A latin Maius hónapot Ovidius szerint a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték volna el. Valószínűbb azonban, hogy a régi római Maia istennő vagy férfi párja Maius volt a névadó.
A Bika (Taurus) a Zodiákus talán legszebb csillagképe. A Kost követi, és az Ikreket előzi meg az állatövi sorban. A Bika jegy az április 21/22. [!] és május 21. közötti időszak „védjegye”.
május, június – húsvét után a 40. nap, legkorábban május 1-ére, legkésőbb június 4-ére eshet, általában a következő vasárnap tartják, ez a váróvasárnap
Áldozócsütörtök, áldozónap; Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini;), húsvét után a 40. nap. Az ősegyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. Később a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került.
A Sermones Dominicales egyik szentbeszéde az áldozócsütörtök nyolcadába eső vasárnapot (Exaudi) vaaro vasarnap (dominica octavae ascensionis, dominica expectationis) névvel illeti, mert az apostolok Jeruzsálemben visszavonulva imádság és böjtölés között várták a Szentlélek megígért eljövetelét.
május, június – a húsvéti idő lezárása, húsvét után az 50. nap, azaz a 7 . vasárnap, legkorábban május 11-ére, legkésőbb június 14-ére eshet
Pünkösd vasárnapját már az ősegyház is a Szentlélek eljövetelének emlékezetére ülte meg, de a pünkösdi esemény értelem szerint az egyetemes egyház születésnapja volt kezdettől fogva.
A katolikus egyházban húsvét negyedik vasárnapja a hivatások világnapja, amikor a papokért, a szerzetesekért, illetve papi és szerzetesi hivatásokért imádkoznak.
május, június – húsvét utáni 60. nap, pünkösdvasárnap után két héttel, legkorábban május 21-ére, legkésőbb június 24-ére eshet
A pünkösd kettős ünnepe utáni tizedik napra (csütörtökre) a katolikus naptárban úrnapja esik. Ezen a napon „Krisztus titokzatos testét” (Corpus Christi Mysticum) az oltáriszentséget ünnepli az egyház.
május, június – úrnapját, a pünkösd utáni második vasárnapot követő péntek, legkorábban május 26-ára, legkésőbb június 29-ére eshet
Az úrnap nyolcadát követő péntek, az egyházi év utolsó változó ünnepe A Szent Szív a vallásos lélek számára Jézusnak az emberért való önfeláldozó, megváltó szeretetét állítja oda követelményül.
március, április, május – húsvét után a fehérhetet (húsvét nyolcadát) záró vasárnap, húsvét második vasárnapja, legkorábban március 30-ára, legkésőbb május 2-ára eshet
Fehérvasárnap, Magyaregres református népének ajkán kishúsvét szorosan a húsvét ünnepköréhez tartozik. Nevét eredetileg onnan vette, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ekkor vetették le fehér ruhájukat.
Május első vasárnapja a nevetés világnapja. Először Indiában, egy ún. nevető klubban tartották meg 1998-ban. A világnap célja, hogy egyre többen vegyenek részt a mozgalomban, amelynek révén nemcsak közérzetük javul, hanem egészségüket is sokan visszakaphatják.
A születés hetét 2003-ban rendezték meg először. Az országos tájékoztató, szakmai és kulturális rendezvénysorozat célja, hogy a várandósok és családjaik minél szélesebb körű tájékoztatást kapjanak arról, hogy milyen választási lehetőségeik vannak a szülés módjának, helyének, valamint a „kísérő” kiválasztásának tekintetében.
1998 óta tartják meg az asztma világnapját minden évben május elején, melyet a Világmozgalom az Asztmásokért szervezet kezdeményezett. A világ nagy részén minden egyes évben jóval több az asztmás, mint a megelőző évben. A világnap lehetőséget nyújt arra, hogy még inkább rádöbbentse az embereket az asztmával kapcsolatos problémákra.
A ballagás kifejezés a latin ’valetans’= búcsúzó szóból ered; a szokás pedig Selmecbányáról, ahol a XIX. század 70-es éveiben az erdészeti és bányászati Akadémia hagyományaként a hallgatók a Ballag már a vén diák… kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól. Lassan az egész országban és minden iskolatípusban elterjedt a ballagás szokása; a XX. század elejére pedig általánossá vált.
Az amerikai eredetű hagyományt Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték. Az anyák napját Magyarországon minden évben május első vasárnapján ünnepeljük.
AZ ANYA NÉLKÜL NEVELKEDŐ GYERMEKEK NAPJÁt a nevelői közösségek Nemzetközi Szövetségének magyar tagszervezete, a Nevelőotthonok Magyarországi Egyesülete kezdeményezésére először 1990. május 7-én rendezték meg. Azóta az anyák napja utáni hétfőn rendezik meg. Azokról szól ez a nap, akiknek mivel anya nélkül nőnek fel, hiányzik életükből az egyik legfontosabb kötelék és szeretet-forrás, amely csak részben pótolható, de sohasem helyettesíthető.
A Nemzeti Örökség Intézete országos programsorozata minden év májusának második hétvégéjén a magyar történelemben és kultúrában kiemelt fontosságú helyszínekre kívánja felhívni a figyelmet.
1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott.
Az 1988-ban Rómában megalakult Európai Coeliakiás Egyesületek Szövetsége (Association of European Coeliac Societies, Magyarországon: Lisztérzékenyek Érdekképvisleltének Országos Egyesülete) először 2006-ban, azóta pedig évente minden év májusában rendezi meg a világnapot.
A MAGYAR HŐSÖK EMLÉKNAPJÁT minden évben május utolsó vasárnapján tartják Magyarországon. Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni. A szocialista Magyarországon e napot nem ünnepelték.
A Nemzetközi Tejszövetség 1957 óta minden év május utolsó keddjén rendezi meg a NEMZETKÖZI TEJNAPot. Célja: a korszerű tej és tejtermékek és az egészséges életmód propagálása.
A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949 novemberi határozata alapján. 1950 óta május utolsó vasárnapján ünnepeljük a NEMZETKÖZI GYERMEKNAPot. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, sajátos világukra.
A kihívás napja kezdeményezés 1982-ben indult Kanadából. Két szomszédos város vezetői elhatározták, hogy egész napos verseny keretében döntik el, melyik város sportosabb. Magyarországon 1991-ben rendezték meg először.
Fülöp ötödik az apostolok közt. Betszaidából való halász volt, mint András és Péter. Életéről a későbbi legendairodalom is szűkszavúan emlékezik meg. Úgy tartották, hogy Andrással együtt Szkítiában, a mai orosz sztyeppéken hirdette az evangéliumot, és a kis-ázsiai Hierapoliszban szenvedett vértanúságot.
Valburga, másként Walpurgis angolszász királylány, majd bencés apátasszony (†779). Bonifáccal együtt résztvett a német térítésben. Ereklyéit Eichstätt városában őrzik. Apátbottal, illetőleg három kalásszal szokták ábrázolni.
Zsigmond burgund király, akit ellenségei feleségével és gyermekeivel együtt kútba fojtanak (†524). Ünnepe már a Pray-kódexben megjelenik. A középkor végén főleg maláriában szenvedők szokták segítségül hívni.
E nap 1889-ben a II. Internacionálé megalakulásával lett a nemzetközi munkásmozgalom, A munka ünnepe. A választás igen szerencsés volt. Mint az ősi tavaszi ünnepkör kitüntetett napjához, Európa-szerte régóta hozzákapcsolódott a majális és a májusfa-állítás szokása. A határozat az ünneplő nép számára csak új tartalommal gazdagította az ünnepet. Népszerűsége láttán az egyház, hogy a kommunista befolyást ellensúlyozza, még meg is szentelte a napot. XII. Pius május elsejét Munkás Szent József mellékünnepévé avatta.
1900 májusában megjelent az Uránia Magyar Tudományos Egyesület havi lapja az Uránia. A nagy alakú, változatos tartalmú, bőven illusztrált folyóirat hamar népszerűvé vált, az első világháborúig egyre nagyobb példányszámban jelent meg. Az írások általában frissek és olvasmányosak voltak, a kor tudományos szintjét tükrözték. A szerzők között olyan hírességeket találunk, mint Eötvös Loránd, Cholnoky Jenő, Kármán Tódor vagy Zemplén Győző.
GÖRGEY ARTÚR a prágai Károly Egyetemen benyújtotta Über die festen, flüchtigen, fetten Sauren des Cocusnussöles (A kókuszolaj szilárd és folyékony zsírsavairól) című tanulmányát, melyet tanára, Redtenbacher József bemutatott a bécsi Tudományos Akadémián. Sikerét jelzi, hogy dolgozatát még ebben az évben két fórumon is megjelentették. Munkájában Görgey a kókuszdióolajban addig felfedezett zsírsavakon kívül kimutatta a kaprinsav és a laurinsav jelenlétét.
FRECSKAY JÁNOS, (Pest, 1841. május 1. – Budapest, 1919. október 13.): technológiai író, újságíró, a magyar ipar és iparjogvédelem szaknyelvének formálója.
LAMBRECHT KÁLMÁN, (Pancsova, 1889. május 1. – Pécs, 1936, január 7.): paleontológus, ornitológus, etnográfus, az őslénytan modern biológiai irányának világviszonylatban is kiváló képviselője.
PATSCH FERENC, (Verespatak, 1919. május 1. – Budapest, 1979. augusztus 4.): bányamérnök, az első mélyfúrások, illetve ferdefúrások mélyítésének kivitelezője az olajiparban.
SZENT ATANÁZ 295 körül Alexandriában született keresztény szülőktől. Elkísérte püspökét, Sándort a niceai zsinatra, az Egyház első egyetemes püspökévé választották. Egész életében nehéz feladat volt számára, hogy különbséget tegyen az emberek és az általuk képviselt vélemények között.
Az ősi magyar hitvilág kutatója, Diószegi Vilmos (Budapest, 1923. május 2. – Budapest, 1972. július 22.) 1947-től dolgozott etnográfusként a Néprajzi Múzeumban. 1963-tól az MTA kutatócsoportjának tagja, majd osztályvezetője lett. Több kutatóutat tett az ázsiai nomád népek között; főként a sámánok és a régi magyar hitvilág foglalkoztatta, ezen belül az ősmagyarság természetszemlélete.
1991. május 3-án tették közzé a Windhoek Nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a független sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. Az ENSZ ekkor ezt a napot nyilvánította A NEMZETKÖZI SAJTÓSZABADSÁG NAPJÁvá. Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük közben gyilkoltak meg.
Legendába hajló históriája szerint Nagy Konstantin császár édesanyja, a később szentté avatott Ilona buzgólkodására 320 szeptember 14-én ásták ki a Kálvária földjéből. Mindhárom kereszt előkerült, külön a titulus, vagyis az INRI–tábla, amelyet Pilátus az Úr keresztjére tűzetett.
Flórián, akit a régi naptár május 4-én ünnepelt, római katonatiszt volt Noricumban, a mai Ausztriában. Diocletianus uralkodása idején szenvedett keresztény hitéért vértanúságot.
A katolikus egyház 1969 óta a szenteket haláluk napján ünnepli, Szent Mónika halálának napja ismeretlen, így fia, Szent Ágoston püspök ünnepe előtti napon, augusztus 27-én szerepel a liturgikus naptárban.
ZEHMEISTER LÁSZLÓ, (Győr, 1889. május 14. – Pasadena, USA, 1972. február 28.): vegyészmérnök, egyetemi tanár, a kromatográfia módszerének egyik meghonosítója.
Gotthárd niederaltaichi bencés apát, majd hildesheimi püspök (†1038) Gizella magyar királynénak, Szent István feleségének közvetlen bajor környezetéhez tartozott.
Az 1949-ben május 5-én Londonban megalakult Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1964-ben elhatározta, hogy május 5-ét minden évben EURÓPA NAPjaként ünneplik.
A Független Életért elnevezésű nemzetközi szervezet felhívása nyomán 1992-ben rendeztek először akciónapot Magyarországon A MOZGÁSSÉRÜLTEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉÉRT. Május 5. a mozgássérült emberekre és életkörülményeikre hívja fel a figyelmet.
János evangélista legendája szerint Domitianus idejében a már öreg apostolt a későbbi római S. Joannis ante portam templom helyén fortyogó olajjal teli katlanba vetették. János nemcsak hogy sértetlenül lépett ki belőle, de valósággal megfiatalodott.
1875-ben e napon rendezte a Magyar Athletikai Club a kontinens első szabadtéri sportversenyét Budapesten. Ennek emlékére a kormány 2000. május 2-án hozott határozata alapján május 6-án tartják A MAGYAR SPORT NAPJÁt.
1745. május 6-án Mária Terézia szabad parasztokká nyilvánította a Német Lovagrend földesúri hatósága alól magukat kiváltó jászkunokat. Ennek emlékére Jászjákóhalma önkormányzata 1991-ben határozta el, hogy az eseményről minden évben megemlékeznek A JÁSZOK NAPJÁn.
SZKALNITZKY ANTAL (Lak, 1836. május 6. – Budapest, 1878. június 9.) a kiegyezés és a városegyesítés nyomán kialakuló főváros arculatának meghatározó építésze.
Magyarországi Boldog Gizella (980 körül –1059) a bencés szerzetesek által nevelt bajor hercegnő, az első koronás magyar királyné, a veszprémi székesegyház alapítója keze nyomát ma is megcsodálhatjuk, hiszen az ő közreműködésével készült a koronázási palást.
A Magyar Állami Földtani Intézet Múzeumát 1868-ban alapították, egy évvel korábban, mint magát az intézetet. Az intézet székházát – amely magyaros-szecessziós stílusban épült Lechner Ödön tervei szerint – 1900. május 7-én adták át, benne 1470 négyzetméter területen a teljes második emeletet elfoglaló, kiállításnak berendezett múzeummal.
A Ferihegyi repülőtér építése már 1940-ben elkezdődött, ezt azonban még csak a honvédség vehette igénybe. A háborúban három légitámadás érte, használhatatlanná vált. Újjáépítése 1948-1950 között történt. 1950. május 7-e óta használja a polgári légiközlekedés.
PACKH JÁNOS, (Kismarton, 1796. május 7. – Esztergom, 1839. október 9.): építész, építőmester, számos korabeli nagyszabású egyházi építkezés kivitelezője.
Mihály megjelenése. Az ünnepet középkori misekönyveink adventus, apparitio, inventio, victoria S. Michaelis váltakozó neveken tartják számon. Régi kalendáriumainkban: Szent Mihály jelenete.
1828. május 8-án született Henry Dunant svájci üzletember. 1859-ben tanúja volt a solferinói ütközetnek. Látva a sebesültek tragikus pusztulását, létrehozott egy nemzetközi segélyszervezetet. 1863-ban Genfben megalapította a NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZTet. Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.
MÉSZÁROS KÁLMÁN, (Gyula, 1894. május 8. – Miskolc, 1971. szeptember 25.): orvos, afrikai vadászatok résztvevője és leírója, az etióp császár vadásztársa és orvosa.
Európában ezen a napon ért véget a második világháború. 1945. április 25-én az amerikai és a szovjet csapatok találkoztak az Elbánál. Április 30-án a Berlint ostromló szovjet erők elfoglalták a Reichstagot, Hitler öngyilkos lett. Május 8-án a III. Birodalom kapitulált, a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert. Május 9-én a szovjet hadsereg elérte Prágát, ezzel az európai hadszíntéren A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGET ÉRT.
1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tett az első és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá. Francia- és Németországon kívül Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország válaszolt a felhívásra, és 1951 áprilisában aláírták az első Szén és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerződést, amit az európai integráció első lépcsőjeként szoktak emlegetni. A kormányfők 1985-ös milánói találkozójukon elhatározták hogy „EURÓPA NAPja”-ként fog bekerülni ez a nap a köztudatba, mely minden tagország állampolgárához szól.
MIHÁLTZ ISTVÁN, (Árpástó, 1897. május 9. – Szeged, 1964. márc, 16.): geológus, egyetemi tanár, az Alföldre vonatkozó földtani összegzés megszerkesztője.
Jób. A sokat tűrő, szenvedő ószövetségi férfiút az Egyház szentjei között tiszteli. Keresztnévként nyilván szakrális-mágikus megfontolásból régebben hazánkban is föl-fölbukkan.
1887. május 10-én alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. A mentés ügye 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt, akkor jött létre az Országos Mentőszolgálat és ez által a mentés állami feladattá vált.
KAUSER JÓZSEF (Pest, 1848. május 10. – Budapest, 1919. július 25.) a historizmus és az eklektika stílusában alkotó építész. Legfontosabb épületei: a józsefvárosi jezsuita Jézus Szíve-templom, a Török Pál utcai művészeti szakközépiskola és a mellette álló református főgimnázium, a Sancta Maria leányiskola, a Szent László Kórház és az új Pallas Nyomda.
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – Budapest, 2018. június 20.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
WESZELSZKY GYULA, (Szlatina, 1872. május 10. – Budapest, 1940. június 20.): kémikus, gyógyszerész, radiológus, a radioaktív sugárzás gyógyhatásának kutatója.
Izidor jámbor spanyol parasztember, aki Madridban született. Mialatt kezét – írja legendája – az eke szarván tartotta, lelke a mennyországban időzött. Ezért úgy szokták ábrázolni, hogy angyalok fogják az ekeszarvát, ő meg nyomukban lépked.
2006. szeptember 17-én Erdő Péter bíboros a boldogok sorába emelte SALKAHÁZI SÁRA vértanút, szociális testvért a Szent István-bazilika előtti téren rendezett szertartáson.
A közlekedési kultúra napjának megtartását először 2015. május 11-én kezdeményezte a magyar szaktárca és társszervezetei, a civil szervezetekkel karöltve. A közlekedési kultúra kialakítása és elmélyítése nemzeti ügy. Nem pusztán azért, mert kulturált körülmények és udvarias, előzékeny emberek között jó érzés közlekedni, hanem azért is, mert a kulturált közlekedés egyben biztonságosabb is.
Évszázados paraszti tapasztalat szerinte ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti.
Az ápolónők nemzetközi napját a világban (International Nurses Day) 1974 óta az Ápolók Nemzetközi Tanácsa (International Council of Nurses, ICN) kezdeményezésére május 12-én, Florence Nightingale (1820–1910) angol ápolónő és statisztikus, a modern nővérképzés és a betegellátás reformjának elindítója születésének évfordulóján ünneplik.
JERNEY JÁNOS (Dorozsma, 1800. május 12. – Pest, 1855. december 24.) őshazakutató, önképzéssel tanult nyelveket és végzett levéltári kutatásokat a magyarok őstörténetére vonatkozóan. 1844-ben Keletre utazott, Moldvában régészeti kutatásokat végzett, majd bejárta a Fekete-tenger és az Azovi-tenger mellékét a Don torkolatáig.
1993-ban a Nemzetközi Bányász Szövetség Budapesten megtartott 47. kongresszusa május 13-át AZ EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG NEMZETKÖZI NAPJÁvá nyilvánította. A bányászatban világszerte évente mintegy 15 ezerre tehető a hivatalosan közölt halálos áldozatok száma, de valószínűleg valójában kétszerte többen halnak meg. Rájuk emlékezik ez a nap.
RÓNAY JÁNOS JÁCINT (Székesfehérvár, 1814. május 13. – Pozsony, 1889. április 17.) teológusi és bölcsészdoktor, a darwinizmus egyik első hazai népszerűsítője.
Korona ókeresztény vértanú. A tébai sivatagban szenvedett mártírhalált férjével, Viktorral együtt, aki katona volt. Passau közelében lévő temploma jeles búcsújáró hely. Főleg Bajorországban és Ausztriában tisztelik.
Pachomius egyiptomi remete. A híres Pachomiustól, a keleti szerzetesség atyjától való megkülönböztetésül, esetleg vulgáris latin szóelemzésből inkább Posthumius, Posthumus néven emlegetik. Miután korábbi életében takács, illetőleg kötélverő mesterséget folytatott, a szegedi kötélverő céhnek a XVIII. században ismeretlen előzmények után – védőszentje lett. A patronátus hazai és külföldi párhuzamairól nem tudunk.
Az 1913-ban sikerrel megkezdett ballonos magaslégköri méréseket az első világháború megszakította. A háború után ezek folytatására nem volt mód, a repülőgép-felszállásokat pedig a trianoni békeszerződés tiltotta. Az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet 1924-ben fordult a Nagykövetek Tanácsához, hogy engedélyezzen Magyarországon havonta kétszeri repülőgépes magaslégköri mérést a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet kutatási programjának keretében. Az engedély alapján két Bristol F2B repülőgép vásárlására nyílt mód.
1994-ben az ENSZ május 15-ét A CSALÁD NEMZETKÖZI NAPJÁvá nyilvánította. A felhíváshoz Magyarország is csatlakozott. A kezdeményezés a figyelmet a családra, a társadalom legfontosabb „intézményére” irányítja.
1942-ben ezen a napon zajlott le a szavazás a szlovák parlamentben, amelyen Esterházy János egyedüli képviselőként a zsidók kitelepítése ellen szavazott. Erre emlékezve 1994 februárjában a szlovák parlament magyar képviselő csoportja május 15-ét A SZLOVÁKIAI MAGYAROK EMLÉKNAPJÁvá nyilvánította.
A budapesti állatkertben rendezték meg először 1994. május 15-én AZ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYSZERETET NAPJÁt. A gyerekek ezen a napon ingyen léphettek be az állatkertbe.
HELL MIKSA (Selmecbánya, 1720. május 15. – Bécs, 1792. április 14.) a XVIII. század egyik legképzettebb csillagásza, több magyarországi csillagvizsgáló alapítója.
Nepomuki Szent János, népünk ajkán többfelé Jánoska, Csehország patrónusa, a Jézus-Társaság egyik mennyei pártfogója, egyúttal a középeurópai, magyarországi barokk jámborság, népi vallásosság kiváltságos alakja (1340–1383).
1997-ben május 16-át A LELKI ELSŐSEGÉLY-SZOLGÁLATOK VILÁGNAPJÁvá nyilvánította a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Nemzetközi Szövetsége. E napon szeretnék felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy a hétköznapi emberi kommunikáció már önmagában is konfliktus-és krízisoldó hatású.
World Telecommunication and Information Society Day
május 17.
1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt. Ennek emlékére 1968 óta tartják a TÁVKÖZLÉSI VILÁGNAPot.
International Day Against Homophobia, Transphobia and Biphobia
május 17.
Május 17-e a homofóbiaellenes világnap. A dátum onnan ered, hogy 1990-ben ezen a napon törölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a homoszexualitást a Betegségek Nemzetközi Osztályozásából.
Venánc fiatal római vértanú, Decius császár idejéből. Élete teljesen a legendák homályába vész. Ifjú római lovagként zászlóval és vérttel szokták ábrázolni.
A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának 1977 májusában Moszkvában megtartott XI. konferenciáján határozták el a MÚZEUMI VILÁGNAP ünneplését. 1978. május 18-án tartották meg először.
AZ INTERNET VILÁGNAPJÁnak nincsenek olyan hagyományai, mint a távközlés világnapjának, az ENSZ még nem is ismerte el hivatalosan, de a folyamatosan növekedő világháló, mindenki számára egyre fontosabbá válik. Az internet világnapja szervesen összetartozik a távközlés világnapjával.
A pesti egyetem Mérnökképző Intézetének, az Institutum Geometricumnak a hallgatói jeles tanáruk, Petzelt József vezetésével ezen a napon készítették el a budai Sas-hegy szintvonalas térképvázlatát.
ID. BÓKAY JÁNOS, (Igló, 1822. május 18. – Bp., 1884. október 20.): gyermekgyógyász, egyetemi tanár, a korszerű gyermekgyógyászat egyetemi oktatásának magyarországi bevezetője.
Lászlóffy Aladár (Torda, 1937. május 18. – Budapest, 2009. április 20.) Kossuth-díjas erdélyi költő, író, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
VÁLLAS ANTAL (Pest, 1809. május 18. – New Orleans, 1869. július 20.) a XIX. század Amerikában is népszerű, sokoldalú tudósa, az egyik első magyar fényképkészítő.
Ivó Bretagne szülöttje (1253–1303), aki a szegények ügyeit nagy bölcsességgel, jogi tudással és szeretettel védelmezte mind az egyházi, mindpedig a világi bíróságok előtt. Középkori egyetemek jogi karának, továbbá a jogtudósoknak, jogászoknak, ügyvédeknek, törvénybemenőknek védőszentje.
A Családorvosok Világnapjának választott május 19-ét 2010-ben nyilvánította világnappá a Családorvosok Világszervezete (World Organization of Family Doctors, WONCA). A Családorvosok Világszervezetét 1972-ben alapították, jelenleg 600 ezer családi orvost tömörít a világ 150 országában.
SCHODITS LAJOS, (Pest, 1872. május 19. – Budapest, 1941. november 11.): építész, tanár, a XX. század első fele számos jelentős városi középület- és lakóegyüttesének tervezője, társtervezője.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése értelmében 2018-tól május 20-a a méhek világnapja. Az ENSZ ezzel a méhészek helyzetére és fontosságára kívánta felhívni a világ figyelmét.
Minden országban azt napot tartják az ADÓSZABADSÁG NAPJÁnak, amelytől kezdve az állampolgár már „önmagának dolgozik.” Az 1940-es években egy dallasi férfi számolta ki, hogy az évben hány napot dolgoznak az átlagbérből élők az állam számára. Magyarországon ez az idő majd egy hónappal több: Négy és fél hónapig – 141 napig – a közösnek dolgozunk.
FRANCÉ REZSŐ – Raoul Francé, (Bécs, 1874. május 20. – Budapest, 1943. október 3.): biológus, botanikus, közismert és népszerű szakmai könyvek szerzője.
World Day for Cultural Diversity for Dialogue and Development
május 21.
Az UNESCO 2001-ben felhívást intézett a tagállamokhoz és a civil szervezetekhez, hogy lehetőleg minél többek bevonásával és közreműködésével legyen ünnep A KULTURÁLIS FEJLŐDÉS ÉS SOKSZÍNŰSÉG NAPJA. Ez a nap alkalom arra, hogy jobban megértsük a kulturális sokszínűségben rejlő értékeket, és ebből adódóan könnyebben tudjanak együtt élni a különböző kultúrák.
A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a Görgey Artur vezette honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992-től a kormány határozata alapján e napon ünneplik A MAGYAR HONVÉDELEM NAPJÁt.
Breuer Marcell (Pécs, 1902. május 21. – New York, 1981. július 1.) a Bauhaus kiemelkedő képviselője, formatervezéssel, grafikával és építészettel is foglalkozott.
RAKUSZ GYULA, (Máriahuta, 1896. május 21. – Budapest, 1932. január 3.): geológus, Magyarország részletes földtani feltérképezésének egyik kezdeményezője, a Villányi-hegység monográfiájának elkészítője.
Szent Rita (1380 körül – 1447. május 22.), a reménytelen ügyek itáliai szentje, akinek közbenjárására csodás gyógyulások történtek. 1626-ban boldoggá, 1900-ban szentté avatták.
1994-től A BIOLÓGIAI SOKSZÍNŰSÉG NEMZETKÖZI NAPJA december 29-én volt, de 2000-ben az ENSZ közgyűlésének határozta értelmében, a következő évtől minden év május 22. napján rendezik meg, mivel ezen a napon fogadtak el egy erről szóló egyezményt. A világnap alkalmat ad arra, hogy a figyelem a biodiverzitásra és az ehhez kapcsolódó területekre irányuljon.
OLÁH GYÖRGY [George A. Olah] (Budapest, 1920. május 22.): vegyészmérnök, legfontosabb eredménye az 1994-évi kémiai Nobel-díjjal jutalmazott „hozzájárulása a karbokationok kémiájához”.
Életét egy ittas orosz katona oltotta ki, miközben ő egy leányt védelmezett. Utolsó szavaival ellenségeinek bűnbocsánatért, a magyar nép számára Szent István könyörgéséért imádkozott. 1946-ban megkezdődött boldoggá avatási eljárásának előkészítése, ám a történelem sodrása nem tette lehetővé annak folytatását, így a vértanú püspököt csak később, II. János Pál pápa avatta boldoggá 1997. november 9-én.
1999 óta május 24-én ünneplik AZ EURÓPAI NEMZETI PARKOK NAPJÁt. Az Europarc Szövetség (korábbi nevén Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) 1973-ban alakult, s együttesen 34 ország 400-nál is több védett területéért felelős. 1999-ben indított programja alapján május 24-én annak emlékére tartják e napot, hogy 1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok Svédországban.
International Week of Solidarity with the Peoples of Non-Self-Governing Territories
május 25-vel kezdődően
1999 óta rendezik meg a „SZOLIDARITÁS HETE A SAJÁT KORMÁNYZÁSSAL NEM RENDELKEZŐ TERÜLETEKEN ÉLŐKKEL” rendezvénysorozatot, melynek kezdete május 25-éhez, az Afrika naphoz kötődik, hiszen ezt a földrészt érinti leginkább ez a probléma.
Orbán, népiesen Urbán (†230), családnevekben: Orbók, Orbó, Orba, Orkó, Oros. Középkori hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját (patena) aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Részben ezért választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak. Így Tolna egyesült asztalos és kádárcéhének zászlaján (1822) Orbán látható.
1963-ban Addis Abbebában alakuló csúcsértekezletén az Afrikai Egységszervezet eldöntötte, hogy ezen a napon Afrikát ünneplik; hogy május 25-e AFRIKA NAP. A szervezet célja az afrikai népek egységének és szolidaritásának elősegítése, a gazdasági, politikai és más területeken folytatott együttműködések fejlesztése. Az alapelv: az egyenjogúság, a tömbönkívüliség és a be nem avatkozás.
DIENES VALÉRIA (Szekszárd, 1879. május 25. – Budapest, 1978. június 8.), az egyik első egyetemi diplomás magyar nő, a sokoldalú tehetség, Bergson, Descartes, Berkeley, Teilhard de Chardin műveit ültette át magyarra; a filozófiai nyelv fejlesztéséért Baumgarten-díjat kapott.
FREUND MIHÁLY, (Budapest, 1889. május 25. – Budapest, 1984. június 12.): vegyészmérnök, egyetemi tanár, a cseppfolyósított földgáz-szállítás elméleti lehetőségének kidolgozója.
Az Európai Sürgősségi Orvostani Társaság (European Society for Emergency Medicine, EUSEM) május 27-ét nyilvánította a SÜRGŐSSÉGI ORVOSTAN EURÓPAI NAPJÁVÁ mivel 1994-ben, Londonban ezen a napon alakult meg a sürgősségi szakmát összefogó nemzetközi szervezet.
CHOLNOKY LÁSZLÓ, (Ozora, 1899. május 29. – Pécs, 1967. június 12.): vegyész és gyógyszerész, a karotinoidok kutatója, kromatográfiás módszer egyik első alkalmazója.
Kocsis Zoltán tiszteletreméltó szokása volt, hogy születésnapján, május 30-án minden évben jótékonysági hangversenyt adott. Ezt a hagyományt elevenítette fel egykori együttese, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és hajdani alma matere, a Zeneakadémia.
Az MS International Federation kezdeményezésére, 2009 óta minden év május 30-án ünnepelik A SCLEROSIS MULTIPLEXBEN SZENVEDŐK VILÁGNAPJÁT. A világ több mint 90 országában szerveznek figyelemfelhívó programokat nem pusztán erre az egyetlen napra, hanem május utolsó, és június első napjaira is. A rendezvények célja, hogy ráirányítsák a közvélemény figyelmét a sclerosis multiplexszel élők problémáira, és gondjaik enyhítésének lehetőségeire.
Első királyunk kézereklyéjének, a Szent Jobbnak külön ünnepnapot szentelt a magyar katolikus egyház, melyet hajdanán országszerte megültek. A Szent Jobb megtalálásának emléknapját, május 30-át már a XIII. sz. eleji hazai naptárak említik.
Petronella Szent Péter leánya volt. Nevét, ünnepét a középkori Magyarország misekönyvei számontartják. Keresztnévként is eléggé elterjedt. Pötöle elenyészett Fejér megyei falu templomának hajdani Petronella-titulusáról kapta elmagyarosodott nevét. Még a múlt század elején is állottak Abasár középkori Petronilla templomának romjai.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1986-tól május 31-ét DOHÁNYMENTES VILÁGNAPpá nyilvánította, bízva abban, hogy a dohányzással kapcsolatos halál megelőzhető. Minden nyolcadik percben meghal valahol valaki a világban a dohány ártalmai miatt. Ezt megelőzendő a WHO különböző programokat, kampányokat, felhívásokat indított, s ennek jegyében tartják minden évben a dohánymentes világnapot is.
CHERNEL ISTVÁN (Kőszeg, 1865. május 31. – Köszeg, 1922. február 21.) a magyarországi madártani kutatások kiváló művelője és a sísport hazai népszerűsítője.
