Az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten) hava. Rómában az ősidőkben az év kezdő hónapja volt, megfelelően a mediterráneumban elterjedt tavaszi – napéjegyenlőségi — szokásnak.
A katolikusok pénteki és nagyböjti étke, a hal, egyike az első keresztény jelképeknek. Tertullianus a vízzel keresztelés szimbólumaként használta, az alámerítetteket „halacskának” (pisciculi), a keresztelőmedencét „halastónak” (piscina) nevezvén. Az őskeresztények a hal görög nevéből (ikhtüsz) a „Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó” rövidítést olvasták ki. A hal, amely így magát Krisztust jelképezte, az őskeresztény művészet szinte minden tárgyi emlékén fölbukkan.
Tavaszünnepi áldozati állat az ókori közel-keleti vallásokban, a zsidókéban is: a Bibliában a bárányt áldozó Ábel kedves az Úrnak. Az őskeresztények az önmagát feláldozó Krisztus szimbólumaként illesztették jelrendszerükbe a képét (Agnus Dei, „Isten báránya”, húsvéti bárány).
február, március – farsang három utolsó vasárnapja
A farsang utolsó három vasárnapja (dominica carnis privii, dominica privii), illetőleg a közbeeső harmadfél hét a régi egyházi kifejezés szerint a böjtelő, böjti előkészület időszaka volt.
január, február, március – farsang utolsó csütörtöke; legkorábban január 29-ére, legkésőbb március 4-ére eshet
A húshagyó vasárnapot megelőző csütörtök, vagyis a farsang utolsó csütörtöki napja, amelynek középkori liturgikus, vagy más előzményeit biztosra vehetjük, bár forrásokat nem tudunk idézni, hajdani nyomokra egyelőre nem tudunk hivatkozni. Az elnevezés a nap hagyományaival függ össze.
február, március – húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd, azaz a húsvétvasárnap előtti negyvenhetedik nap, legkorábban február 3-ára, legkésőbb március 9-ére eshet
Az igazi farsangi karneválok ideje az ünnepkört záró napokra esik: farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. A „húshagyó” elnevezés az olasz eredetű karnevál szó tükörfordítása.
Az angol eredetű palacsinta világnapját az angolszász országokban és több nyugati országban (az Egyesült Királyságban, Írországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kanadában, Franciaországban, Németországban) húshagyókedden, a farsangi idő zárónapján tartják, mely a böjti időszak kezdetét jelentő hamvazószerda előtti nap. A leghíresebb palacsintaversenyt az Egyesült Királyság Buckinghamshire megyéjében található Olney kisvárosban tartják 1445 óta.
február, március, április – hamvazószerdától húsvétvasárnapig
Nagyböjt, az Érdy-kódexben negyvenlőböjt, az egyházi évben hamvazószerdától húsvétvasárnapig terjedő, Jézus negyven napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezetére szentelt negyvennapos időszak, amelynek kisebb megnevezett egységei: hetei, vasárnapjai, ünnepei is vannak. Középkori magyar nyelvhasználatban gyökerező nevük máig él idősebb népünk ajkán.
február, március – a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap, legkorábban február 4-ére, legkésőbb március 10-ére eshet
Karnevál herceg farsangi diadalmenete hamvazószerdára virradóan halottasmenetté változik. Európában általános szokás (volt), hogy a farsangot jelképező alakot: óriás papírmasé bábut, medvemaszkát, vesszőből, szalmából, rongyból formált torz képmást megjátszott jajveszékelés közben kivégzik, többnyire hatalmas máglyán elégetik, maradványait pedig eltemetik. Nálunk a szokásnak farsangtemetés, téltemetés, télkihordás a neve.
január, február, március – vízkereszttől hamvazószerdáig
Az ókori népek tavaszünnepének, főleg a római szaturnáliá-knak hagyományaiban gyökerező, de a germán Hold s a szláv Perchta ünnepével is megtetézett szokás- és hagyománykör az európai népeknél továbbélt. A téli napforduló után tartott téltemető-tavaszkezdő ünnepségek az egyházi évben a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör közé szorult.
március, április – Niszán hónap 15–22 napjáig (március vége, április)
A zarándok-ünnepek között első helyen áll a Peszach, melyet Niszan hónapjának 15–22 napján ünneplünk meg. Az első két nap és az utolsó kettő ünnep, a közbeeső négy félünnep.
március, április – húsvét előtti vasárnap, a nagyhét kezdete, legkorábban március 15-ére, legkésőbb április 18-ára eshet
Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, a nagyhét kezdete. A húsvét előtti 7. nap, míg a farsangi ünnepkör vége után a 40. nap. Ekkor ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását.
március, április – virágvasárnaptól nagyszombatig, a nagyböjt utolsó hete, legkorábban március 15-én, legkésőbb április 18-án kezdődhet
A természet tavaszi újjászületése az embert is analógiás jellegű megújulásra, tisztálkodásra indítja. Ezek az ősi tavaszi lusztrációs szokások az ember egészségének és jólétének biztosítására, a betegségek távoltartására, a háztájék és jószágok megoltalmazására irányulnak.
március, április – húsvét előtti csütörtök, legkorábban március 19-ére, legkésőbb április 22-ére eshet
Az utolsó vacsora napja, amikor Jézus búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangszó. A húsvéti szent háromnap (Sacrum Triduum Paschale) első napja.
március, április – húsvét előtti szombat, legkorábban március 21-ére, legkésőbb április 24-ére eshet
A húsvétvasárnapot megelőző nap. Ezen a napon Jézus Krisztus holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. A húsvéti ünnepkör szent háromnapjának (Sacrum Triduum Paschale) harmadik, utolsó napja.
március, április – a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-ére eshet
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, midőn Jézus – a pénteki keresztre feszítése után – a harmadnapra, vasárnap feltámadt, s itt tartózkodott még negyven napot.
március, április, május – húsvét után a fehérhetet (húsvét nyolcadát) záró vasárnap, húsvét második vasárnapja, legkorábban március 30-ára, legkésőbb május 2-ára eshet
Fehérvasárnap, Magyaregres református népének ajkán kishúsvét szorosan a húsvét ünnepköréhez tartozik. Nevét eredetileg onnan vette, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ekkor vetették le fehér ruhájukat.
A Nemzetközi Nefrológiai Társaság (International Society of Nephrology – ISN), valamint a Vesealapitványok Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Kidney Foundation – IFKF) magyar kezdeményezésre – 2006-tól – minden év márciusának második csütörtökét a vese világnapjaként tartjuk számon.
A Föld órája a WWF (World Wide Fund for Nature, magyarul: Természetvédelmi Világalap) által életre hívott, minden év márciusának utolsó szombatján megrendezett nemzetközi esemény, amelyben arra kérik a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy kapcsolják le és ki a nem létfontosságú lámpáikat és elektromos berendezéseiket egy órára, hogy ezzel is felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás elleni cselekvés szükségességére.
március utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjszaka
A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS KEZDETE március utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjszaka, 2 óra. A befejezése október utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjszaka, 3 óra. Az időszámítás-váltást hagyományosan az energiatakarékosság igényével indokolják.
1954. március 1-jén az Egyesült Államok hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre a Bikini-szigeten. A Csendes-óceánon tevékenykedő Fukuru Maru japán halászhajó legénységét radioaktív sugárfertőzés érte. Az 1954-ben történt tragikus események emlékére 1964 óta Japánban nemzeti békenapot tartanak március 1-jén.
A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult meg. Erre emlékezve 1992-ben határoztak A POLGÁRI VÉDELEM VILÁGNAPJÁnak megrendezéséről.
A demokratikus nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának tizedik évfordulóján, 2000-ben fogalmazódott meg az elképzelés, hogy minden év március 1-jén ünnepeljék meg a POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK NAPJÁT.
1930. március 1-én alakult meg a Magyar Királyi Haditechnikai Intézet, amelynek tiszteletére tartják ezt az emléknapot. Először 1994-ben rendezték meg.
Az autóbusz, mint tömegközlekedési eszköz, a XIX-XX. század fordulóján kezdett Európa-szerte tért hódítani. Az első autóbusz-üzemet 1903-ban, Londonban létesítették, ezt 1905-ben a berlini, majd 1906-ban a párizsi követte. Budapesten legelőször a Svábhegy és a János-hegy közötti idényjárattal kísérleteztek. Több éves előkészületek után a Székesfővárosi Közlekedési Rt 1915. március 1-jén indította el első járatát az Andrássy úton. Az autóbuszok 15 percenként követték egymást.
A vízrajzi szolgálatnak jelentős szerepe volt az árvízi előrejelzések rendszerének kidolgozásában és a hidrológia tudományának európai szintre emelésében is. A vízrajzi osztály többéves előkészítő munkája eredményeként lépett életbe a Tisza- völgyében az árvíz-előrejelzés rendszere is 1892-ben, és megindult a vízjárási térképek közreadása is. Kezdetben csak az árvizek idején, 1895-től napi rendszerességgel készültek a jelentések.
A kereskedelmi miniszter rendelete szerint ettől kezdve csak kisméretű (25x12x6,5cm) téglát szabad gyártani. A rendelet megállapította a vakolatlan téglafalméreteket is: 12, 25, 38 és 51 cm-ben. A rendeletet a Mérnök- és Építészegylet Közlönye is ismertette.
1912-ben az egyre növekvő kelet-európai és oroszországi fotópapír igények kielégítésére felvetődik a Kodak akkori gyártási kapacitásainak bővítése. 1913-ban megkezdődik az építkezés, az I. világháború kitöréséig felépül az első víztorony, a gépház, a baritáló épület és a gépészlakás. A háborús viszonyok miatt évekig elhúzódó gyártelepítés az 1922. március 1-én tartott ünnepélyes megnyitó után kezdte folyamatos működését meg a Kodak váci gyára. A termelés angol vezetőség irányításával, 48 fővel indult el.
BARÁTH ZOLTÁN (Pestújhely, 1924. március 1. – Nagykanizsa, 1982. október 2.): biológus, egyetemi tanár, a felhagyott szőlőkről készített növénytakaró-vizsgálatok kutatási koncepciójának kidolgozója.
Kuczka Péter (Székesfehérvár, 1923. március 1. – Budapest, 1999. december 3.) Kossuth-díjas író, költő, műfordító, szerkesztő. A Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
REITTER FERENC (Temesvár, 1813. március 1. – Budapest, 1874. december 9.) a főváros rendezésének és a Duna szabályozásának első tervezője és kivitelezője.
SIMON NORBERT (Nagyvárad, 1871. március 1. – Budapest, 1939. februrá 28.): mérnök, erdélyi iskolák, kórházak tervezője, korabeli megyei közúti térképek szerkesztője.
VESZPRÉMY DEZSŐ (Sajószentandrás, 1871. március 1. – Szeged, 1924. május 24.): orvos, kórboncnok, egyetemi tanár, neves leukémiai és bakteriológiai kutató.
Szimplicius szent pápa (468–483) napjához kalendáriumi ihletésű regula fűződik: a baranyai Máriakéménd német gazdái jelképesen most metszik meg (Simplschneiden) a szőlejük négy sarkában lévő tőkéket, hogy majd bőséges szüretjük legyen. A szokás tudomásunk szerint hazánkban ezen a napon máshol nem ismeretes.
GÁLLIK ISTVÁN DÖMÖTÖR (Budapest, 1866. március 2. – Budapest, 1945. április 16.): mérnök, a nagy szilárdságú acélok alkalmazásának elméleti kutatója, számos magyarországi híd építésének résztvevője.
PALUGYAY JÓZSEF (Pozsony, 1846. március 2. – Pozsony, 1915. május 3.): bornagykereskedő, a Palugyay-féle pozsonyi pezsgőgyártás és a magyar borászat egyik nemzetközi megismertetője.
ANDRÁSSY MANÓ (Kassa, 1821. március 3. – Görz, 1891. április 23.): vasgyáros, a kevés magyar arisztokrata iparmágnás közül a legjelentősebb személyiség a XIX. század második felének Magyarországán.
KRENNER JÓZSEF SÁNDOR (Buda, 1839. március 3. – Budapest, 1920. január 16.): mineralógus, műegyetemi tanár; az ifjú Eötvös Loránd nevelője, később több mint negyedszázadon át a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója.
NOVOBÁTZKY KÁROLY (Temesvár, 1884. március 3. – Budapest, 1967. december 20.) fizikus, a magyarországi elméleti fizikaoktatás megszervezője, a relativitáselmélet és az elektromágneses tér elméletének kutatója.
Az ELHÍZÁS ELLENI VILÁGNAPOT 2015-ben hozta létre a World Obesity Federation, a WHO elhízással kapcsolatos kérdésekért felelős partnerszervezete. Napjainkban különösen nagy szerepet kap a közbeszédben az elhízás témája. Jellemző hozzáállás, hogy elsődlegesen az érintetteket hibáztatják a kialakult helyzetért. Az már kevéssé ismeretes, hogy az elhízás lehet krónikus, illetve más betegségeknek az előjele, amelyek számtalan okból gyökerezhetnek. Többek között erre hívja fel a figyelmet a minden év március 4-én ünnepelt Elhízás elleni világnap.
BUDÓ ÁGOSTON (Budapest,1914. március 4. – Szeged, 1969. december 23.): fizikus, egyetemi tanár, széles körben ismert egyetemi fizika tankönyvek szerzője.
MARGÓ TIVADAR (Pest, 1816. március 5. – Pusztaszentlőrinc (ma Pestlőrinc), 1896. szeptember 5.): zoológus, egyetemi tanár, az első magyar darwinisták egyike, korának jelentős biológusa.
NEUSCHLOSS SIMON (Vágvecse, 1821. március 5. – Pest, 1871. január 31.): faáru-gyáros és építési vállalkozó, az első magyar parkettagyár megalapítója, majd a meginduló magyarországi vasútépítkezések egyik legfontosabb beszállítója, vasúti talpfák gyártója.
World Energy Efficiency Day vagy Energy Efficiency Global Day
március 6.
Az energiahatékonyság nemzetközi napját vagy Nemzetközi energiatakarékossági világnapot az 1998-ban Bécsben tartott első nemzetközi energiahatékonysági konferencia óta tartják világszerte március 5-én. Magyarország 2000-ben csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, amelyet március 6-án rendez meg.
A logopédia európai napját az Európai Unió Logopédusainak Állandó Bizottsága (Comité Permanent de Liaison des Orthophonistes / Logopedes, CPLOL) hozta létre. Március 6-át az Európai Unió logopédusai 2004 óta ünneplik a CPLOL felhívásának szellemében. A kezdeményezés fontos célkitűzése, hogy betekintést engedjen a kommunikációs zavarok sokféleségébe, következményeibe.
BERDE KÁROLY (Nagyenyed, 1891. március 6. – Budapest, 1971. július 4.): bőrgyógyász, egyetemi tanár, számos bőrgyógyászati kórkép önálló leírásának megszerkesztője.
KÁROLY IRÉNEUSZ JÓZSEF (Gönc, 1854. március 6. – Budapest, 1929. március 13.) premontrei szerzetes, fizikatanár, a drót nélküli távíró feltalálója és az első hazai röntgen-laboratórium létrehozója.
MILLNER TIVADAR (Pécs, 1899. március 7. – Budapest, 1988. október 27.): vegyészmérnök, az ipari méretű izzólámpa termelést lehetővé tévő volfrám izzószál szabadalmaztatója.
1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért. Erre emlékezve 1910 augusztusában Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára elhatározták, hogy NEMZETKÖZI NŐNAPot tartanak. Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.
A Budapesti Mérnöki Kamara 75 éve, 1924. március 8-a és 12-e között tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet budapesti székházában.
BERDE ÁRON (Laborfalva, 1819. március 8. – Kolozsvár, 1892. január 25.): jogász, egyetemi tanár, az első jelentős magyar nyelvű meteorológiai és klimatológiai szakkönyv írója.
HAVASSY PÁL (Nógrádszakál, 1924. március 8. – Budapest, 1985. július 23.): építészmérnök, műemlékvédő, számos jelentős műemléképület, mint például a rodostói Rákóczi-ház helyreállításának irányítója. Az Országos Széchenyi Könyvtár épületének jelenlegi kialakítása is ő tervei szerint készült.
MIHÁLYI ZOLTÁN KÁROLY, Mayer (Tamási, 1896. március 8. – Budapest, 1970. szeptember 25.): erdőmérnök, szakíró, az Országos Erdészeti Szakkönyvtár jelenlegi könyvállományának egyik megalapozója, oltalmazója.
SZŐKEFALVY-NAGY ZOLTÁN (Kolozsvár, 1916. március 9. – Eger, 1980. november 8.): kémikus, főiskolai tanár, a hazai kémiatörténet feltárásának kezdeményezője.
Negyven vértanú, a toroczkai nép ajkán Negyven Szentek. A pogány Licinius Nagy Konstantin vetélytársa és a birodalom keleti részeinek ura volt. Alatta negyven római keresztény katona szenvedett ezen a napon Sebaste városában jeges vízbe vetve, vértanúhalált (320).
A BEPORZÓK NAPJA mögött a rovarvilág és a beporzást végző rovarok világszerte, de elsősorban az északi féltekén tapasztalt pusztulása, tehát konkrét természetvédelmi probléma és annak orvoslása, illetve a lakossági cselekvésből származó környezeti nevelési lehetőség is ott van.
A székely szabadság napja a Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-i határozata alapján minden év március 10-én megtartott emléknap, a székelység összetartozásának napja. Azért ezt a napot választották, mert 1854. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, a székely vértanúkat.
LÉVAI ANDOR (Nagyvárad, 1897. március 10. – Budapest, 1964. november 13.): építészmérnök, műegyetemi tanár, számos budapesti ipari épület és bérház tervezője az ötvenes-hatvanas években.
Március 11. a terrorizmus áldozatainak európai emléknapja, megtartásáról a 2004. március 11-i madridi terrorakciók emlékére határozott még ugyanabban az évben az Európai Parlament.
A Glaukóma Világszövetség 2007-ben, Szingapurban tartott ülésén úgy határozott, hogy először 2008-ban, majd minden év március 12-én megtartják a glaukóma világnapját (World Glaucoma Day).
KŐSZEGHI-MÁRTONY KÁROLY (Sopron, 1783. március 12. – Brünn, 1848. július 21.) hadmérnök, a hadászatban jelentős életmentő lélegeztető készülék feltalálója.
International Day of Action for Rivers and Against Dams
március 14.
Március 14. az 1997-ben Curitibában (Brazilia) elfogadott ún. „Curitibai Nyilatkozat” emléknapja. Az esemény tiszteletére minden évben akciókkal, kampányokkal, ünnepségekkel – vagy mint 2003-ban is – újabb nemzetközi találkozókkal emlékeznek a Nyilatkozatban foglalt elvekkel egyetértők, elsősorban a gátépítkezések miatt az eredeti lakóhelyük elhagyására kényszerített őslakosok szervezetei, illetve a környezetvédők. A Nyilatkozat fő üzenete ez volt és marad: „A víz az életet és nem a halált szolgálja!”
A Nemzetközi Matematikai Unió (International Mathematical Union, IMU) és az UNESCO 2019-ben született döntése alapján 2020-tól március 14-én ünnepeljük a matematika világnapját is. Több mint harminc éve március 14-én tartják a nemzetközi pí-napot, amely immár a matematika világnapja is. A nemzetközi pí-nap 1988-ban félig heccként indult, amikor fizikusok pitét ettek, körbe-körbe jártak és a pí (3,14) számjegyeit mondták.
A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15. az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.
John F. Kennedy amerikai elnök 1962-ben ezen a napon hirdette ki a négy alapvető fogyasztói jogot összefoglaló történelmi nyilatkozatot. Ennek köszönhetően ismerték el nemzetközi szinten a kormányok és az Egyesült Nemzetek Szervezete, hogy minden állampolgár fogyasztóként alapvető jogokkal rendelkezik.
Az 1867. évi kiegyezés egyik következményeként a kataszteri felmérési munkálatok irányítása Bécsből átkerült Budára, a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó Állami Földméréshez. A Bécstől való független működés érdekében vált szükségessé egy saját nyomdaüzem felállítása.
Az Országgyűlés 2014. december 16-i ülésnapján elfogadott, majd a rákövetkező napon határozatába foglalt döntésével A MAGYAR ZÁSZLÓ ÉS CÍMER NAPJÁVÁ minősítette március 16-át. Azért éppen erre a napra esett a választás, mert március 16-án fogadták el az 1848-as XXI. törvénycikket, amely nyilvános ünnepek alkalmával az összes közintézmény és magyar hajó esetében kötelezővé tette a nemzeti zászló, illetve az országcímer használatát.
Patrik, az írek térítője és nemzeti szentje (†461). Tisztelete elterjedt az egész középkori katolikus Európában, így a szomszédos Ausztriában is. Nálunk azonban sem patrociniumával, sem ábrázolásával nem találkozunk.
Arimathiai József előkelő zsidó tanácsúr, Jézus titkos tanítványa, aki Nikodémussal együtt az Úr tisztes temetéséről gondoskodott (János 19, 38). Nikodémus apokrif evangéliuma szerint ő volt az, aki a Megváltó kicsorduló vérét kehelybe gyűjtötte, és ezzel a Grál-misztérium hőse lett.
Longinus volt az a százados, aki más katonákkal együtt ott állt Krisztus keresztjénél, Pilátus parancsára lándzsával átdöfte az Úr oldalát, és látva a jeleket, amelyek akkor történtek: hogy a nap elsötétült és földrengés támadt, hitt Krisztusban. Némelyek szerint azért lett hívő, mert betegségtől, vagy öregségtől már elhomályosodott szemére Krisztusnak a lándzsán végigfolyó vére rácsöppent, és rögtön tisztán látott.
1850. március 18-án alakult meg a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara, amelynek első elnöke Valero J. Antal selyemgyáros, alelnöke Hild József építész lett. 1852-től Pest-budai Kereskedelmi és Iparkamara néven képviselte a kereskedelem és ipar érdekeit a törvényhozásnál, a kormánynál és a hatóságoknál.
BORSOS JÓZSEF (Hódmezővásárhely, 1875. március 18. – Debrecen, 1952. január 23.) a szecesszió és az erdélyi népi építészet stílusjegyeit ötvöző építész.
A CIGÁNYSÁG VILÁGNAPJA, egy tavaszköszöntő ünnephez kötődik, „ezen a napon indultak tovább a romák a téli szálláshelyükről vándorolni”. A hivatalos ünnepet, a romák világnapját április 8-án tartják.
MAREK JÓZSEF (Vágszerdahely, 1868. március 18. – Budapest, 1952. szeptember 7.) állatorvos, akadémikus, az állatgyógyászatban használatos klinikai diagnosztika című kézikönyv, valamint az Állatorvosi Belgyógyászat című munka nemzetközileg is elismert szerzője.
VÁMBÉRY ÁRMIN (Dunaszerdahely, 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.) az iszlám kultúra és a keleti nyelvek világszerte elismert kutatója.
Az ENSZ Közgyűlése 2012 júniusában nyilvánította a boldogság nemzetközi napjává március 20-át. A konszenzussal elfogadott határozat hangsúlyozza, hogy a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja. A dokumentum egyben felszólította az ENSZ tagországait, hogy megfelelő módon ünnepeljék március 20-án a boldogság napját, mindenekelőtt az oktatásban.
GESTETNER DÁVID (Csorna, 1854. március 20. – London, 1939. március 18.) az irodai sokszorosító technika fejlesztője, a stencilgép és –papír feltalálója.
Benedek Nursia tartományából származott, Rómába került, hogy a szabad tudományokat tanulja, de még gyermekkorában abbahagyta a tanulást, és föltette magában, hogy a pusztába vonul vissza.
Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”.
Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára vetette fel 1998-ban egy UNESCO-hoz intézett levelében a nemzetközi költészeti nap kijelölését. 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJÁvá, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg.
Az ENSZ Közgyűlés 67/200 számú határozatával az erdők nemzetközi napjává nyilvánította március 21-ét abból a célból, hogy 2013-tól kezdődően minden évben világszerte megemlékezzünk az erdők és a fák jelentőségéről.
A Down-szindróma világnapját (World Down Syndrome Day) március 21-én tartják. március 21-én (03. 21. - a dátum a Down-szindróma mögött álló, három példányban jelenlevő 21. kromoszómára utal). A világnap ötlete Stylianos E. Antonarakis genetikustól származik, az ENSZ közgyűlésének döntése alapján hivatalosan először 2012-ben tartották meg, de a Down Syndrome International (DSI) már 2006 óta megrendezi.
International Day for the Elimination of Racial Discrimination
március 21.
1960. március 21-én véres rendőrsortűz dördült el a dél-afrikai Sharpeville-ben a békésen tüntetőkre. Az áldozatok száma feltehetően 72 volt. 1966-ban az ENSZ XXI. közgyűlésén nyilvánították március 21-ét A FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI NEMZETKÖZI KÜZDELEM NAPJÁvá.
Az I. világháború alatti munkaerőhiány miatt a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) 1915. március 21-én rendeletben engedélyezte női kalauzok és jelzőőrök fölvételét.
A VÍZ VILÁGNAPJÁnak megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.
1974. március 22-én alakult meg az ELTE Bölcsészettudományi Karának Fordító-és Tolmácsképző Központja. Erre emlékezve 1999 óta március 22-én tartják A MAGYAR FORDÍTÓK ÉS TOLMÁCSOLÓK NAPJÁt.
SCHRODT ISTVÁN (Budapest, 1888. március 28. – Budapest, 1962. november 21.) gépészmérnök, főként hőátadási kérdésekkel, a napenergia hasznosításának lehetőségeivel és a láng nélküli égéssel foglalkozott.
1950. március 22-én Genfben megalakult a Meteorológiai Világszervezet (WMO) – a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utódaként. Másnap életbe lépett a szervezet alapokmánya, erre emlékezve határozták el 1960-ban a METEOROLÓGIAI VILÁGNAP megünneplését.
A lengyel–magyar barátság napjának (lengyelül Dzień Przyjaźni Polsko-Węgierskiej) története 2006. március 24-ig nyúlik vissza, amikor Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnök Győrben aláírták a győri nyilatkozatot, valamint átadták a lengyel–magyar barátság első köztéri emlékművét. A magyar Országgyűlés 2007. március 12-én, a lengyel Szejm pedig március 16-án nyilvánította határozatban ünnepnapnak március 23-át, a lengyel-magyar barátság napját.
Utassy József (Ózd, 1941. március 23. – Zalaegerszeg, 2010. augusztus 27.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Gábriel (Gábor) arkangyal, Isten küldönce a „jó hírt”, az evangéliumot hozza a gyermektelen asszonyoknak. Nemcsak a keresztényeknél, hanem már a zsidóknál és később a muzulmánoknál is nagy becsben állt. Ő jelentette meg Keresztelő János és Szűz Mária születését.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) döntése értelmében március 24-e a TUBERKULÓZIS VILÁGNAPJA. Ezen a napon világszerte felhívják a figyelmet az egyik legnagyobb népbetegség további terjedésének veszélyeire.
BÉL MÁTYÁS (Ocsova, 1684. március 24. – Pozsony, 1749. augusztus 29.) a XVIII. század magyar tudományos életének polihisztora, hazánk földrajztudományának megteremtője.
Március 25-e Jézus fogantatásának ünnepe. Régi magyar neve, Gyümölcsoltó Boldogasszony, és a hozzá fűződő gazdag hiedelemanyag mutatja, hogy az oltás, szemzés hagyományos napja volt e tájon.
1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése által elfogadott határozat alapján e napon van a SZÍNHÁZI VILÁGNAP.
Március az endometriózis-tudatosság hónapja, március 28. pedig az endometriózis világnapja. Számos eseményt, többek között oktatóprogramot, felvonulást és adománygyűjtést rendeznek a világ különböző országaiban, amelynek célja, hogy felhívják a figyelmet az endometriózisra.
PETHE FERENC (Büdszentmihály, 1763. március 30. – Szilágysomlyó, 1832. február 22.) a magyar mezőgazdasági szakirodalom egyik megteremtője, a keszthelyi Georgikon tanára.
