Az augusztus régi neve a rómaiaknál „Sextilis” volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez a neve maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is. Amikor azonban Augustus császárnak Krisztus előtt 7-ben az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta: miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, azért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot.
A történelem hajnalán az oroszlán nemcsak Afrikában volt honos. A fekete földrészen kívül Dél-Európától Indiáig mindenütt nagy számban élt. Az óriás macskát nemcsak azért irtotta az ember, mert a bőrét és a nyájait féltette tőle. Oroszlánt ölni egykor a férfiasság próbája volt, a törzsön belüli hatalmat igénylők rituális kötelezettsége, ami a vadászmódok és fegyverek tökéletesedésével királyi passzióvá süllyedt. Így pusztult ki e királyi vad gyorsan civilizálódó eurázsiai élőhelyein.
Az augusztus 23/25-től [!] szeptember 23-ig tartó csillagászati hónapot ma is Szűz havának nevezik, noha a Nap a valóságban már egy bő hónappal később lép a csillagképbe. Egykor az augusztust, az aratás, betakarítás hónapját értették alatta.
A szüret a parasztgazdaságokban kölcsönös segítséggel végzett társasmunka, a városi szőlő-monokultúrás gazdaságban általában bérmunka, a 19. század közepe előtt a földesrúi szőlőkben főként robotmunka.
Minden évben eljön az éjszaka, amikor reflektorfénybe kerülnek az állatok. A 2012 óta évente, augusztus utolsó péntekén megrendezett Állatkertek Éjszakája a magyarországi állatkertek legnépszerűbb és legnagyobb szabású közös programjának számít.
Augusztus 1-jének pogány múltját kettős keresztény ünnep alapításával próbálta az egyház elfeledtetni. Ez a nap a katolikusok számára Szent Péter bilincsekből való szabadulásának emlékünnepe (festum S. Petri ad vincula), a nép nyelvén Vasas Szent Péter, Szent Péter vasaszakadása.
A nyári napfordulót követő 40. nap, augusztus 1-je a kelták évszakzáró és – nyitó ünnepe volt. Lugnasad v így hívták az ünnepet – a másik három kelta évszakünneptől eltérően ma már csak a Brit-szigeteken él, persze álnéven és megváltozott formában, de, éppen az eltüntetésére tett, eredményesnek hitt kísérletek árulják el, hogy valamikor Európa-szerte ünnepszámba ment.
1992-től tartják világszerte AZ ANYATEJES TÁPLÁLÁS VILÁGNAPJÁt, más néven a szoptatás világnapját. Egyre több csecsemő hal meg szerte a világon azért, mert nem jut anyatejhez. Ezért indította el az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF átfogó programját a csecsemők egészséges táplálása érdekében.
A világtörténelem egyik legnagyobb inflációját az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forint zárta le. Az 1945 nyarán nekiiramodó infláció egy év múlva már soha nem látott méreteket ért el, 1946 júliusában egy dollár 4 600 000 quadrillió pengő volt, ami a tíz huszonhetedik hatványa. Átmenetileg használták a pengőnél nagyságrendekkel jobb minőségű adópengőt is, de az infláció tetőpontján egy pár cipő ára így is kb. 120 milliárd adópengő volt. A pengő hiperinflációjának fő oka a világháborúban teljesen megsemmisült magyar gazdaságban keresendő. Az MNB milliós szorzót jelentő bélyegeivel ellátott bankjegyek voltak az ún. milpengők.
István pápa sok pogányt megtérített szavával és példájával, és sok szent vértanút eltemetett. Valerianus és Gallienus az Úr 260. esztendejében a legnagyobb elszántsággal kerestette, hogy klerikusaival együtt áldozatbemutatásra kényszerítsék, vagy különféle kínzásokkal meggyötörjék. Rendeletet hoztak, hogy aki feladja őket, megkapja összes javaikat. Így fogták el tíz klerikusát, és kihallgatás nélkül lefejezték őket. Másnap magát István pápát is elfogják, és Mars isten templomába vezetik, hogy vagy áldozzék a bálványoknak, vagy fejét veszik.
Porciunkula népünk ajkán porcinkula, purcinkula, porcinkulabúcsú, Porcinkulai Szent Ferenc a franciskánus rend három ágának: a ferencrendieknek, minoritáknak és kapucinusoknak, továbbá a velük kegyelmi közösségben élő harmadrendnek legnagyobb ünnepe.
A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának 1972-es határozata alapján augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. 1944. augusztus 3-ára virradó éjjel számolták fel a nácik az auschwitz-birkenaui lágerben kialakított cigány családi tábort.
VARGA BÁLINT, (Budapest, 1891. augusztus 2. – Budapest, 1948. június 16.): gépészmérnök, számos új vasúti kocsiszerkezet (új kerék-, tengely-, csapágyas ütközőtípusok) és különleges kocsitípusok tervezője.
RÓTH MÁRTON, (Késmárk, 1841. augusztus 3. – Igló, 1917. február 25.): iglói főgimnáziumi tanár, a Magas-Tátra korabeli turistamozgalmának kiemelkedő alakja.
A katolikus egyház 1969 óta a szenteket haláluk napján ünnepli, de Havas Boldogasszony ünnepe miatt Szent Domonkos augusztus 8-án szerepel a liturgikus naptárban.
Magyarországon 2001 óta Raoul Wallenberg születésének napja, augusztus 4-e hagyományosan a humánum napja. A svéd diplomata és társai embermentő tevékenységére emlékezünk ezen a napon, mindazokra, akik a vészkorszak idején önzetlenül mentették embertársaikat.
FROMMER RUDOLF (Pest, 1868. augusztus 4. – Budapest, 1936. szeptember 1.) sokoldalú fegyvertervező, feltaláló, bár nem végzett műegyetemet, műszaki munkásságának elismeréséül a Mérnöki Kamara „tiszteletbeli mérnök” címmel tüntette ki.
Ez a Mária-ünnep eredetileg a Szűzanya római főtemplomának, a négy patriarchalis bazilika egyikének – Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén S. Maria Maggiore – fölszentelési évfordulója. Az ünnep idővel az egyházban is egyetemessé vált. A Müncheni-kódex Havi Bódoganya, a Batthyány-kódex naptára pedig Havi Boldog Asszony néven emlegeti.
Oszvald tiszteletéről élő adatunk már alig van. Személynévként is ritkán, inkább csak szerzeteseknél fordul elő, de a középkor végén sűrűn fölbukkan és szinte divatnévnek számít. Egykori népszerűségét a belőle alakult családneveink: Oszvald, Asbóth, Osváth, Azsolt, továbbá a dunántúli Ácsbold, Ácsbolt, a nógrádi Ozsvárt, a hevesi Ozsvárth, a jász Osskó, Ocskó is bizonyítja. A szent neve már a Pray-kódex naptárában előfordul.
JÓNÁS DÁVID, (Budapest, 1871. augusztus 5. – Budapest, 1951. április 27.): építész, az eklektikus építészetet felváltó premodern stílusirányzatok egyik budapesti képviselője.
A csoda hagyomány szerinti színhelyén, a galileai Tábor-hegyen még az arab hódítás előtt három bazilika épült „hajlékul a legszentségesebb zsinatolóknak”. Felszentelésük napja, augusztus 6. lett Urunk színeváltozásának (latin Transfiguratio), más néven a Legszentebb Megváltónak, a Megváltó megdicsőülésének ünnepe.
A Békevilágtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javaslatára augusztus 6-át, a hirosimai atombomba-támadás évfordulóját A NUKLEÁRIS FEGYVEREK BETILTÁSÁÉRT FOLYÓ HARC VILÁGNAPJÁvá nyilvánította.
CSIBI LŐRINC, (Ditró-Csík, 1849. augusztus 6. – Selmecbánya, 1903. március 23.): erdőmérnök, főiskolai tanár, a fotogrammetria egyik korai gyakorlati alkalmazója.
HELLER ÁGOST (Pest, 1843. augusztus 6. – Budapest, 1902. szeptember 4.) a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa, a modern magyar tudománytörténet egyik megteremtője.
Donát állítólagos ókeresztény vértanú (†361), a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje. Névünnepe a régi naptárban augusztus 7-ére esik. Donát, Sixtus és Urunk színeváltozása együtt a pogány Vinalia Rustica örökébe lépve a szőlőérést ünneplik.
Szent Domonkos a róla elnevezett Domonkos- vagy prédikátorrend alapítója (1170 körül – 1221. augusztus 6.). Névünnepét előbb augusztus 5-ére, aztán 4-ére, 1969-től pedig 8-ára tették más szentek ünnepeivel való torlódás miatt.
Emigdius Ascalum (Ascoli?) püspöke, aki 300 körül élt. A város lakói ősidőktől kezdve patrónusuknak tisztelték. 1703-ban földrengések pusztítottak Itáliában, Ascalumot azonban elkerülték. A lakosság ugyanis három hónapon át böjtölt, imádkozott, vezekelt, hogy az Úr Emigdius érdemeiért vegye oltalmába.
International Day of the World's Indigenous Peoples
augusztus 9.
Az ENSZ Közgyűlése 1994-ben határozott úgy, hogy augusztus 9-ét A VILÁG BENNSZÜLÖTTEINEK NEMZETKÖZI NAPJÁnak nyilvánítja. 1990-ben a Közgyűlés bejelentette, hogy 1993 a világ bennszülötteinek nemzetközi éve. 1994. december 10-ével kezdetét vette a világ bennszülötteinek évtizede, melynek az volt a célja, hogy segítse a nemzetközi összefogást azoknak a problémáknak a megoldásában, amelyekkel a bennszülötteknek kell szembesülniük az emberi jogok, a környezet, az egészségügy és a nevelés területén.
VÍGH GYULA, (Mindszent, 1889. augusztus 9. – Budapest, 1958. szeptember 25.): geológus, paleontológus, számos magyar város vízellátásának vízföldtani feltérképezője.
Szent Lőrinc a legendája szerint II. (Szent) Sixtus pápa diakónusa (szerpapja) volt. A vértanú pápa elfogatásakor őrá bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza föl a szegények között. A pápa egyben azt is megjósolta, hogy három nap múlva ő is mártíromságra jut. Lőrinc Sixtus végakarata szerint cselekedett. Amikor őt is letartóztatták, és az egyház értékeit rajta követelték, a szegényeket vezette a bíró elé, mondván: Íme, az egyház vagyona! Kegyetlen halált szenvedett (258. augusztus 10.), rostélyon sütötték meg.
NEOGRÁDY SÁNDOR, (Újpest, 1894. augusztus 11. – Budapest, 1966. december 30.): repülő, térképész, az ún. légirégészeti kutatások magyarországi kezrdeményezője.
A fiatalok világnapja célja, hogy globális mértékben ráirányítsa a figyelmet azokra a kérdésekre, amelyek átszövik a fiatalok mindennapjait. A világnap alkalmával átgondolhatjuk, hogy milyen lehetőségei vannak manapság egy fiatalnak a globális társadalomban. Nem azonos a katolikus egyházban ünnepelt ifjúsági világnappal, amelyet minden évben virágvasárnapon tartanak.
1999 decemberében az ENSZ közgyűlése jóváhagyta a fiatalok ügyeiért felelős miniszterek világkonferenciájának azt a javaslatát, hogy augusztus 12. legyen NEMZETKÖZI IFJÚSÁGI NAP. Az ENSZ szeretné felhívni a figyelmet a generációk közötti szolidaritásra mindenütt: a családban, a közösségekben, a nemzet egészében.
MÓRIK JÓZSEF, (Debrecen, 1924. augusztus 12. – Debrecen, 1973. augusztus 28.): közegészségügyi és járványügyi szakorvos, egyetemi tanár, a levegőszennyeződés és a lakosság morbiditási helyzete közötti összefüggések kutatója.
Radegundis (középkori hazai misenaptárainkban augusztus 11.) néven és ugyane napon két szentet is tisztelnek: egy thüringiai származású frank királynét, aki Poitiers városában kolostort alapított, és apácaként fejezte be életét († 587). A másik egy jámbor augsburgi szolgálólány, aki a XIII. században élt.
Egy balkezeseket tömörítő amerikai szervezet kezdeményezésére 1992 óta minden év augusztus 13-án ünnepeljük a Föld népességének csaknem 15 százalékát kitevő balkezeseket.
1849 augusztusában, a magyar szabadságharc katonai összeomlása után az utolsó használható haderő Görgei Artúr majd 30 ezer főt számláló hadserege volt. Görgeinek nem sok választása maradt: vagy az osztrákok (Haynau), vagy az oroszok (Paszkievics) előtt teszi le a fegyvert, vagy szélnek ereszti katonáit. Ez utóbbi lépéstől a déli magyar hadsereg felbomlásának szörnyű képe rettentette vissza – joggal. Haynautól nem sok jót várhatott, míg az oroszok legalább a fegyvert letevők életét garantálták.
HÉRICS TÓTH JENŐ, (Csáktornya, 1872. augusztus 13. – Felsőrajk, 1949. augusztus 2.): élelmiszervegyész, hazai élelmiszer-ipari kutatás egyik megalapozója.
A Magyarországgal kapcsolatos szenteket együtt november 13-án ünnepli az egyház, így Türingiai Boldog Gertrúd (a Rajna-vidék román középkorának egyik legtiszteltebb szentje) is november 13-án szerepel a liturgikus naptárban.
ÜRMÖSSY LAJOS, (Budapest, 1892. augusztus 14. – Sajószentpéter, 1977. június 25.): bányamérnök, szakíró, a borsodi szén- és lignitbányák műszaki leírója.
Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja (vö. Kisasszony napjával), egyben Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe (ez utóbbit Magyarok Nagyasszonya néven az 1896. évi millennium óta október 8-án külön ünnepként üli meg a katolikus magyarság). Ezért, meg azért is, mert az ünnep nyolcadába Szent István napja is beleesik – nem beszélve arról, hogy az aratás után végre a falusi nép szusszanhatott egyet –, ez volt a magyar egyházi év egyik nagy ünnepi időszaka.
Augusztus 16-a „Szent” Rókus (francia Roche, olasz Rocco) napja. Noha az egyház hivatalosan sohasem avatta szentté, mégis tisztelt és szeretett alakja volt a katolikus jámborságnak.
Utalván arra, amit Szent Anna tiszteletéről mondottunk, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy Joachimnak önálló kultusza népünknél nem bontakozott ki, bár nevét és személyét főleg palóc és székely népünk jámbor öregjei máig tiszteletben tartják. Ez a szórványos keresztnévadásban is kifejezésre jut. A székelység Jováki, Jákim, a palócság Iuháki, Baranya pedig Joák alakban emlegeti.
A HONTALAN ÁLLATOK VILÁGNAPJÁNAK célja, hogy felhívja a közvélemény és a hatóságok figyelmét a kóborállat-kérdésre és annak megoldatlanságára, hogy elősegítse a kóborállatok menhelyen való elhelyezését, a menhelyekről történő örökbefogadást, valamint a nem kívánt szaporulat megakadályozását.
Juhász Ferenc (Bia, 1928. augusztus 16. – Budapest, 2015. december 2.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díja és József Attila-díjas költő, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
KOCH SÁNDOR, (Kolozsvár, 1896. augusztus 16. – Szeged, 1983. május 25.): mineralógus, a föld- és ásványtani tudós, a hasznosítható elemek geokémiájának összefoglalója.
BENDEFY LÁSZLÓ (Vasvár, 1904. augusztus 17. – Budapest, 1977. augusztus 13.) mérnök, geológus, a föld- és ásványtan kutatója, tudomány- és technikatörténész.
FESZTY ADOLF, (Ógyalla, 1846. augusztus 17. – Budapest, 1900. február 26.): építész, jelentős budapesti palota-, üzlet- és bérházak tervezője (Dessewffy-palota, Foncière Biztosító palotája, a Haris bazár), feltaláló.
Ilona császárné. Fiának, Nagy Konstantinnak buzdítására keresztelkedett meg († 326). Élete utolsó éveiben egyszerű zarándokként végigjárta a Szentföldet, ahol az Olajfák hegyén és Betlehemben templomot emeltetett. Az ő sürgetésére ásták ki a Szent Keresztet, amelynek legendájáról Feltalálásának ünnepénél már szólottunk.
1989. augusztus 19-én az Ellenzéki Kerekasztal pártjai által rendezett Páneurópai Pikniken keletnémetek százai szakították át a határt, a határőrök hallgatólagos beleegyezésével. Erre az eseményre emlékezünk az EURÓPA NAP elnevezésű találkozóval, amit 1990 óta minden évben augusztus 18-án rendeznek meg az osztrák határ közelében.
TAKÁCS JÁNOS, (Szentgotthárd, 1921. augusztus 18. – Budapest, 1979. november 7.): állatorvos, egyetemi tanár, a magyar állatorvosképzés és az élelmiszer-mikrobiológiai kutatások szervezője.
GYÖRKI JÓZSEF, (Pusztakovácsi, 1891. augusztus 19. – Budapest, 1957. augusztus 10.): vegyészmérnök, a hazai nyersanyagok hasznosításának elismert szakértője (pld. sárospataki kaolin, a várpalotai szénbázisú nitrogénműtrágya-gyártás).
Első királyunk a kereszténységben az István nevet kapta. A névválasztás tudatos lehetett az európai keresztény államok közé beilleszkedni vágyó Géza fejedelem részéről: István, görögül Sztephanosz azt jelenti: „koszorú, korona”.
BRUST DÁVID, (Lovasberény, 1846. augusztus 21. – Budapest, 1931. október 22.): textilkereskedelmi cég és textilüzemek alapítója, az üzleti életben a magyar nyelv egyik elterjesztője.
FORRÓ MAGDOLNA (Zsámbok, 1904. augusztus 21. – Evanston (USA), 1995. ?) , az első jelentős magyar fizikusnő, hazánkban először kezdett a kozmikus sugárzás kutatásával foglalkozni.
1837. augusztus 22-én Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című drámájával NYITOTTA MEG KAPUIT A PESTI MAGYAR SZÍNHÁZ, melynek első igazgatója Bajza József volt. Az épület – az akkor a város szélének számító – Kerepesi úton, a Grassalkovich-telken, a mai Rákóczi úton állt, szemben a mai Astoria szállóval. A közadakozásból és Pest megye támogatásával felépített színház a negyedik magyar nyelvű játékszín volt az országban – Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után.
European Day of Remembrance for Victims of All Totalitarian and Authoritarian Regimes
augusztus 23.
Az Európai Parlament 2009. április 2-ai határozatával, – amelyben leszögezik, hogy a totalitárius és antidemokratikus rendszerek áldozataira, a múltra történő emlékezés és igazság nélkül nem lehetséges a megbékélés –, augusztus 23-át a A TOTALITÁRIUS DIKTATÚRÁK ÁLDOZATAINAK EURÓPAI EMLÉKNAPJÁVÁ nyilvánította.
International Day for the Remembrance of the Slave Trade and its Abolition
augusztus 23.
A RABSZOLGAKERESKEDELEMRŐL ÉS ANNAK ELTÖRLÉSÉRŐL VALÓ MEGEMLÉKEZÉS NEMZETKÖZI NAPJÁval kíván az UNESCO mindenkit emlékeztetni az elfelejtett vagy alig ismert küzdelemre, amelyet a rabszolgák folytattak szabadságukért. 1791-ben augusztus 22-éről 23-ára virradó éjszaka felkelés tört ki Santo Domingoban, amely elindította azt a folyamatot, amely a rabszolgakereskedelem eltörléséhez vezetett.
MEDGYASZAY ISTVÁN (Budapest, 1877. augusztus 23. – Budapest, 1959. április 29.) építész, a vasbeton építészet kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakembere.
A Szűz első dekádja az apostoli tizenkettő közül Bertalannak jutott (augusztus 24.). Az Újszövetség alig mond róla valamit, azt a keveset is homály borítja. Még a nevében sem lehetünk biztosak. Az apostolnévsorok e néven említik Fülöp oldalán, de János evangéliumában Fülöp mellett Nathanaél szerepel. A hivatalos Szentírás-magyarázat szerint Nathanaél az apostol személyneve volt, a Bertalan pedig, arámi-görög keveréknyelven Bar Tholomaiosz, azt jelentette, hogy „Ptolemaiosz fia”.
RUZITSKA BÉLA (Kolozsvár, 1867. augusztus 24. – (?), 1942. (?)): kémikus, élelmiszervegyészeti szakember, természetjáró, az erdélyi tudományos igényű természetjárás szervezője.
József atya úgy halt meg, hogy egész életének munkája megsemmisülni látszott, de ő belenyugodott Isten akaratába, abban a hitében bizonyosan, hogy a piaristák rendje fennmarad. Halálos ágyához rengetegen elzarándokoltak, áldását kérve. 1748-ban boldoggá, 1767-ben szentté avatták.
JENEY ENDRE (Radnót, 1891. augusztus 26. – Debrecen, 1970. augusztus 10.): patológus, higiénikus, mikrobiológus, egyetemi tanár, a bakteriológia, a környezet-egészségügy és a farmakológia szakértője.
TERLANDAY EMIL JÁNOS (Kinorány, 1866. augusztus 27. – Esztergom, 1915. április 11.): bencés tanár, termésszettudós, a barlangok és a kristályszerkezetek kutatója.
Ágoston egyházatya (354 – 430), a philosophia perennis, vagyis a keresztény filozófiai gondolkodás alapító nagymestere, minden idők egyik legnagyobb emberi szelleme.
BRESZTOVSZKY BÉLA (Nagykároly, 1872. augusztus 28. – Budapest, 1941. június 7.): mérnök, műegyetemi tanár, a korszerű födémszerkezetekre és építőanyagokra vonatkozó anyagvizsgálati kutatások nemzetközi hírű szakértője.
Keresztelő Szent János fővételéről régente augusztus 29-én emlékezett meg a katolikus egyház. Az ünnep neve régiesen Nyakavágó vagy Nyakavesztő János, Szent János nyakavágása, latinul Decollatio S. Johannis Baptistae.
1529. augusztus 29-én egy hozzávetőlegesen 25 ezer főnyi magyar sereg állt szemben a közelgő 60 ezres, jól szerevezett török sereggel. Szeged közelében várakozott továbbá Szapolyai János, az erdélyi vajda egy közel 25 ezres sereggel, mivel II. Lajos magyar király és a haditanács attól tartott, hogy a fősereg támadásával egy időben a törökök délkelet felől is megtámadják Magyarországot.
A csata augusztus 29-én délután 3 és 4 óra között kezdődött, amikor Tomori Pál megadta a jelet a támadásra. Az alig kétórás csatában elesett II. Lajos és csatatéren vesztette életét a két fővezér, valamint számos magyar főrend és egyházi méltóság is. A mohácsi síkon a magyar had katasztrofális vereséget szenvedett a törököktől. A vesztett csata utáni csapások sok tekintetben évszázadokra meghatározták az ország sorsát, a mohácsi vész a független magyar királyság pusztulásának és az ország hanyatlásának szimbólumává vált.
A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége kezdeményezte A MAGYAR FOTOGRÁFIA NAPJÁnak megünneplését. Ezen a napon készült Magyarországon először nyilvános rendezvényen fénykép (dagerrotípia). Minden fotótörténeti forrásmunka egybehangzóan állítja, hogy 1840. augusztus 29-én, a Magyar Tudós Társaság ülésén Vállas Antal bemutatta, miként lehet képet alkotni a fénysugarak segítségével fényérzékeny nyersanyagon. Ez a nap alkalom arra, hogy a társadalom figyelmét a fotókultúrára és egyben a fotótörténeti értékekre irányítsuk.
Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet 2000-ben nyilvánította augusztus 30-át az ELTŰNTEK VILÁGNAPJÁVÁ. Az eltűntek listáján szerepelnek egyrészt azok a személyek, akiknek regisztrálták eltűnését, de annak semmilyen körülményét nem sikerült felderíteni, másrészt azok, akik bűncselekmény áldozataivá váltak, de holttestük nem került elő, harmadrészt azok, akiknek természeti katasztrófa vagy fegyveres konfliktus során veszett nyomuk.
