Június régi magyar neve Rák hava, illetve Szent Iván hava. Utóbbi nevét a szokáshoz híven a Rák hó (június 22/23-július 22/23.) első dekádjának legjelentősebb szentjéről, Keresztelő Szent Jánosról nyerte.
A június 22/23-ával kezdődő csillagászati hónap névadója az Ikrek és az Oroszlán közötti jelentéktelen állatövi csillagkép, amely az időszámításunk előtti 2000 évben volt a nyári napforduló otthona.
május, június – húsvét után a 40. nap, legkorábban május 1-ére, legkésőbb június 4-ére eshet, általában a következő vasárnap tartják, ez a váróvasárnap
Áldozócsütörtök, áldozónap; Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini;), húsvét után a 40. nap. Az ősegyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. Később a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került.
A Sermones Dominicales egyik szentbeszéde az áldozócsütörtök nyolcadába eső vasárnapot (Exaudi) vaaro vasarnap (dominica octavae ascensionis, dominica expectationis) névvel illeti, mert az apostolok Jeruzsálemben visszavonulva imádság és böjtölés között várták a Szentlélek megígért eljövetelét.
május, június – a húsvéti idő lezárása, húsvét után az 50. nap, azaz a 7 . vasárnap, legkorábban május 11-ére, legkésőbb június 14-ére eshet
Pünkösd vasárnapját már az ősegyház is a Szentlélek eljövetelének emlékezetére ülte meg, de a pünkösdi esemény értelem szerint az egyetemes egyház születésnapja volt kezdettől fogva.
május, június – húsvét utáni 60. nap, pünkösdvasárnap után két héttel, legkorábban május 21-ére, legkésőbb június 24-ére eshet
A pünkösd kettős ünnepe utáni tizedik napra (csütörtökre) a katolikus naptárban úrnapja esik. Ezen a napon „Krisztus titokzatos testét” (Corpus Christi Mysticum) az oltáriszentséget ünnepli az egyház.
május, június – úrnapját, a pünkösd utáni második vasárnapot követő péntek, legkorábban május 26-ára, legkésőbb június 29-ére eshet
Az úrnap nyolcadát követő péntek, az egyházi év utolsó változó ünnepe A Szent Szív a vallásos lélek számára Jézusnak az emberért való önfeláldozó, megváltó szeretetét állítja oda követelményül.
1999-ben hozták létre SZENVEDÉLYEK NAPJÁt hagyományteremtő szándékkal és azzal a céllal, hogy a szenvedélybetegségek teljes spektrumát körüljárják, azok felismerésétől és megelőzésétől a gyógyulási lehetőségekig.
A lakáskultúra világnapját minden évben június első szombatján ünnepeljük 1994 óta, amikor Magyarország is csatlakozott az Európai Bútorkereskedők Szövetségéhez (FENA).
2005 nyarán a Fiumei úti Nemzeti Sírkert munkatársai kezdeményezték a CSEND NAPJÁT, melyet minden évben június első felének egyik napsütéses vasárnapján rendeznek meg.
2010-ben a francia kulturális miniszter azzal bízta meg a párizsi Preventív Régészeti Kutatások Nemzeti Intézetét (Institut national de recherches archéologiques préventives, Inrap), hogy szervezzen Nemzeti Régészeti Napokat. Nemzeti szinten olyan sikeresnek bizonyult a francia kezdeményezés, hogy 2019-ben Európa egészére kiterjesztették. Ebben az évben összesen 17 ország csatlakozott a június harmadik hétvégéjét felölelő programsorozathoz. 2020-ban a francia Nemzeti Régészeti Napok rendezvénysorozatból már hivatalosan is az Európai Régészet Napja lett.
1999-ben ünnepeltük a Lánchíd megépülésének 150. évfordulóját, s azóta hagyományként minden év júniusának második felében rendezvényekkel emlékezünk a nagy eseményre.
Az Egyesült Államokban 1908 júliusában tisztelegtek először az apák előtt. 1972-ben törvénybe iktatták megünneplését. Ma már a világ számos helyén minden év júniusának harmadik vasárnapján köszöntik a gyermekek édesapjukat.
1991. június 30-án fejeződött be a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról, ennek emlékére ünnepeljük A MAGYAR SZABADSÁG NAPJÁt június utolsó hétvégéjén.
Supka Géza 1927-ben, Miskolcon a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete közgyűlésén fogalmazta meg a könyvhét gondolatát. A jogutód Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 1929 óta szervezi meg az ÜNNEPI KÖNYVHETet.
FRÖHLICH DÁVID (1595–1648) lelkész, tanár, természetkutató, császári matematikus és csillagász 1615. június 1-jén megmászta a Tátra legmagasabb csúcsát, feltehetően a Lomnici-csúcsot.
Vasadi Péter (Újpest, 1926. június 1. – Budapest, 2017. november 24.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
ANTONIO GIOVANNI SCOPOLI (Cavalese, Tirol, 1723. június 3. – Pavia, 1788. május 8.) a magyarországi bányászat és kohászat terén elévülhetetlen érdemeket szerzett orvos, botanikus, mineralógus és kémikus.
International Day of Innocent Children Victims of Aggression
június 4.
1982-ben az ENSZ Közgyűlése rendkívüli ülést hívott össze az izraeli agresszió miatt, amelynek ártatlan palesztin és libanoni gyermekáldozatai voltak. Ennek emlékére AZ ERŐSZAK ÁRTATLAN GYERMEKÁLDOZATAINAK VILÁGNAPJÁ-n azokra a magánszemélyekre és szervezetekre irányul a figyelem, akik a gyermekek elleni erőszak megelőzéséért és jogaikért küzdenek mindennapi munkájuk során.
Az I. világháborút lezáró ún. versailles-washingtoni békerendszer részeként íratták alá a magyar delegációval a békeszerződést a versailles-i Nagy-Trianon-Palotában 1920. június 4-én. Ezzel a békediktátummal nemcsak az Osztrák–Magyar Monarchia tűnt el a térképről, hanem Magyarország elvesztette területe jelentős részét (területe 282 870 km²-ről 92 607 km²-re csökkent), a lakosság létszáma pedig, mintegy 10 millió fővel kevesebb lett.
1972-ben június 5-én nyílt meg Stockholmban „Ember és bioszféra” címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. A Nyilatkozat az irányelvekről című okmányban szerepel: „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget.” A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAPpá nyilvánította.
1473. június 5-én HESS ANDRÁS Budán kinyomtatta – Kárai László budai prépost alkancellárnak ajánlva – a Budai Krónikának nevezett Chronica Hungarorumot. Ez volt az első Magyarországon nyomtatott könyv. A mű szerzője a magyarok történetét egy XIV. századi geszta-kéziratnak valamint Tótsolymosi Apród János küküllei főesperes Nagy Lajos életrajzának átvételével és folytatásával egészen 1473-ig mutatja be.
HERMAN OTTÓ és LENDL ADOLF 1888. június 5-én észak-norvégiai expedícióra indult az ott élő vízimadarak, illetve a hazánkban is fészkelő költöző madarak életének és telepeiknek, az úgynevezett madárhegyeknek a tanulmányozására.
A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a barlangok és a felszín alatti világ fontosságára. A látogatható barlangok üzemeltetői ezen a napon különleges eseményekkel ünnepelnek.
Baross Gábor (Pruzsina, 1848. június 6. – Budapest, 1892. május 9.) politikus, miniszter, a magyarországi vasúthálózat, a dunai hajózás, a fiumei kikötő és az ipari szakoktatás fejlesztője.
Az ÉLELMISZERBIZTONSÁGI VILÁGNAP bevezetését elsőként Awilo Ochieng Pernet, a Codex Alimentarius Bizottság elnöke vetette fel 2015-ben, amit a bizottság következő évi ülésén az ENSZ felé irányuló javaslatként is megszavazott. 2017-ben a FAO, majd a WHO szintén elfogadott egy állásfoglalást a világnap támogatásáról. Az ENSZ végül 2018. decemberben megszavazta, hogy 2019-től június 7-e legyen az Élelmiszerbiztonsági Világnapja.
Medárd püspök, a szegedi nép ajkán Merdád, Merdádus (†560) napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek, amelyek évszázados megfigyeléseknek. Ha ezen a napon esik az eső, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás.
Bolygónk több mint 70 %-át a világtenger teszi ki. Ahogy a Föld melegszik, egyre nagyobb veszélybe kerül a tengerek élővilága. Az 1992 óta megtartott ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA is segít abban, hogy óvjuk a világtengert.
CZETZ JÁNOS, Czecz (Gidófalva, 1822. június 8. – Buenos Aires, 1904. szeptember 6.): honvéd tábornok, a szabadságharc erdélyi hadseregének egyik megszervezője, az argentin katonai térképészeti intézet és a katonai akadémia megalapítója és vezetője.
FARKAS GÉZA (Budapest, 1872. június 9. – Budapest, 1934. szeptember 13.): fiziológus, egyetemi tanár, a táplálkozás- és élettan, valamint az élettani érzékelés kutatója.
Barnabás a pogányok között missziós tevékenységet folytatott, így ők is az Egyház teljes jogú tagjai lettek, hiszen a megváltás az egész világra kiterjed, nem köthető feltételekhez.
SVAICZER GÁBOR (Kassa, 1784. június 11. – Nagybánya, 1845. augusztus 4.) bányamérnök, a magyarországi ércbányászat és -feldolgozás sikeres fejlesztője.
Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) kezdeményezésére 2002. június 12-én tartották meg először a GYERMEKMUNKA ELLENI VILÁGNAPOT. Az ILO a gyerekmunkásként tart számon minden a munkaerőpiacon megjelenő 12 évesnél fiatalabb gyermeket.
1895-ben az orvosi kar úgy látta, a korszerű oktatás érdekében egy új épületre lenne szükség. A külső Ferencvárosban vásároltak telket és a tervezéssel Kolbenheier Ferencet bízták meg, de az ő korai halála miatt a terveket Weber Antal fejezte be. Az Intézet ünnepélyes felavatásra 1898. június 12-én került sor. Két különálló bonctani intézetet helyeztek el benne. Az épület az orvosoktatás egyik fellegvára lett; olyan kiváló professzorok tanítottak itt, mint Thanhoffer Lajos, Huzella Tivadar, Szentágothai János.
Molnár János (Csécsény, 1728. június 12. – Szepesváralja, 1804. február 15.) jezsuita tanár, a magyar nyelvű tudományos és ismeretterjesztő irodalom úttörője.
A Védőnői Szakmai Kollégium 2007-ben kezdeményezte a védőnők napja megrendezését. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Magyar Védőnők Egyesülete, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Védőnői Tagozata közös szervezésében 2008. június 13-án tartották meg, hagyományteremtő szándékkal az első ünnepséget.
A legnépszerűbb szent az egész világon alighanem Páduai Szent Antal (1195–1231. június 13). Jóformán nincs templom, ahol ne állana szobra, mely angyali szelídségű ifjú szerzetest ábrázol, barna ferences csuhában, karján a kis Jézussal, szabad kezében liliommal. Aki hívő katolikusnak gondja-baja van, végső menedékként mind hozzá fordul.
CZIGLER ANTAL, Zigler (Cserevics, 1767. június 13. – Kígyóspuszta, 1862. május 29.): építész, a Svájcból áttelepült családnak az építész szakmát elsőként elsajátító tagja, a Czigler építész-dinasztia megalapítója.
Rába György (Budapest, 1924. június 13. – Budapest, 2011. január 29.) Kossuth- és Széchenyi-díjas költő, író és kritikus, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) valamint a Nemzetközi Vöröskereszt kezdeményezésére, és a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság javaslatára 2005 óta június 14-én ünnepeljük azt a több millió véradót, akik világszerte segítséget nyújtanak beteg embertársaiknak. Ezen a napon született az osztrák származású amerikai Karl Landsteiner (1868 – 1943) Nobel-díjas orvos, aki felfedezte az AB0-vércsoportot.
PÉCH ANTAL (Nagyváradolaszi, 1822. június 14. – Selmecbánya, 1895. szeptember 18.): bányamérnök, szakíró, a XIX. század második felének legjelentősebb magyar bányamérnöke.
ROTT ANDOR, (Budapest, 1897. június 14. – Antwerpen, 1981. június 25.): vegyészmérnök, feltaláló, a polaroid technológiát megelőlegező közvetlen pozitív fényképkészítés módszerének kidolgozója.
Árpád-házi Boldog Jolán (1235/39-1298); a legújabb kutatások szerint 1244–1304). 1827-ben XII. Leó pápa a klarisszák és konventuális minoriták számára ünnepét engedélyezte, ezt XIII. Leó pápa egész Lengyelországra kiterjesztette.
BACSÁK GYÖRGY (Pozsony, 1870. június 15. – Fonyód-Bélatelep, 1970. március 4.) festőművész, a föld- és ásványtani tudományok doktora, az égi mechanika és a jégkorszak közötti összefüggés kutatója.
Kunigunda szűz, Orsolya állítólagos útitársa, aki azonban rajnai hajózásuk idején megbetegedett, és így Basel mellett kénytelen volt kiszállani. A vakok és bénák oltalmazója.
Négyéves építőmunka után, 1913. június 16-án a Városligetben megnyílt a Széchenyi Gyógyfürdő. A fürdő épületét 1909 és 1913 között Czigler Győző és Dvorzsák Ede tervei szerint építették neobarokk stílusban.
1994. június 17-én elfogadták az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét, ezért ez a nap AZ ELSIVATAGOSODÁS ÉS KISZÁRADÁS ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJA. Ekkor a világméretű kampányra irányul a figyelem, mely tudatosítja felelősségünket a szárazföld pusztulásában, valamint felhívja a figyelmet a szárazság világméretű hatásaira.
SÜTŐ ANDRÁS (Pusztakamarás [Cămăraşu], 1927. június 17. – Bp., 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi író, elbeszélő, drámaíró, szerkesztő.
Marina szűz egyetlen leánya volt atyjának. Midőn az apa kolostorba akart vonulni, megváltoztatta leánya öltözetét, hogy ne asszonynak, hanem férfinak lássék, s megkérte az apátot és a szerzetes testvéreket, hogy fogadják be egyetlen „fiát” is. Azok engedvén a kérésnek, befogadták szerzetesnek.
2016 óta június 18-án ünneplik világszerte A FENNTARTHATÓ GASZTRONÓMIA VILÁGNAPJÁT, az Egyesült Nemzetek Szövetsége kezdeményezésére. Az ENSZ Közgyűlése által 2016. december 21-én elfogadott állásfoglalás elismeri a gasztronómiát olyan kulturális kifejezésként, amely a világ természeti és kulturális sokféleségéhez kapcsolódik. A világnap célja, hogy elgondolkodjunk azon, miképp kímélhetjük meg erőforrásainkat.
Korányi Sándor (Pest, 1866. június 18. – Budapest, 1944. április 12.) orvos, a vesebetegségek kiváló szakértője, a tbc elleni küzdelem egyik vezéralakja.
KÖRÖSSY ALBERT KÁLMÁN (Szeged, 1869. június 18. – Budapest, 1955. október 21.): építész, a Hauszmann Alajos majd Lechner Ödön által fémjelzett építészeti irányzatok követője.
MARÓTHI GYÖRGY (Debrecen, 1715. június 18. – Debrecen, 1744. október 16.) a debreceni református Kollégium egyik legkiemelkedőbb tanára, több tudományágban is a felvilágosodás képviselője, a híres Kántus énekkar alapítója.
Az Afrikai Egységszervezet indítványára 1975. június 20. óta minden évben megtartották az afrikai menekültek napját, arra emlékezve, hogy 1974. június 20-án életbe lépett az egységszervezet vezetőinek megállapodása. Ehhez csatlakozott az ENSZ közgyűlése azzal, hogy ezt a napot A MENEKÜLTEK VILÁGNAPJÁvá nyilvánította. 2001-ben tartottak először e napon rendezvényeket, amikor a menekültek helyzetére hívták fel a figyelmet világszerte.
Magyarország az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Irodájánál 2004-ben kezdeményezte a védőoltások világnapjának megtartását, mivel 2002-ben ezen a napon hirdette ki a WHO, hogy Európában megszűnt a gyermekbénulás betegsége.
Alajos székelyföldi alakjában Alojzi, azaz Gonzágai Szent Lajos (1568–1591) a Jézus Társaság tagja volt, 1726-ban avatták szentté a lengyel Kosztka Szaniszló (1550–1568) társaságában. Szent Alajos kenyere elterjedt barokk szentelmény volt. Főleg láz és gyermekbetegségek ellen tartották foganatosnak.
Maurice Fleuret francia zenetudós javasolta, hogy a nyár első napját a világon mindenütt zenével köszöntsék. A ZENE ÜNNEPÉt 1982-ben tartották meg először Franciaországban.
Az eredetileg az ősi Indiában kialakult jóga testi és lelki egészséget támogató gyakorlatai mára az egész világon elterjedtek. A jóga a tudat átalakítását, illetve a karma és az újjászületés körforgásából való megszabadulás elérését szolgáló indiai vallási módszerek és technikák.
A GÖRDESZKÁS VILÁGNAPot, 2003-ban rendezték meg először, Magyarországon 2004 óta szerveznek programokat erre a napra. A gördeszkázás egyre népszerűbb szabadidős tevékenységgé, tömegsporttá válik.
Ákos, deákosan Achatius, ókeresztény vértanú. A keresztesháborúk idején költött legenda szerint Hadrianus császár idejében tízezer katonatársával együtt az Ararát hegyén keresztre feszítették, mert nem áldoztak a pogány isteneknek. Ezért a napot a Tízezer Vértanú ünnepe gyanánt is számon tartották.
BODOR PÉTER (Erdőszentgyörgy, 1788. június 22. – Kolozsvár, 1849. augusztus 6.) ezermester, az órás és lakatos mesterséget, és az orgonaépítést is kitanulta.
DULOVITS JENŐ (Budapest, 1903. június 22. – Budapest, 1972. július 24.) matematikatanár, fotóművész, 13 fotótechnikai találmány alkotója, talán legjelentősebb találmánya az első szemmagasságból fényképező, tükörreflexes, kisfilmes, beugrórekeszes objektívvel működő fényképezőgép, a DUFLEX.
DUKA TIVADAR (Dukafalva, 1825. június 22. – Bournemouth (Anglia), 1908. május 5.) orvos, a Kőrösi Csoma-kutatás első nagy alakja, szabadságharc alatt Görgey titkára és hadsegédje.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete minden évben június 23-án tartja a közalkalmazottak napját, amelynek lényege a közösségi szolgálat értékeinek és erényének láttatása. Az emléknap alkalmat teremt a közalkalmazottak munkájának elismerésére, és ösztönöz a közszférában való munkavégzésre.
1894. június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére összeült Párizsban a „Kongresszus az olimpiai játékok felújítására”, amelyen elhatározták az olimpia eszme újjáélesztését. Ennek emlékére 1987 óta tartjuk az OLIMPIAI NAPot.
A nap célja a közszolgálati dolgozók munkájának elismerése. Ez a nap annak a napnak az évfordulóját is ünnepli, amikor a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet elfogadta az 1978. évi munkaügyi kapcsolatokról (közszolgálat) szóló egyezményt.
2003 óta a spamek elleni küzdelem részeként tartják meg a SPAMELLENES VILÁGNAPOT a Yahoo kezdeményezésére. A spam olyan többnyire elektronikus úton érkező hirdetés vagy felhívás, amelyet a fogadó nem kért.
A június 24-i Szent Iván-nap, Keresztelő Szent Jánosnak, a magyar népdal „virágos” Szent Jánosának és az ősi fényszimbolikának közös ünnepe. A nyári napfordulótól mindössze 3 nap választja el.
Benkő Ferenc mineralógus 1790. június 24-én foglalta el katedráját a Nagyenyedi Kollégiumban, ahol természetrajzot, földrajzot és német nyelvet tanított.
FEJÉRVÁRY GÉZA GYULA, báró (Budapest, 1894. június 25. – Budapest, 1932. június 2.): báró Fejérváry Géza miniszterelnök unokája, zoológus, paleontológus, a magyar herpetológia (csúszómászókkal foglalkozó tudomány) jeles képviselője.
János és Pál római testvérpár volt: Julianus Apostata idejében együtt szenvedtek vértanúságot (362). A Coelius hegyén álló lakóházukat templommá alakították át.
International Day against Drug Abuse and Illicit Trafficking
június 26.
1987-ben nyilvánította az ENSZ Közgyűlése június 26-át A KÁBÍTÓSZERREL VALÓ VISSZAÉLÉS ÉS AZ ILLEGÁLIS KERESKEDELEM ELLENI HARC NAPJÁnak. A nap célja, hogy erősítse a közgondolkodást a drogmentes társadalom szükségességéről és együttműködést szorgalmazzon ennek elérése érdekében.
International Day in Support of the Victims of Torture
június 26.
1987-ben ezen a napon lépett érvénybe az ENSZ Kínzás Elleni Egyezménye és 1948-ban ezen a napon írták alá az ENSZ Chartáját. Az ENSZ megalakulása óta küzd a kínzások megszüntetéséért. A Kínzás Elleni Egyezmény kötelezi a 105 aláíró államot a kínzások megelőzésére és biztosítja a büntetést. Ma már több mint 200 központ vagy szolgálat létezik a kínzások túlélői számára. Ezt a napot 1998 óta ünneplik mint A KÍNZÁS ÁLDOZATAI TÁMOGATÁSÁNAK VILÁGNAPJÁ-t.
HERMAN OTTÓ (Breznóbánya, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.) természettudós, az állattan, a néprajz, a nyelvészet, a régészet kiemelkedő kutatója.
I. László királyunk, a magyar lovagkor mintaképe, pogány ízű mondák és legendák vitéze, egykor a legnépszerűbb magyar szent. 1095. július 29-én halt meg. Halálát követően kultusza szinte azonnal virágba szökkent. Sírja csodatévő zarándokhely lett, mondák és legendák fonták be már életében is legendássá nőtt alakját. Szentté avatását azonban csak III. Béla kezdeményezte 100 év múlva.
Az ENSZ Közgyűlése 2017-ben döntött arról, hogy a MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (kkv) NAPJÁNAK nyilvánítja június 27-ét. Ezek a vállalkozások kulcsfontosságú szerepet kapnak a gazdaság világjárvány utáni újra indulásban, a munkahelyek létrehozásában, illetve a megélhetés javításában.
A kormány határozata alapján 1992-től Szent László napján, június 27-én ünneplik Magyarországon A HATÁRŐRSÉG NAPJÁt. A korai magyar határőrizet megszilárdítása és a határvédelem megszervezése I. (Szent) László király nevéhez fűződik. Emlékét a Határőrség ma is őrzi, a határőrök védőszentjüknek választották, ezért Szent László napja a határőrség napja is.
Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat a közös történelmi gyökerekre való tekintettel választotta a magyar szent király neve napját a MAGYARORSZÁGI LENGYELEK NAPJA országos ünnepéül.
SZENT IRÉNEUSZ születésénél fogva görög volt és keresztény. Olyan kisázsiai keresztény közösségből származott, amelyekben az apostolok munkájának emléke különös elevenséggel élt. Rendkívül olvasott volt, alaposan ismerte a kortárs filozófiát és irodalmat, a Szentírást és az őskeresztény irodalmat.
Sabathiel Richárd (Budapest, 1875. június 28. – Budapest, 1942. június 14.) a vasbeton építészet szakértője,számos vízierőmű és völgyzáró gát tervezője.
Valóban méltó és igazságos, hogy Péter, az apostolfejedelem és Pál, a népek térítő apostola egyaránt olyan kiemelt helyen szerepeljenek a naptárban, amilyen a nyári napfordulóval kezdődő csillagászati hónap első dekádja. Június 29-e kettejük igazi névünnepe, nem a januári Pál- és a februári Péter-nap.
A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság kezdeményezésére a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának tizedik évfordulója alkalmából, tizenhárom Duna menti ország 2004. június 29-én rendezte meg az első NEMZETKÖZI DUNA-NAPot.
Róma városának vértanúi a város égését (64. július 17–23.) követően haltak meg azért, mert Krisztus hívei voltak. Nevüket nem ismerjük, valamennyien Szent Péter és Pál tanítványai voltak. Az eseményről Tacitus, római történész számol be.
Huszár Mátyás, a Körös-felmérés vezetője 1823. június 30-ára megírta összefoglaló értekezését a Körös-vidék vízrajzi viszonyairól, valamint elkészítette Körös-szabályozási tervét, s ezzel az 1818 szeptemberében elkezdett nagyszabású felmérési munka befejeződött. Huszár Mátyás 1820-ban mérnökei számára német nyelvű szintezési utasítást készített, amely az első ilyen jellegű munka a magyar geodézia történetében.
BERTALAN LAJOS (Beremend, 1838. június 30. – Budapest, 1901. július 30.) vízépítő mérnök, a Tisza-szabályozás befejező munkálatainak legfőbb irányítója.
