A római naptárban a hónap eredetileg a fantáziátlan Quintilis, „Ötödik” nevet viselte, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. I.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született.
A június 22/23-ával kezdődő csillagászati hónap névadója az Ikrek és az Oroszlán közötti jelentéktelen állatövi csillagkép, amely az időszámításunk előtti 2000 évben volt a nyári napforduló otthona.
A történelem hajnalán az oroszlán nemcsak Afrikában volt honos. A fekete földrészen kívül Dél-Európától Indiáig mindenütt nagy számban élt. Az óriás macskát nemcsak azért irtotta az ember, mert a bőrét és a nyájait féltette tőle. Oroszlánt ölni egykor a férfiasság próbája volt, a törzsön belüli hatalmat igénylők rituális kötelezettsége, ami a vadászmódok és fegyverek tökéletesedésével királyi passzióvá süllyedt. Így pusztult ki e királyi vad gyorsan civilizálódó eurázsiai élőhelyein.
Az 1895-ben Londonban megalakult Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének 1922. évi határozata alapján minden év júliusának első szombatján ünneplik a NEMZETKÖZI SZÖVETKEZETI NAPOT. Az ünnep annak állít emléket, hogy 1844-ben az angliai Rochdale kisváros 28 polgára a méltányos áron, jó minőségű áruhoz juttatás érdekében megalapította az „Érdemes Úttörők Társaságá”-t, a legelső szövetkezetet. A szövetkezeti nap megünnepléséhez 1994-ben az ENSZ is csatlakozott.
Az EZER SZÉKELY LEÁNY NAPJÁT 1931-ben rendezték meg először Domokos Pál Péter, a csángó kultúrkört feltáró neves etnográfus kezdeményezésére. A rendezvény célja az volt, hogy hazahívja az idegenbe szakadt – akkoriban főként Bukarestben szolgáló – székely leányokat, és felhívja a figyelmet a hagyományok, a nyelv és a népviselet megőrzésére. A találkozót a kommunista rezsim betiltotta.
A SysAdminDay.com évek óta küzd azért, hogy a rendszeradminisztrátorok érdemeit legalább az év egy napján elismerjék. A RENDSZERGAZDÁK VILÁGNAPJÁN azokat ünnepeljük, akiknek munkáján gyakran egész cégek működése múlik. Az ünnepnapot Ted Kekatos teremtette meg 2000-ben.
Az Európai Unióban ismeretlen a polgárőrség fogalma, Magyarországon viszont 1995 óta rendezik meg az országos POLGÁRŐR NAPot. Az eltelt évek bebizonyították a polgárőrszervezetek létjogosultságát. A lakosság széles körben felismerte az önszerveződés fontosságát, ami abban is megmutatkozik, hogy nemcsak a városokban, de már a kisközségekben is működnek polgárőrségek.
Július első napját az Építészek Világszövetsége nyilvánította ÉPÍTÉSZETI VILÁGNAPpá, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Magyarországon 1988-ban ünnepelték meg először.
A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete – annak emlékére, hogy 1992. július 1-én lépett életbe a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény – 1996-ban kezdeményezte, hogy ezen a napon ünnepeljék hazánkban A köztisztviselők napját.
1838. július 1-jén Zlamál Vilmost (1803–1886) nevezték ki első országos állatorvosnak Pesten (regni veterinarius). Zlamál jelentős intézkedéseket hozott a fertőző állatbetegségek leküzdésére és megakadályozására.
(BÖLÖNI) MIKÓ BÉLA (Zalatna, 1843. július 1. – Pankota, 1912. június 23.) bányamérnök, a fizika első magyar nyelvű előadója, a bihari bauxit felfedezője.
JENDRASSIK ALFRÉD, (Pest, 1866. július 1. – Budapest, 1935. május 21.): építész, a magyarországi modern kórházépítési alapelvek kidolgozója és alkalmazója.
MÜLLER FERENC JÓZSEF (Nagyszeben, 1740. július 1. – Bécs, 1825. október 12.) a magyarországi bányászat kiemelkedő művelője, a hazai ásványtan és földtan egyik első tudósa.
A kereszténység a XIII. századtól július 2-án a „nehézkes” Máriának, a Jézussal terhes Szűznek Erzsébetnél, Keresztelő Szent János jövendő anyjánál tett látogatását (latinul Visitatio) ünnepelte.
A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) 1924. július 2-án alakult meg. Ennek emlékére az 1994. szeptemberében tartott párizsi ülésen magyar javaslatra július 2-át A SPORTÚJSÁGÍRÓK NAPJÁvá nyilvánították.
FONÓ ALBERT (Budapest, 1881. július 2. – Budapest, 1972. november 21.) a sugárhajtás elvének egyik első gyakorlati megvalósítója, a repülőgép-sugárhajtómű feltalálója.
LACZKÓ ALADÁR, (Debrecen, 1892. július 2. – Szeged, 1969. augusztus 7.): agrárkutató, jelentős agrotechnikai megoldások kidolgozója az őszi lentermesztés és a vetőmag-fémzárolás terén.
A katolikus egyház 1969-ben december 21-ről visszahelyezte az apostol ünnepét a korábbi időpontra, hogy ne törje meg advent utolsó hetét, így Szent Tamás apostol július 3-án szerepel a liturgikus naptárban. A Tamás név népszerűsége miatt azonban az ünnep eredeti helyén, december 21-énél szerepel.
Ulrik, latinosan Udalricus Augsburg püspöke és védelmezője a kalandozó magyarok ellen. A Lech-mezei győzelmet német kortársai az ő imádságának, a nyakában viselt keresztnek tulajdonították. Hallal szokták ábrázolni, mert legendája szerint egy darab nekiajándékozott hús csütörtöktől péntekre virradóra hallá változott.
A hatvanas évek elején az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt által végzett geofizikai, szeizmikus mérések mutatták ki az algyői boltozatot, amelyen a Tröszt 1965-ben megkezdte 1. számú kutatófúrását. Eközben ugyanezen a területen a Vízkutató és Fúró Vállalat által Tápén végzett vízfúrásnál olajkitörés következett be 1965. július 7-én.
Kilián Würzburg ír származású vértanú püspöke († 689 táján). Karddal ölték meg társaival együtt. Főleg a németországi Franken tartomány tiszteli. Régi misekönyveink számontartják. A Kélián (1279), Gellén, Kiliyén családnév illetőleg a háromszéki Kilyén (Chilieni) helynév arról tanúskodik, hogy középkori jámborságunk ismerte. Gelén János szegedi főbíró volt (1642). Más idetartozó nevek Gilyén, Ghyllány.
1989-ben aláírták az ENSZ Fejlesztési Programját. A program vezetői javasolták, hogy július 11. legyen A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NAPJA. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés méreteire és az ezzel járó problémákra.
CSÁNK ROTTMANN ELEMÉR, (Budapest, 1897. július 11. – Budapest, 1969): építész, a XX. század közepe magyarországi kórházépítkezéseinek kiemelkedő alakja.
Július 12-e volt a tizennégy segítő szent közös ünnepe. Általában betegség, járvány, egyéb szükség esetén hívták őket segítségül. Kápolnákat, oltárokat, ispotályokat szenteltek a tiszteletükre. Kultuszuk kezdete és kialakulása bizonytalan.
KAÁN KÁROLY, (Nagykanizsa, 1867. július 12. – Budapest, 1940. január 28.): erdőmérnök, az Alföld átfogó fásításának kezdeményezője, az első természetvédelmi törvény megalkotásának közreműködője.
Az Úr megtestesülésének 1001., a Város alapításának 1752. évében, amikor III. Ottó Rómában történt elhunytával megüresedett a birodalom trónusa, császárt választottak, s isteni intésre, mindenki arra szavazott, akit akkoriban a birodalomban a leghatalmasabbnak tartottak. Abban az időben ugyanis egy bajor herceg, név szerint Henrik (Heinricus), aki fia volt ugyanazon nép Henrik nevű hercegének, kinek idejében Szent Wolfgang volt a regensburgiak püspöke, mind jóságával, mind királyhoz illő nemességével kitűnt, és híres volt emelkedett erkölcséről. A bölcsesség kezdetét, az Úrnak félelmét (Sir 1,16) tökéletesen követte, mivel minden tudománnyal teljes volt, és tiszta hitével és cselekedeteivel egész lényében katolikus volt.
KAESZ GYULA, (Budapest, 1897. július 13. – Budapest, 1967. május 12.): belsőépítész, építész, iparművész, főiskolai tanár, a magyar belsőépítészet és a korszerű magyar bútorművészet jeles képviselője.
Kamill, teljes nevén Lelliszi Szent Kamill (1550–1614). Katona volt, könnyelműen élt. Kockán és kártyán egész vagyonát elherdálta. Lábbaja miatt kórházba kényszerült. Itt magábaszállott, és betegtársait nagy önfeláldozással ápolni kezdte. Később pappá szenteltette magát, és néhány társával boldog kimúlás atyái és betegápolói néven új szerzetesközösséget alapított.
SZENT BONAVENTURA [Bagnoregio, 1217/18. – Lyon, 1274. július 15.] saját visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy kisgyermekként súlyos betegségbe esett. Édesanyja fogadalmat tett: ha a gyermek meggyógyul, a ferencesek kolostorába adja. A hagyomány szerint Assisi Szent Ferenc a városban járt, ölébe vette a gyermeket és ezt mondta róla: „Buona ventura!” vagyis „szép jövő”, és meggyógyította. A fogadalom szerint a gyermek a ferencesek kolostorában nevelkedett, filozófiai tanulmányait Párizsban folytatta, majd huszonöt évesen belépett a ferences rendbe, ahol a Bonaventura nevet kapta.
Apostolok oszlása, a Winkler-kódexben Tizönkét Apostol, liturgikus nevén: festem divisionis Apostolorum számontartott középkori ünnepnap, amelyet azonban a Tridentium a szakrális néphagyomány világába száműzött, a Kalendarium Romanum már nem említi.
Az European Gas and Electric Co. (EUROGASCO) és a magyar állam között 1933-ban megkötött szerződés értelmében a dunántúli kutatások sikere esetén az EUROGASCO-nak Magyarországon bejegyzett olajtermelő vállalatot kellett alapítania. 1937-ben a Zala megyei Budafapuszta környékén ipari kitermelésre alkalmas méretű olajmezőt fedeztek fel. A MAORT (Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság) alapszabályának elfogadása után, 1938. július 15-én alakult meg hazánk első olajbányászati vállalata 14 millió 357 ezer pengő részvénytőkével.
Kármelhegyi Boldogasszony, népünk ajkán Kármélus Boldogasszony, Kapullárés Boldogasszony, szegedi öreg parasztasszonyok szavával Kalmárhögyi Boldogasszony, a kármelita rend kiváltságos Mária-ünnepe, amelyet a jámborabb asszonynép még napjainkban is országszerte számontart.
FODOR JÓZSEF (Lakócsa, 1843. július 16. – Budapest, 1901. március 20.) orvos, sebész, a higiénia egyik legismertebb magyar művelője, a közegészségtan első hazai egyetemi előadója.
András és Benedek, mester és tanítvány. Nem magyarok, de régi hazánk földjét szentelték meg. Legendájukat rendtársuk, Boldog Mór későbbi pécsi püspök írta meg.
WARTHA VINCE, (Fiume, 1844. július 17. – Budapest, 1914. július 20.): kémikus, műegyetemi tanár, az eozin felfedezője, amellyel a pécsi Zsolnay-porcelángyárat világhírűvé tette.
ÁRPÁD-HÁZI SZENT HEDVIG (1373 –1399. július 17.) Nagy Lajos magyar és lengyel király leánya volt. Már életében szentként tisztelték, boldoggá avatását már 1426-ban kezdeményezték, azonban a történelem sodrásában többször elakadt, majd ismét előtérbe került e szándék. 1997. június 8-án II. János Pál pápa avatta szentté, Krakkóban.
KÁROLY ÁRPÁD, (Csikmenaság, 1924. július 18. – Szeged, 1987. április 25.): kertészmérnök, a magyarországi fólia alatti zöldségtermesztés egyik elindítója.
ROTTER LAJOS (Budapest, 1901. július 18. – Budapest, 1983. október 19.) gépészmérnök, repülőgép-tervező és vezető, megdöntötte az összes magyar vitorlázórepülő-rekordot.
Apollinaris nevét a bővelkedő (pollens) és erény (ares) szavakból mondhatjuk, mintegy ‚erényekben bővelkedő’-nek. Vagy az apollóból, amit ‚csodálatos’-ként értelmezhetünk és a narisból, ami annyit tesz, mint ‚szerénység’, mintegy ‚csodálatos szerénységű’ férfiú. Vagy az aból, ami ‚nélkül’, a polluóból, ami ‚megfertőz’ és az aresből, ami ‚erény’, mintegy a ‚bűnöktől meg nem fertőzött, erényes’ férfiú.
Július 20. a görög és protestáns naptárban Illés napja. A bibliai elbeszélés szerint az ószövetségi prófétát tanítványa, Elizeus szeme láttára tüzes szekéren ragadta égbe az Úr. A mennybe távozó csodatévő palástja Elizeusra maradt, aki ezzel átvette mestere örökét (IIKir 2,1–15).
Kümmernis , a délnémet jámborság népi televényében félreértésből született szent alak. Tiszteletét az Egyház nem ismerhette el, kultusza azonban. még a múlt század végén is virágzott Bajorországban. Főleg gyermekáldásért, női betegségekből való gyógyulásért szoktak hozzá könyörögni.
NÁRAY-SZABÓ ISTVÁN, (Szombathely, 1899. július 20. – Budapest, 1972. szeptember 16.): fiziko-kémikus, egyetemi tanár, a szilikátok szerkezeti rendszertanának egyik kidolgozója.
Praxedis szűz Szent Potentiana nővére volt; fivéreik Novatus és Timotheus, akiket az apostolok neveltek a hitben. A tomboló keresztényüldözések idején sok keresztényt temettek el. Javaikat a szegények között szétosztották, végül az Úr 165. esztendeje táján Marcus és Antonius alatt békében elnyugodtak.
Mária Magdolna (július 22.) a keresztény legendairodalomban és művészetben, a vallásos néphitben a bűnbánat megszemélyesítője már a középkortól, de még inkább az ellenreformációtól kezdve, mely lelkesen szorgalmazta a hét szentség, köztük különösen a bűnbánat (gyónás) kultuszát.
A Hunyadi János, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezette keresztény sereg 1456. július 22-én világra szóló győzelmet aratott Nándorfehérvár, az „ország kapuja” alatt. A diadalnak óriási szerepe volt abban, hogy a török hetven évig nem vezetett nagyobb hadjáratot Magyarország ellen.
MARTINOVICS IGNÁC (Pest, 1755. július 22. – Buda, 1795. május 20.) ferences szerzetes nemcsak szabadkőművesként, életét a vérpadon befejező jakobinus forradalmárként él a magyar történelem emlékezetében, hanem mint természettudós is.
ÁRPÁD-HÁZI SZENT KINGA (1224 –1292. július 24.) IV. Béla király elsőszülött gyermeke volt. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá avatta, majd XII. Ince pápa megtette Lengyelország egyik védőszentjévé.
Krisztina ókeresztény vértanú. Az Érdy-kódex szép szavakkal dicséri: támada... nagy nemes nemből. De nevezete szerént annál es méltóságosb es vala, mert igyenlő vala az ő szentséges életéhez. Magyaráztatik azért az ő neve Krisztina úgy, mint szép illatú krizmával megkenettetött. Krizma vala ő keresztyénségének szép illatja szerérit. Drága kenet vala szentséges életének nyájassága szerérit. Ájotatus vala Szentléleknek benne lapozása szerérit. Legendája közhelyekkel van tele, nincs jellegzetes, hagyományképző mozzanata.
BAY ZOLTÁN (Gyulavári, 1900. július 24. – Washington, 1992. október 4.) fizikus, a Műegyetem első atomfizika-professzora, sikeres Hold-radar kísérleteket végzett.
GIRÓKUTI FERENC, Pinczker (Juta, 1816. július 23. – Budapest, 1895. szeptember 16.): mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró, a hazai kertészeti szaksajtó megteremtője.
Július 25. Jakab apostol ünnepe. Azé a Jakabé, akit hasonnevű társától való megkülönböztetésül idősebbik vagy nagyobb Jakabnak (Jacobus Maior) hívnak. Jakab és öccse, János egy Zebedeus nevű ember fiai voltak. Halászok, mint András és Péter, és az elsők között szegődtek Jézushoz, aki a „mennydörgés fiai” nevet adta nekik (Mk 3.17). Jakab a tanítványok legbelsőbb köréhez tartozott, jelen volt az Úr színeváltozásánál, majd az Olajfák hegyén, a másik két kiválasztott, Péter és János társaságában.
Kristóf, a tizennégy segítő szent egyike, a népies vallásosság talán legnépszerűbb alakja, sosemvolt személy. Legendás történetének héjából könnyen fogyasztható kegyes tanmese hámozható ki, magja azonban archaikus motívumoktól hemzsegő naptári-csillagászati konstrukció. Már a tridenti zsinat szabadulni akart tőle a XVI. században: egy szent, aki óriás, és kutyafeje van, semmiben sem különbözik a „hátborzongató” pogány istenektől. Sikertelenül; a tudós atyák joggal féltek attól, hogy kiakolbólítása a szentek „aklából” a jámbor nép haragját vonja fejükre. Végül is csak felvilágosult korunkban tudott tőle megszabadulni az egyház, az 1968. évi II. vatikáni zsinat törölte a naptárból.
Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne. Kultusza a XIII–XIV. században terjedt el Európában, amikor a misztikus isteneszme iránt megcsappant a figyelem, és az evilági boldogulás vágyának kísérőjeleként Jézus ember volta felé fordultak a hivők.
BÉKESSY JENŐ, (Debrecen, 1874. július 26. – Budapest, 1958. május 14.) állattenyésztési szakember, a magyarországi állattenyésztés irányításának egyik jeles alakja.
Hét Szent Alvó ünnepe már a Szelepchényi-kódexben föltűnik. Különösen pálos misekönyveink tartották számon. Tudomásunk szerint egyetlen hazai ábrázolásunk Székesfehérvár görögkeleti szerb templomának XVIII. századi freskója.
Pantaleon kisázsiai orvos, vértanú († 305), a Tizennégy Segítőszent egyike. Olajfához kötözve fejezték le. A legenda szerint fejéből nem vér, hanem tej folyt. Az olajfa gyümölcseivel beborította holttestét.
2004-től rendezik meg szerte a világon a hepatitisz világnapját. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a vírusok okozta krónikus májgyulladásra, a betegség kialakulásának okaira és a korai felismerés jelentőségére.
János evangelistától tudjuk, hogy Jézus szerette MÁRTÁt, MÁRIÁt és LÁZÁRt, akik Betániában laktak. Bár a liturgiában csak Márta neve szerepel, azonban elválaszthatatlan testvéreitől, Máriától és Lázártól. Az evangélisták három alkalommal beszélnek Márta házáról és testvéreiről.
BORBÁS VINCE, (Ipolylitke, 1844. július 29. – Kolozsvár, 1905. július 7.): egyetemi tanár, a 19. század legnagyobb magyar botanikusa, a magyar flóra- és növényföldrajzi kutatás korszerűsítője.
Abdon és Sennen Decius császár alatt szenvedett vértanúhalált. Történt, hogy Decius császár Babilóniát több tartománnyal együtt leigázta, s keresztényeket is talált ott. Corduba városába hurcolta őket, ahol válogatott kínzásokkal végzett velük. Két alkirály, név szerint Abdon és Sennen eltemették a holttesteket. E tettükért feljelentették őket Deciusnál, aki maga elé rendelte, majd bilincsbe verve Rómába vitette Abdont és Sennent.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kezdeményezésére, hagyományteremtő szándékkal 2004-től rendezik meg a BALATONI HALAK NAPJÁT. A kezdeményezés azért született, hogy felhívja a figyelmet a Balaton és környéke változatos élővilágára és természeti értékeire.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc végnapjainak egyik tragikus eseménye, hogy 1849. július 31-én Segesvár mellett felmorzsolódott az erdélyi hadsereg. Ebben a csatában tűnt el Bem József segédtisztje, Petőfi Sándor honvédőrnagy, a forradalom és szabadságharc akkor 26 éves költője is.
GORJANC IGNÁC, (Csepel, 1924. július 31. – Jászberény, 1987. február 10.): fémmunkás, gépészmérnök, több évtizeden át a jászberényi Lehel hűtőgépgyár vezetője.
.jpg)
.jpg)
