A hagyomány szerint e hónapnak is Romulus adott nevet, isteni anyjának, Venusnak etruszk neve után (Apru, l. görög Aphrodité). Terentius Varro, római tudós a név eredetét népies etimologizálással az aperire „kinyílni, feltörni” igére vezeti vissza, mondván, most nyiladozik a természet, most töri fel az eke a talajt.
A Bika (Taurus) a Zodiákus talán legszebb csillagképe. A Kost követi, és az Ikreket előzi meg az állatövi sorban. A Bika jegy az április 21/22. [!] és május 21. közötti időszak „védjegye”.
Tavaszünnepi áldozati állat az ókori közel-keleti vallásokban, a zsidókéban is: a Bibliában a bárányt áldozó Ábel kedves az Úrnak. Az őskeresztények az önmagát feláldozó Krisztus szimbólumaként illesztették jelrendszerükbe a képét (Agnus Dei, „Isten báránya”, húsvéti bárány).
február, március, április – hamvazószerdától húsvétvasárnapig
Nagyböjt, az Érdy-kódexben negyvenlőböjt, az egyházi évben hamvazószerdától húsvétvasárnapig terjedő, Jézus negyven napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezetére szentelt negyvennapos időszak, amelynek kisebb megnevezett egységei: hetei, vasárnapjai, ünnepei is vannak. Középkori magyar nyelvhasználatban gyökerező nevük máig él idősebb népünk ajkán.
március, április – Niszán hónap 15–22 napjáig (március vége, április)
A zarándok-ünnepek között első helyen áll a Peszach, melyet Niszan hónapjának 15–22 napján ünneplünk meg. Az első két nap és az utolsó kettő ünnep, a közbeeső négy félünnep.
március, április – húsvét előtti vasárnap, a nagyhét kezdete, legkorábban március 15-ére, legkésőbb április 18-ára eshet
Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, a nagyhét kezdete. A húsvét előtti 7. nap, míg a farsangi ünnepkör vége után a 40. nap. Ekkor ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását.
március, április – virágvasárnaptól nagyszombatig, a nagyböjt utolsó hete, legkorábban március 15-én, legkésőbb április 18-án kezdődhet
A természet tavaszi újjászületése az embert is analógiás jellegű megújulásra, tisztálkodásra indítja. Ezek az ősi tavaszi lusztrációs szokások az ember egészségének és jólétének biztosítására, a betegségek távoltartására, a háztájék és jószágok megoltalmazására irányulnak.
A katolikus egyházban húsvét negyedik vasárnapja a hivatások világnapja, amikor a papokért, a szerzetesekért, illetve papi és szerzetesi hivatásokért imádkoznak.
március, április – húsvét előtti csütörtök, legkorábban március 19-ére, legkésőbb április 22-ére eshet
Az utolsó vacsora napja, amikor Jézus búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangszó. A húsvéti szent háromnap (Sacrum Triduum Paschale) első napja.
március, április – húsvét előtti szombat, legkorábban március 21-ére, legkésőbb április 24-ére eshet
A húsvétvasárnapot megelőző nap. Ezen a napon Jézus Krisztus holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. A húsvéti ünnepkör szent háromnapjának (Sacrum Triduum Paschale) harmadik, utolsó napja.
március, április – a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-ére eshet
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, midőn Jézus – a pénteki keresztre feszítése után – a harmadnapra, vasárnap feltámadt, s itt tartózkodott még negyven napot.
március, április, május – húsvét után a fehérhetet (húsvét nyolcadát) záró vasárnap, húsvét második vasárnapja, legkorábban március 30-ára, legkésőbb május 2-ára eshet
Fehérvasárnap, Magyaregres református népének ajkán kishúsvét szorosan a húsvét ünnepköréhez tartozik. Nevét eredetileg onnan vette, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ekkor vetették le fehér ruhájukat.
A „cigányság szent ünnepének” nevezte Choli Daróczi József a minden év áprilisának első hétvégéjén megrendezendő ROMA KULTÚRA NAPJÁt. A megemlékezést első alkalommal 1993 áprilisában tartották neves cigány művészek Budapesten a Magyar Írószövetség székházában.
1945. április 4-én a szovjet Tájékoztatási Iroda közleményben jelentette be a világnak, hogy a szovjet csapatok befejezték Magyarország egész területének elfoglalását.
A pusztítás gyásznapja Izraelben. A varsói gettólázadás (1943. április 19.) kitörésének évfordulója alkalmából az izraeli kormány 1951-ben hozott döntése értelmében minden évben megemlékeznek a második világháború zsidó áldozatairól.
Ezt a világnapot 2007 óta tartják meg minden év április harmadik szombatján, 2010-ig európai cirkusznapként tartották számon, azóta azonban világszerte megemlékeznek róla a cirkuszművészeti központok.
1957. április 28-án a franciaországi Aix-les Bois-ban megalakult a Testvérvárosok Világszövetsége (UTO). Ennek alapján minden év április utolsó vasárnapján ünnepeljük a TESTVÉRVÁROSOK VILÁGNAPJÁt.
Április 1-je Hugó napja, a téli napfordulótól számított századik nap, ezért népünk régente „száznapnak” is nevezte. Egyébként pedig „negyvenesnap” volt, e nap időjárásából a terméskilátásokra következtettek.
PUSKÁS FERENC, eredeti nevén Purczeld Ferenc (Kispest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.), labdarúgó, a Kispesti AC és a Bp. Honvéd balösszekötője, a magyar válogatott csapatkapitánya.
ZSIGMONDY RICHÁRD [Richard A. Zsigmondy] (Bécs, 1865. április 1. – Göttingen, 1929. szeptember 23.): Nobel-díjas kémikus, a kolloidkémia megalapítója és egyik legkiválóbb kutatója.
A legendás hagyomány szerint Mária örömlányként kereste kenyerét Alexandriában. Szakítani akarván parázna életmódjával, elhatározta, hogy Jeruzsálembe zarándokol a Szent Sírhoz, ám nem volt hajójegyre pénze. Miután ifjú volt és szép, önként adódott a megoldás, testével fizetett a hajósoknak. A Szent Sírnál látomásban részesült, majd a sivatagba ment, ahol 47 (!) évig vezekelt három kővé aszott kenyéren tengetve életét. Remeteként halt meg.
1967 óta tartják világszerte a GYERMEKKÖNYVEK NEMZETKÖZI NAPJÁt Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket. Minden évben más-más ország vállalja az eseménysorozat szponzorálását, nevezetesen az adott ország megfogalmazza a nap jelmondatát, felkér egy neves írót, hogy ez alkalomból küldjön üzenetet a világ gyermekeinek, s egy képzőművészt, hogy tervezzen plakátot. 2001-ben Magyarország szervezte a központi rendezvényeket.
2007 december 18-án, az ENSZ 62/139-es határozata jelölte ki április 2-át az autizmus világnapjának azzal a céllal, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmusra.
1993-ban az Európai Szakszervezetek Szövetsége SZAKSZERVEZETI AKCIÓNAPpá nyilvánította április 2-át, amelyen a szociális feszültségeket, a munkanélküliség problémáit vitatják meg.
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. – Budapest, 2020. február 24.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
EMÁNUEL GYÖRGY (Versec, 1775. április 2. – ? [Oroszország], 1837. január 14.) hadvezér és az első Elbrusz-expedíció tagja, melynek sikeres megszervezéséért és végrehajtásáért Emánuelt az orosz Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta.
A katolikus egyház 1969 óta a szenteket haláluk napján ünnepli, de Szent Ambrus püspök ünnepe a húsvét miatt december 7-én szerepel a liturgikus naptárban.
1975. április 4-én a Lánchíd budai hídfőjénél, a Clark Ádám téren, a sikló előtti parkban avatták fel az országos főútvonalak kiindulópontját, a 0 km-t ábrázoló térplasztikát, Borsos Miklós szobrászművész alkotását.
KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR (Kőrös, 1784. április 4. – Darjeeling, 1842. április 11.) a magyarság ázsiai gyökereinek kutatója, az első tibeti nyelvtan és szótár szerzője.
ZIPERNOWSKY KÁROLY (Bécs, 1853. április 4. – Budapest, 1942. november 29.) gépészmérnök, a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar megteremtője, a transzformátor egyik feltalálója.
Vince, azaz Ferreri Szent Vince (1357–1419) dominikánus szerzetes. Híres szónok, aki Európa nyugati országaiban nagy hatással hirdette a bűnbánatot. Már 1458-ban szentté avatták. Különösen betegek fordultak hozzá gyógyulásért, vigasztalásért és kerestek enyhülést a Szent Vince vize néven emlegetett szentelményben (aqua Sancti Vincentii pro infirmis).
SCHMIDT JÁNOS GYÖRGY (Pest, 1765. április 5. – Pest, 1837. ?) a pesti tudományegyetem jeles matematika tanára, piarista szerzetes, ő alapozta meg a reformkor számos jelentős mérnökének műszaki tudását.
YBL MIKLÓS (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) az Operaház és a Bazilika tervezője, a neoreneszánsz építészeti stílus meghonosítója
1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Erre az eseményre emlékezünk az EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGNAPon. A világszervezet célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása.
A romák 1971-ben, Londonban rendezték meg első világkongresszusukat, amelyen az Indiából és húsz országból érkezett küldöttek elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát és április 8-át A ROMÁK VILÁGNAPJÁvá nyilvánították. Ekkor folyami szertartásokkal, illetve gyertyagyújtással ünnepelnek a romák a világ mintegy 40 országában, ezzel emlékezve arra, hogy mintegy ezer évvel ezelőtt indultak Indiából máig tartó vándorútjukra.
A Magyar Rák Liga 1993-tól minden évben NEMZETI RÁKELLENES NAPot szervez április 10-én dr. Doblinger Gyula (1849–1937) sebész, egyetemi tanár születésnapján, aki 1902-ben megalakította az első Országos Rák Bizottságot. A nap célja, hogy a társadalom minden rétegét – az egyént is – bevonják a rák elleni küzdelembe, felébresszék a felelősséget önmaguk iránt.
A veszettség elleni szérum előállításával, az oltással és a beoltottak kezelésével foglalkozó intézetet 1890-ben Hőgyes Endre létesítette az orvosegyetem általános kór- és gyógytani intézetéhez kapcsolódva az Üllői út 26. szám alatti központi egyetemi épület földszintjén.
1755. április 11-én született James Parkinson angol orvos és természettudós, aki 1817-ben elsőként írta le a kór klinikai tünetegyüttesét. 1997 óta világszerte ekkor tartják A PARKINSON-KÓR VILÁGNAPJÁt.
1848. március 15-ét követően felgyorsultak az események. Az utolsó rendi országgyűlés két hét alatt lefektette az új, polgári Magyarország alapjait. A törvényeket a király – ünnepélyes külsőségek között – április 11-én szentesítette.
BAKOS BÉLA (Rákoshegy, 1924. április 11. – Szombathely, 1986. február 22.): építészmérnök, a 60-as és 70-es évek magyarországi nagyvárosi lakótelep-együtteseinek egyik tervezője.
HARKÁNYI BÉLA, báró (Pest, 1869. április 11. – Budapest, 1932. január 23.): csillagász, a magyar csillagászat nemzetközi kapcsolatainak egyik kiépítője.
1961. április 12-én a Szovjetunióban Földkörüli pályára bocsátották a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin repülő őrnaggyal. Erre emlékezik AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJA.
A Felvidékről kitelepítettek emléknapját minden év április 12-én tartják a magyar Országgyűlés 86/2012. (XII. 7.) OGY határozata alapján. Azért ezt a dátumot választották, mert 1947-ben ezen a napon kezdődött el a szlovákiai magyar lakosság Felvidékről való kitelepítése. A szlovák-magyar lakosságcsere egyezményt 1946. február 27-én írták alá Budapesten, és május 14-én fogadta el a Parlament.
A víz alatti robbantásra már ismert volt Ivan Schlenker módszere, amelynek lényege az volt, hogy a robbanótöltetet egy harang alá helyezték. Puskás találmányi gondolata abban állt, hogy megváltoztatta a harang alakját és egy kis gyutacsot alkalmazott. A gyutacs a töltettel együtt robbanva rászorította a harangot a sziklára és így a sziklarombolás nagyobb hatásfokkal történt. Puskás találmányára német, amerikai és svéd szabadalmi oltalmat szerzett.
BUGÁT PÁL (Gyöngyös, 1793. április 12. – Pest, 1865. július 9.) a pesti orvosegyetem elméleti orvostan tanára, az első magyar orvosi folyóirat alapítója, a magyar természettudományos nyelv egyik megújítója.
Április 14. A könyvtárosok világnapja, amelyet két nagy szervezet, az ALA (American Library Association, Amerikai Könyvtárak Szövetsége) és az IFLA (International Federation of Library Associations, a Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége) kezdeményezett. A könyvtárosok világnapja 2011 óta kerül megrendezésre.
2012-től április 15-e a művészetek (a kreativitás) világnapja. 1452-ben ezen a napon született Leonardo da Vinci olasz, reneszánsz polihisztor, festő, tudós, matematikus, feltaláló, szobrász, építész, zeneszerző, költő, író, anatómus. Ezt a napot az International Association of Art (IAA), az UNESCO művészeti partnerszövetsége nyilvánította világnappá.
WINTERL JÓZSEF JAKAB (Steyr, Felső – Ausztria, 1739. április 15. – Pest, 1809. november 23.): osztrák származású orvos, vegyész és botanikus, a dualisztikus kémiai rendszer magyarországi meghonosítója.
2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.
EGERVÁRY JENŐ, (Debrecen, 1891. április 16. – Budapest, 1958. november 30.): matematikus, műegyetemi tanár. Nevéhez fűződik az ökonometria gráfelméleti tételének általánosítása, az ún. „magyar módszer” kidolgozása.
MIKOLA SÁNDOR (Péterhegy, 1871. április 16. – Nagykanizsa, 1945. október 1.) a budapesti fasori gimnázium híres tanára, tanítványai között olyan nagyságok is voltak, mint Wigner Jenő és Neumann János.
SZABÓ BÉLA, (Aknaszlatina, 1896. április 16. – Budapest, 1982. április 14.): műkertész, egyetemi tanár, a vadon termő gyümölcsök begyűjtésének és feldolgozásának magyarországi megszervezője, az alkoholmentes gyümölcslevek és üdítőitalok nagyüzemi méretű előállításának kezdeményezője.
CSILLAG PÁL (Budapest, 1896. április 17. – Budapest, 1944. december 24.): matematikus, az iskolateremtő, nagy hírű matematika-oktató Fejér Lipót tanítványi körének egyik tagja.
LŐRENTHEY IMRE ((Pest, 1867. április 17. – Nyírmada, 1917. augusztus 13.): paleontológus, geológus, egyetemi tanár, a pannóniai-pontusi képződmények névadó kutatója.
Az európai betegjogi napot az Active Citizenship Network (ACN) elnevezésű civil szervezet kezdeményezésére 2007 óta egyre több országban rendezik meg április 18-án.
Az UNESCO ICOMOS (International Council on Monuments and Sites) szervezetének javaslatára április 18-át NEMZETKÖZI MŰEMLÉKI NAPpá nyilvánították. Először 1984-ben ünnepelték. E napon főleg azokra a műemlékekre hívják fel a figyelmet, amelyek veszélyben vannak. Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott a kezdeményezéshez.
A Budapesti Nemzetközi Vásár „őse” az 1906-ban a Vigadó egyik helyiségében megrendezett Márciusi Vásár volt, amely a hazai termékek vásárlását és fogyasztását szorgalmazó „Tulipán Mozgalom” kezdeményezésére jött létre és lényegében árumintavásár volt. 1907-től a városligeti Iparcsarnokban rendezték meg, mint Tavaszi Vásárt. 1912-től a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vette át a rendezést, 1918-tól pedig a vásár nemzetközi jellegű lett és neve Keleti Vásár-ra változott. 1925-től kapta meg ettől kezdve végleges nevét, a Budapesti Nemzetközi Vásárt.
GYARMATI LÁSZLÓ (Balassagyarmat, 1921. április 18. – Madrid, 1980. szeptember 1.): gyógyszerész, egyetemi tanár, új eljárások kidolgozója a gyógyszerek felszívódásának vizsgálatára.
FELLNER FERDINÁND (Bécs, 1847. április 19. – Bécs, 1916. március 22.) építész, a Monarchia legtöbb színházépületét megtervező építésziroda alapító tagja.
MENTOVICH FERENC, (Nagydebrek, 1819. április 19. – Marosvásárhely, 1879. december 15.): költő, természettudós, szabadszellemű, filozofikus-világnézeti könyvek szerzője.
WODETCZKY LAJOS (Ober–Marklovitz, 1821. április 19. – Versec, 1874. november 9.): középiskolai tanár, ezermester, katonai, vasúti és egyéb műszaki berendezések feltalálója.
BELÁK SÁNDOR (Enying, 1919. április 20. – Keszthely, 1978. december 27.): mezőgazdász, egyetemi tanár, a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú területek hasznosításának kutatója.
GYENGŐ LÁSZLÓ (Győr-Alsóváros, 1841. április 20. – Budapest, 1884. november 29.): mérnök, vasútépítési szakember, a párizsi Eiffel-cég magyarországi képviselője.
TESSEDIK SÁMUEL, (Alberti, 1742. április 20. – Szarvas, 1820. december 27.): evangélikus lelkész, író, pedagógus, az alföldi mezőgazdaság gyakorlati fejlesztője, a lucerna magyarországi meghonosítója.
A bölcsődék napját 2010 óta tartják Magyarországon, arra emlékezve, hogy 1852-ben, április 21-én nyílt meg a Pesti Első Bölcsődei Egylet, amelynek a martonvásári Brunszvik családhoz tartozó Gróf Forrayné Brunszvik Júlia (1786 – 1866) volt az elnöke.
LUDVIGH GYULA, Ludwig (Szepesbéla, 1841. április 21. – Budapest, 1919. január 6.): vasútépítő mérnök, számos korabeli európai és balkáni vasútépítkezés résztevője, majd több mint 20 éven át a MÁV vezetője.
1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
BÁRÁNY RÓBERT [Robert Bárány] (Bécs, 1876. április 22. – Uppsala, 1936. április 8.): orvos, 1914-ben orvosi Nobel-díjat kapott a belső fülben lévő egyensúlyszerv fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkájáért. Ezt az élettani reflexmechanizmust Bárány-féle kalorikus reakciónak nevezik.
Gyurkó László (Budapest, 1930. április 22. – Budapest, 2007. augusztus 25.) Kossuth-díjas író, újságíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
1995-ben az UNESCO A KÖNYV NAPJÁvá nyilvánította április 23-át katalán javaslatra. Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Ez a nap A SZERZŐI JOGOK NAPJA is. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására.
BÖSZÖRMÉNYI JENŐ, Goldhammer (Érkeserű, 1872. április 23. – Budapest, 1957. augusztus 8.): gépészmérnök, a hazai Diesel-motorgyártás és autógyártás egyik úttörője.
A légiónyi katonaszent legnevezetesebbje Kis-Ázsiában született a legenda szerint, és Palesztinában halt mártírhalált Diocletianus alatt. A IV. századból már tudunk kultuszáról, amely a keresztény légionáriusok révén terjedt el a birodalomban.
A világon évente mintegy 100 millió állaton végeznek kísérleteket, amelyek 63 százaléka hadászati célokat szolgál, 31 százalékukat kozmetikai szerek tesztelésére használják, és mindössze 6 százalékukat végzik gyógyászati célból. A KÍSÉRLETI ÁLLATOK VÉDELMÉNEK VILÁGNAPJÁn állatvédők arra figyelmeztetnek: a tudomány számára van más, állatbarát megoldás.
Az örmény népírtás emléknapját a Török Birodalom területén élt örmények elűzésének és meggyilkolásának emlékére kezdeményezték. A török kormány 1915. április 24-én rendelte el, hogy gyűjtsék össze és deportálják az Isztambulban élő örményeket. Még ezen a napon hozzávetőleg 250 örmény értelmiségit börtönöztek be, majd végeztek ki.
BEKE MANÓ (Pápa, 1862. április 24. – Budapest, 1946. június 27.) a magyarországi matematikaoktatás megreformálója, a nők egyetemi hallgatói jogainak szószólója.
LOKSA IMRE (Budapest, 1923. április 24. – Budapest, 1992. június 21.) zoológus kutató, fő kutatási területe az alsóbbrendű rovarok és a pókok rendszertana és társulástana.
Márk, a négy evangélista egyike, a Bika első dekádjának másik előkelő szentje. Pál és Barnabás apostolokat kísérte volt misszióikon, később Pált Rómába is követte.
MARKUSOVSZKY LAJOS (Csorba, 1815. április 25. – Abbázia, 1893. április 21.) Kora egészségügyi reformjának egyik kidolgozója, az Orvosi Hetilap alapítója,.
Kilit, deákosan Cletus, Anacletus Szent Péter második utóda a pápai székben (†91). Tisztelete hazánkban is fölbukkan. Erre néhány patrocinium, illetőleg helynév utal: Kiliti (Somogy 1334, Moson), azaz Kilité, vagyis Kilit oltalmába ajánlott falu.
Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 26. ülésszakának határozata alapján április 26-a A SZELLEMI TULAJDON VILÁGNAPJA, amelyet először 2001. április 26-án ünnepeltek meg.
SZONTAGH PÁL (Dobsina 1821. április 26. – Budapest, 1911. február 10.): rézhámor- és gyártulajdonos, politikus, a XIX. századvégi iparügyi törvények megalkotásának tevékeny résztvevője.
Peregrinus a középkorban élt (†1345), a szervita rend tagja volt. Üszkösödő lába hirtelen meggyógyult, ezért a lábfájósok, köszvényes betegek védőszentje lett.
1994. április 27-én ünnepelték meg először A VAKVEZETŐ KUTYÁK VILÁGNAPJÁt. Az ötlet a Nagy-Britanniában lévő Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségétől származik.
AZARY ÁKOS (Verbiás, 1850. április 27. – Szob, 1888. július 20.) orvosdoktor, számos állatvizsgálati- és gyógyászati eljárást elsőként alkalmazott. Az állatorvosi oktatás európai szintre emelésében döntő szerepe volt.
Vitalis annyi, mint ‚aki ekképpen él’ (vivens talis), mert amiképpen kifelé, cselekedeteiben élt, olyan volt belül, a szívében. Vagy annyi, mint ‚élet’ (vita), vagy olyasvalaki, ‚aki szárnyakon él’ (vivens alis), tudniillik az erények szárnyaival tartja fönn magát.
GRÓF SZÉCHÉNYI FERENC (1754. április 28. –1820. december 13.) a magyar nemzeti könyvtár – a jelenlegi Országos Széchényi Könyvtár – alapítója, Széchenyi István édesapja. Korának egyik legjelentősebb államférfija, leggazdagabb főura, a magyar tudományos és kulturális élet egyik legbőkezűbb mecénása.
1768. április 28-án indult el Hell Miksa és SAJNOVICS JÁNOS Bécsből a dán király meghívására a Norvégia északi partjainál fekvő Vardő szigetére, hogy onnan figyeljék meg 1769-ben a Vénusz áthaladását a napkorong előtt. Október 11-én érkeztek meg az északi sarkkörön túl fekvő szigetre, majd a csillagászati jelenség sikeres észlelése után 1769. június 27-én indultak vissza.
Minden évben április 28-án ünnepeljük a MUNKAVÉDELMI VILÁGNAPOT. Kanadához köthető a kezdeményezés: az 1914. április 28-án Kanadában elfogadott munkahelyi balesetbiztosítási szabályozás elfogadásának dátumához kapcsolódik.
Április 28-át a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége A MUNKAHELYI BALESETEK NEMZETKÖZI GYÁSZNAPJÁvá nyilvánította. Világszerte évente több mint 200 ezer munkavállaló hal meg munkahelyi balesetben. A világnapon a földkerekség több mint 70 országában emlékeznek meg a rossz munkakörülmények áldozatairól, sérültjeiről.
TIHANYI KÁLMÁN (Üzbég, 1897. április 28. – Budapest, 1947. február 26.) fizikus, villamosmérnök, a televíziós képcső kikísérletezője, a töltésfelhalmozás elvének kidolgozója.
1727-ben ezen a napon született Jean G. Noverre francia balett-táncos, az egyetemes táncművészet megújítója. Ebből az alkalomból a Nemzetközi Színházi Intézet 1981. évi madridi közgyűlése kezdeményezte A TÁNCMŰVÉSZET VILÁGNAPJÁnak megtartását. 1982-ben ünnepelték először.
NEMES TIHAMÉR (Budapest, 1895. április 29. – Budapest, 1960. március 30.) gépészmérnök, a televíziózás megteremtésének egyik úttörője, sokoldalú feltaláló.
Katalin, vagyis Sienai Szent Katalin, a dominikánusok harmadrendjének tagja (1347–1380), a középkor egyik legnagyobb hatású női szentje. Nagy Lajos királyunkkal is levelezett. Legendája szerint Krisztus őt is eljegyezte, mint alexandriai védőszentjét, sőt szívet cserélt vele, és sebeinek hordozására (stigma) találta méltónak.
A MÉHEK NAPJÁt 1994-től a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án ünnepeljük Magyarországon. Mivel hazánkban sajnálatos módon alacsony a mézfogyasztás, a program nem titkolt célja a méz és a méhészeti termékek megismertetése és megkedveltetése. E napon országszerte mézkóstolókkal, kiállításokkal, filmvetítéssel, játszóházzal várják a méhészek az érdeklődőket.
Április 30. a magyar film ünnepe 2018 óta, annak emlékére, hogy 1901-ben ezen a napon mutatták be az első magyar filmet, a Zsitkovszky Béla rendezésében készült A táncz című alkotást.
Mihály Dénes 1918. április 30-án nyújtotta be a Magyar Királyi Szabadalmi Bírósághoz szabadalmi bejelentését Projectophon tárgyban, amely a kép és hang egyidejű felvételére, illetve lejátszására, azaz a hangosfilmre vonatkozott. A bejelentés 79 954. lajstromszám alatt szabadalmi oltalmat kapott és 1922. október 18-án nyomtatásban is megjelent.
DOMÁNY FERENC (Gyöngyös, 1899. április 30. – London, 1939): építész, számos európai országban épült középület, budapesti lakóépület és filmszínház tervezője.
