halálának napját a JÓTÉKONYSÁG VILÁGNAPJÁVÁ.
Kálnoky László (Eger, 1912. szeptember 5. – Budakeszi, 1985. július 30.) kétszeres József Attila-díjas költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
1897. szeptember 6-án Tata-tóvárosban, a világon először acetilén közvilágítást helyeztek üzembe. Ferenc József szeptember 10-15. között találkozott a városban egy hadgyakorlat alkalmából II. Vilmos német császárral, a díszes világítást a találkozó tiszteletére hozták létre. A berendezést, amely 500 lámpát szolgált ki, a budapesti Acetiléngáz Rt. készítette, Berdenich Győző mérnök, feltaláló és gyártulajdonos tervei szerint.
HUTYRA FERENC (Szepeshely, 1860. szeptember6. – Budapest, 1934. december 22.) állatorvos, a belgyógyászat, járványtan, törvényszéki állatorvostan és hússzemle professzora.
Kisasszony, olykor Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században számontartott ünnepünk, amelynek a középkorban vigíliája és nyolcada is volt.
1965. szeptember 8-án az UNESCO által Teheránba összehívott világkongresszus úgy döntött, hogy e napot AZ ÍRNI-OLVASNI TUDÁS NEMZETKÖZI NAPJÁnak nyilvánítja. Ez a nap ráirányítja a figyelmet az írástudatlanság problémájára.
Magyarországon 1996 óta Szent Adorján napján ünneplik A BÜNTETÉSVÉGREHAJTÁS NAPJÁt. Az afrikai születésű, Nikodémiában élt katonatiszt keresztény hite miatt szenvedett vértanúságot.
Tolentinói Szent Miklós Szent Ágoston rendjének népszerű szentje († 1306) Jámbor szülei sokáig hiába sóvárogtak gyermek után. Bánatukban Bari városába zarándokoltak, ahol Szent Miklós közbenjárásáért könyörögtek. Utána csakugyan gyermekük született, akit hálából Miklós névre kereszteltettek, és Isten szolgálatára ajánlották. Szerzetes lett belőle. Különös szeretetet és részvétet érzett a tisztítóhelyen szenvedő lelkek iránt.
Mária nevenapja (festum nominis Beatae Mariae Virginis) külön helyi ünnepként az újkorban bukkan föl, de csak Bécs fölmentése (1683. szeptember 12.) után, Szent XI. Ince pápa intézkedésére válik egyetemessé az Egyházban. Mint ismeretes, a győzelmet hamarosan követte hazánk felszabadítása is, amelyet a barokk Regnum Marianum szintén Mária közbenjárásnak tulajdonított.
Jézus keresztjének középkori legendájával naptári ízeire tördelve eddig két részletben ismerkedhetett meg az olvasó (vízkereszt, a Szentkereszt megtalálása). Íme a történet harmadik, egyben befejező része.
Hétfájdalmú Szűzanya, Mária felmagasztalt anyai fájdalmáról való megemlékezésre jellemzően éppen a Szentkereszt felmagasztalásának ünnepét követő napon, búcsúnapjának megülésére pedig a rákövetkező vasárnap kerül sor.
Az Európai Mozdonyvezetők Szakszervezetének Szövetsége (European Autonomous Train Drivers Union, ALE) 1995-ben hozott határozata értelmében ezen a napon az európai országok mozdonyvezető-szakszervezetei megemlékeznek szakmájukról. A nap célja, hogy felhívja a közvélemény és az utazóközönség figyelmét a sok lemondással járó hivatást választó mozdonyvezetők felelősségteljes munkájára.
SZÉNÁS GYÖRGY (Mátészalka, 1921. szeptember 15. – Bp., 1974. december 19.): geológus, geofizikus, c. egyetemi tanár, a föld- és ásványtani tudományok doktora.
International Day for the Preservation of the Ozone Layer
szeptember 16.
Az ENSZ Közgyűlése 1994-ben szeptember 16-át nyilvánította AZ ÓZONPAJZS MEGŐRZÉSÉNEK NEMZETKÖZI NAPJÁvá, mivel 1987-ben e napon írták alá a Föld ózonrétegének megóvása érdekében született Montreáli Egyezményt.
KISS ÁRPÁD (Sárospatak, 1889. szeptember 16. – Szeged, 1968. november 10.): kémikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1954), Kossuth-díjas (1955).
A Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1917-ben nyert orvosdoktori diplomát. Ezután hollandiai, németországi, angliai és amerikai egyetemeken dolgozott. 1928-ban hívta meg Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a szegedi egyetemre. Katedráját 1930-ban foglalta el, és folytatta korábban megkezdett kutatásait a biológiai oxidációs folyamatok mechanizmusával és az általa felfedezett C-vitaminnal kapcsolatban. 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában”.
PUSKÁS TIVADAR (Pest, 1844. szeptember 17 – Budapest, 1893. március 16.) mérnök, a távíróközpont és a telefonközpont feltalálója, legsikeresebb ötlete a rádió ősének tekinthető telefonhírmondó volt.
SCHLAUCH IMRE (?, 1840. szeptember 17. – Pécs,1904. január 19.) Pécs városának meghatározó építész személyisége; a város középületeinek túlnyomó részét ő tervezte, így a színházat, a Nemzeti Casinót, az Iparkamarát.
Lambert bencés apát, majd Maastricht püspöke (†705), a karoling középkornak Márton mellett alighanem legnépszerűbb szentje. Kemény, harcos egyéniségéért különösen az udvari arisztokrácia és a lovagvilág tisztelte. Ereklyéit Lüttichben őrzik.
1981-ben a Rokkantak Nemzetközi Éve magyar eseménysorozatának szervezésére, lebonyolítására létrehozott nemzeti szervező bizottság e napot nyilvánította A ROKKANTAK NAPJÁvá.
Eusztákot korábban Placidusnak hívták. Traianus császár katonai parancsnokaként szolgált. Az irgalmasság cselekedeteiben lankadatlan volt, de bálványt imádott.
Máté apostol és evangélista névünnepét már a legkorábbi martirológiumok (vértanú-akták) szeptember 21-ére tették. Rómában a XI. századtól ez a nap a hivatalos emléknapja. Szeptember 21. még a Szűz jegyébe esik, de már közel a Mérleg hava és véle új határnap: az őszi napéjegyenlőség napja. Az a kevés, amit Mátéról tudunk, magyarázza, miért épp ő kapott helyet itt, szeptember utolsó dekádjában.
1981-ben az ENSZ Közgyűlésének nyitónapján úgy határoztak, hogy minden év szeptemberének harmadik keddjén ünneplik A BÉKE NEMZETKÖZI NAPJÁt. Egy 2001-es határozat értelmében 2002 óta szeptember 21-én tartjuk ezt a napot.
A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik A MAGYAR DRÁMA NAPJÁt, annak emlékére hogy 1883-ban ezen napon volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a Nemzeti Színházban.
A dunai gőzhajózás megindulása (1817. március 21.) után közel három évtizeddel jelent meg a Balatonon az első gőzhajó. Egyik kezdeményezője és tetemes részben anyagi támogatója Széchenyi István volt.
Szeptember 22-én ülte meg a régi katolikus egyház kedvelt szentjének, Móricnak a neve napját. Móric katonaszent volt, Róma keresztény hitű thébai légiójának parancsnoka.
A természetvédelemben szeptember 22. az orrszarvúak világnapja. A World Rhino Day kezdeményezést a World Wide Fund for Nature (magyarul: Természetvédelmi Világalap) dél-afrikai szervezete indította útjára 2010-ben, célja pedig az, hogy az év egy napján felhívják a nyilvánosság figyelmét az orrszarvúak fennmaradását fenyegető veszélyekre.
A csillagászati ősz szeptember 23-án kezdődik. (A déli féltekén e napon kezdődik a csillagászati tavasz.) Ettől kezdve a Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel. Ezért az északi féltekén rövidülnek és hűlnek a nappalok, közelít a tél.
Szűz hava az első szűz mártír halálának emléknapjával zárul. Szent Tekla (szeptember 23.) volt a hagyomány szerint az első nő, aki keresztény hitéért vértanúhalált halt.
MÁNDI ANDOR (Budapest, 1891. szeptember 23. – Budapest, 1972. augusztus 24.), Kandó Kálmán életművének folytatója, a vasút villamosításának tökéletesítésében kimagasló eredményeket elérő mérnök-feltaláló.
Vas István (Budapest, 1910. szeptember 24. – Budapest, 1991. december 16.) kétszeres Kossuth-, háromszoros József Attila- és egyszeres Baumgarten-díjas költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
TÓTH MIKE MIHÁLY (Őr, 1838. szeptember 25. – Kalocsa, 1932. október 3.) jezsuita tanár, természettudós, az első magyar fényképezésről szóló könyv szerzője.
Kozmáról és Damjánról, a korai egyház két nagy vértanú szentjéről legendájukon kívül alig tudunk egyebet, minthogy a szíriai Cirusban szenvedtek mártíromságot a diocletianusi üldöztetések alatt (303-ban).
Antiókhiai Szent Jusztina (szeptember 26.) legendája fő vonalaiban a többi szűz mártírét követi. A keresztényfaló Diocletianus idejében történt állítólag, hogy egy antiochiai mágus, bizonyos Cyprianus beleszeretett a keresztény szűzbe, és mindenféle ördögi praktikával megpróbálta a magáévá tenni.
Ez a nap a környezetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet számos más világnap mellett. Nemzeti parkok, zöld szervezetek szerveznek ezen a napon társadalmi munkát és gyűjtenek hulladékot, tisztítják a természetet.
HANTKEN MIKSA (Jablonka, Szilézia, 1821. szeptember 26. – Budapest, 1893. június 26.): geológus és paleontológus, egyetemi tanár, az MTA levelező, majd rendes tagja.
A katolikus egyház 1969 óta a szenteket haláluk napján ünnepli, de Páli Szent Vince ünnepe (szeptember 27.) miatt Szent Kozma és Damján szeptember 26-án szerepelnek a liturgikus naptárban.
Az Idegenforgalmi Szervezet határozata alapján 1980 óta ünneplik világszerte az IDEGENFORGALMI VILÁGNAPot, azzal a céllal, hogy segítse a turizmus fejlődését.
Az Operaház építésének gondolatát 1872-ben Orczy Bódog, a Nemzeti Színház akkori igazgatója vetette fel először. Az épület tervezésére 1873-ban nemzetközi pályázatot hirdettek. A bíráló bizottság Ybl Miklós tervét fogadta el, aki azt többször átdolgozta és a megvalósult terv az addigi összes tervek előnyeit magába foglalta. Az Operaház építése 1875. október 11-én kezdődött és kilenc évi munka után, 1884. szeptember 27-én tartották meg a nyitóelőadást.
A Vaskapu a Pojana-Ruszka hegység és a Godján-Szárkő hegység közötti vízválasztó hágó, amelyet a Duna áttörése választ ketté. Több ízben is fölmerült hajózhatóvá tétele, de igazán komolyan csak Széchenyi István kezdett el a kérdéssel foglalkozni, amikor megbízta Vásárhelyi Pált az Al-Duna feltérképezésével. A munkálatok megkezdésére azonban csak 1878-at követően nyílt lehetőség, amikor egy nemzetközi konferencián született döntés értelmében a nagyhatalmak kicsikarták Szerbiától és Romániától a hozzájárulást a csatorna megépítéséhez.
A csatornát fényes ünnepség keretében nyitották meg 1896. szeptember 27-én. Elsőként a Ferenc Józsefről elnevezett luxusgőzhajó haladt át az új víziúton, fedélzetén a három érintett ország: Magyarország, Románia, valamint Szerbia királyaival és kíséretükkel.
Vencel királynak, a csehek nemzeti szentjének († 929) tisztelete hazánkban sem volt ismeretlen. Napját először a Szelepchényi-kódex, majd többi középkori misekönyveink is számontartják, sőt pozsonyi misekódexeink ereklyéi átvitelének (translatio S. Wencezlay) ünnepéről (március 4) is megemlékeznek. Miséjének szekvenciája is van: Christe tui praeclari militis Wenceslai…
Forseus püspök, kinek történetét a közvélekedés szerint Beda írta meg, minden erényben és jóságban bővelkedve érte el utolsó óráját. Haldokolván meglátott két angyalt, akik felé közeledtek, hogy lelkét magukkal vigyék, és megpillantott egy harmadikat is, amint pajzzsal és villámló karddal fölfegyverkezve előtte haladt. Ekkor ördögök kiáltozására lett figyelmes: „Lépjünk elő, és szeme láttára vívjunk ütközetet!” Ahogy tehát előléptek, ellene fordulva tüzes nyilakkal hajigálták, de az angyal, aki előtte repült, pajzsával felfogta, és azonnal kioltotta a nyilakat.
A Mihály (Michael) név azt jelenti: ‚Kicsoda olyan, mint Isten?’ „S valahányszor – mint Gergely írja – valami csodás erőt kívánó dolog történik, Mihály küldetik el, hogy a cselekedetből és a névből is értésünkre adassék: senki nem tudja megtenni, amire egyedül Isten képes.” Ezért aztán Mihálynak sok olyan dolgot tulajdonítunk, ami csodás erőt kíván.
Eredetileg Japánból indult a kezdeményezés még a nyolcvanas években, de 2009 óta már az egész világ köszönti szeptember 29-én a kávé és kávézás élményét a kávé világnapja alkalmából.
1848. szeptember 29-én Sukoró és Pákozd között a Móga altábornagy vezette túlnyomórészt újoncokból álló magyar sereg megütközött a Jellasics parancsnoksága alatt álló, császári erőkkel (sorezredek, határőrök, horvát nemzetőrök). A magyar seregek győzelmet arattak a kétszeres túlerőben lévő császári csapatok felett.
BÍRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF (Budapest, 1899. szeptember29. – Buenos Aires, 1986. november 24.): a golyóstoll feltalálója, a magyar feltalálók világraszóló sikereinek egyik jelképes alakja.
A nyelvekkel foglalkozó szakembereknek a nemzetek közötti megértés, béke, fejlődés, az egyértelmű kommunikáció támogatásában betöltött szerepét elismerve az ENSZ Közgyűlése 2017-ben fogadta el a 71/288-as határozatot és szeptember 30-át a FORDÍTÁS NEMZETKÖZI NAPJÁ-vá nyilvánította.
Az Országgyűlés egy 2000. évi határozata A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK NAPJÁvá nyilvánította szeptember 30-át, annak emlékére, hogy 1990-ben ezen a napon tartották az első helyhatósági választásokat Magyarországon.
2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a magyar népmese napja.
ELIE WIESEL (Máramarossziget, 1928. IX. 30. – New York, 2016. július 2.) író, az 1986. évi Nobel békedíjat azért kapta „mert egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető volt azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára.”
A Magyar Népfőiskolai Társaság először 1995-ben fogalmazott meg javaslatokat a rendezvény bevezetéséről. A Magyar Művelődési Intézettel közösen 1997-ben még kísérleti jelleggel, majd 2001-től rendszeresen megtartják A MŰVELŐDÉS HETE – A TANULÁS ÜNNEPE című országos programsorozatot.
