December a latin őskalendáriumban a 10. hónap volt, a neve is azt jelenti: „tizedik”. Ez a hónap a pihenés, megbékélés és a jó hangulat jegyében telt el, az emberek a családi tűzhely köré húzódtak, és élvezték a jól végzett munka megérdemelt gyümölcseit.
November 23-án [!] a Skorpióból a Nyilas (Sagittarius) havába lépünk. A hónap névadója a hasonnevű állatövi csillagkép. Nyilazó kentaurt mintáz Mezopotámiában, Hellászban, Egyiptomban, és hellenisztikus hatásra az arab, hindu csillagtérképeken is.
Az egyházi év az adventi idővel kezdődik, közelebbről pedig advent első vasárnapjával. Ez nincs egy meghatározott naphoz kötve, de első alkalma mindig a karácsony előtti 4. vasárnap. Tehát az adventi idő négy teljes hét.
november, december – Kiszlév hónap 25. napjától nyolc napon át (november vége – december)
Általában Chanukát a zsidó karácsonyként tartják számon, ismertségét annak köszönheti, hogy decemberben a karácsonyi előkészületekkel egy időben ünneplik.
SZENT CSALÁD ÜNNEPÉT XIII. Leó pápa (1878–1903) szorgalmazta azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a századvégi nyugati világban egyre inkább kikezdett családeszménynek imádságos alapokat adjon.
A WHO 1988-ban december 1-jét AZ AIDS ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJÁvá nyilvánította. Ennek célja, hogy mozgósítsa az embereket a HIV elleni küzdelemben, és tudatosítsa a biztonságos szexuális élet fontosságát.
A világ békemozgalmának aktivistái december 1-jén minden évben tiltakoznak az igazságtalanul bebörtönzöttek szabadon bocsátásáért A BÉKÉÉRT BEBÖRTÖNZÖTTEK NEMZETKÖZI NAPJA keretében.
1925. december 1-jén ünnepélyes keretek között avatták fel a magyar rádió első stúdióját a VII. kerület, Rákóczi út 22. szám alatt. Nyitó beszédét Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda elnök-igazgatója ezekkel a szavakkal kezdte: „A magyar kultúra fellegvára erős fegyverrel szaporodott. … Mindenki tudja, mit jelent, különösen Magyarország mai helyzetében az, hogy a hullámokon keresztül minden határon túl eljut a magyar szó.” [...] Erre az eseményre emlékezünk A MAGYAR RÁDIÓZÁS NAPJÁn.
Az ENSZ december 3-át a FOGYATÉKOS EMBEREK NEMZETKÖZI VILÁGNAPJÁvá nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, a betegség, a katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira.
Tudományszervezési és -terjesztési törekvések hazánkban először a XVIII. században jelentkeztek. Bél Mátyás (1718) és Bod Péter (1756) elgondolásai után, de tartósan működő, magyar nyelvű intézmény csak egy született: az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, amely 1793-ban alakult meg Marosvásárhelyen.
TOMCSÁNYI ÁDÁM (Kamánfalva, 1755. december 4. – Pest, 1831. július 24.) hazánkban elsőként ismerte fel az elektromosság jelentőségét és alkalmazási lehetőségét az orvostudományban.
Az ENSZ Közgyűlése 1985. december 17-én foglalta határozatba, hogy december 5-e minden évben az önkéntesek nemzetközi napja legyen, majd a világszervezet 2002. november 26-án újabb közgyűlési határozattal szólította fel a kormányokat, hogy támogassák az önkéntességet, a gazdasági és társadalmi fellendülés stratégiai eszközét. Ezen az emléknapon azokat a személyeket emelik ki, akik önkéntesen – anyagi ellenszolgáltatás nélkül – különféle mások számára hasznos tevékenységben vesznek részt.
International Volunteer Day for Economic and Social Development
december 5.
Az ENSZ közgyűlése 1985-ben december 5. napját jelölte ki arra, hogy a kormányok és a népek megünnepeljék mindazt, amit világszerte önkéntesek végeznek el.
PETRIK LAJOS (Sopron, 1851, december 5. – Budapest, 1932. június 7.): vegyész, természetjáró, a turizmus magyarországi kialakulásának egyik szereplője.
CSÁSZÁR ELEMÉR (Gige, 1891. december 6. – Budapest, 1970. augusztus 7.): fizikus, egyetemi tanár, a sugárzásokkal kapcsolatos fizikai kísérletek kutatója és szakírója.
ENTZ FERENC, (Sümeg, 1805. december 6. – Promontor–Budafok, 1877. május 9.): orvos, szőlész, kertész, az első önálló hazai kertészképző intézmény megalapítója.
GOLDMARK PÉTER KÁROLY (Budapest, 1906. december 6. – Port Chester, 1977. december 7.), a színes televízió, a mikrobarázdás hanglemez és a képmagnó kifejlesztője.
NAGY DEZSŐ, (Székesfehérvár, 1841. december 6. – Budapest, 1916. március 19.): gépészmérnök, műegyetemi tanár, az építőanyag-szabályzatok elkészítéséhez szükséges vizsgálati módszerek kidolgozója.
NAGY KÁROLY, (Rév–Komárom, 1797. december 6. – Párizs, 1858. március 2.): matematikus, csillagász, közgazda és publicista, a méterrendszer magyarországi bevezetésének egyik kezdeményezője.
Tandori Dezső (Budapest, 1938. december 8. – Budapest, 2019. február 13.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, író, műfordító. a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Latinul Immaculata Conceptio, régi nevén „Asszonyunk Máriának foganata”. Ez az ünnep nem Mária szűzi anyaságáról emlékezik meg, mint sokan hiszik. Az elnevezés arra utal, hogy Mária már Anna méhében való fogantatásától ment volt az egész emberiséget terhelő eredendő bűntől.
2003. december 9-én fogadta el az ENSZ a korrupció elleni egyezményt, és e jeles esemény emlékére minden évben december 9. a Korrupcióellenes Világnap. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a korrupció romboló hatására, és hatékony fellépést tegyen lehetővé annak visszaszorítása érdekében.
2009 óta minden év december 10-én ünneplik világszerte a Terra Madre Világnapot, melynek fókuszában a hagyományos termékeket előállító helyi közösségek, illetve az ilyen termékeket felhasználó Slow Food (nyugodt, egészséges főzés és étkezés) mozgalom áll.
Az egyesület megalakítása Bedő Albert, Divald Adolf és Wagner Károly nevéhez fűződik, a szervezet a Magyar Erdészegylet helyébe lépett, a mintegy 40 alapító kezdeményezésére. Az egyesület az 1848-ban megalapított Magyarhoni Földtani Társulat után a második, jelenleg is működő műszaki-gazdasági jellegű szervezete.
PATAI IMRE (Budapest, 1894. december 10. – Philadelphia, 1949. január 19.): gépészmérnök, vákuumtechnikai feltaláló, a magyar elektotechnikai gyáripar egyik megteremtője.
KORÁNYI FRIGYES (Nagykálló, 1827. december 10. – Budapest, 1913. május 19.), a mellkasi betegségek szakértője, a gyógyfürdők fejlesztésének szószólója, a tüdőbeteg-gondozó intézményrendszer kezdeményezője.
Az 1825. évi pozsonyi országgyűlésen Széchenyi István gróf kezdeményezte egy tudós társaság pénzalapjának megteremtését egy évi jövedelmének felajánlásával. Az 1861-ben kiírt építési pályázatot a német August Stüler, Berlin több múzeumának tervezője nyerte meg; az építkezést Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezette. A székházat 1865. december 11-én avatták fel.
PATTANTYÚS-ÁBRAHÁM GÉZA (Selmecbánya. 1885. december 11. – Budapest, 1956. szeptember 29.), gépészmérnök, a Műegyetem egyik legismertebb professzora, híres szakkönyvek szerzője.
DARVAI MÓR, Móric, (Aszód, 1849. december 14. – Budapest, 1917. március 21.): tanár, író, ismert szépirodalmi és természettudományos művek szakfordítója.
HORÁNSZKY NÁNDOR (Budapest, 1899. december 11. – Budapest, 1976. november 30.): ideg- és elmegyógyász, orvostörténész, a magyar elmegyógyászat kialakulásának és történetének a feldolgozója.
Jodok Bretagne szülöttje (†669?) Királyfi, majd pap, később remete. Elzarándokolt Rómába, ezért Jakab mellett a középkori búcsújárók védőszentjükként tisztelték.
Szent Ottilia apátnő, Elszász patrónája, a szemfájósok és vakok védőszentje legendás életrajza szerint elzászi hercegi családban jött a világra – vakon.
TÓTH JÁNOS (Zalaegerszeg, 1899. december 12. – Budapest, 1978. szeptember 30.): építész, festő, szakíró, a Göcseji Falumúzeum egyik létrehozója, tervezője.
KERESZTES SZENT JÁNOS (Fontiveros, 1542. június 24. – Ubeda, 1591. december 14.), teológus, kolostoralapító. Elmélkedéseiből születtek a lelki irodalom klasszikus alkotásai. 1726-ban szentté avatták.
A kormány 2001-es rendelete alapján A HŰSÉG NAPJÁvá nyilvánította december 14-ét, annak emlékére, hogy a 1921. december 14–16-án Sopronban és környékén megtartott népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz tartozás mellett döntött.
BÖLÖNI FARKAS SÁNDOR (Bölön, 1795. december 14. – Kolozsvár, 1842. február 3.), Észak-Amerika egyik korai magyar leírója, a reformkor kiemelkedő gondolkodója.
KARDOS LAJOS (Rákospalota, 1899. december 14. – London, 1985. július 12.): pszichológus, egyetemi tanár, a korszerű magyar pszichológusképzés egyik megteremtője.
BOLYAI JÁNOS (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.), a matematikatörténet egyik legnagyobb lángelméje, az abszolút geometria megalkotója.
A Corvin Mozgóképszínház Részvénytársaság 1920. október 21-i megalakulása után Bauer Emil, Schulek Frigyes tanítványa kapott megbízást a moziépület megtervezésére, akinek a tervét a Főváros 1921-ben elfogadta. Kármán és Fazekas építőmesterek vezetésével az 1300 férőhelyes épület 1 év alatt elkészült.
KÓS KÁROLY (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 6.), az erdélyi kultúra meghatározó személyisége, az építészként, grafikusként, könyvkiadóként és szépíróként is jelentős alkotó.
KŐNIG GYULA (Győr, 1849. december 26. – Budapest, 1913. április 8.): matematikus, műegyetemi tanár, a halmazelméletben szereplő „Kőnig-féle egyenlőtlenség”-i szabály megalkotója.
Az evangéliumokban két Lázár szerepel. Egyikőjük a bethániai nővérek, Mária és Márta fivére, akit négy nappal a halála után Jézus föltámasztott (Jn 11,1–44). Középkori legendája szerint föltámasztása után Lázár soha többé nem nevetett, s leélve sanyarú életét egy karácsony előtti nyolcadnapon (december 17-én) halt meg. Ez a nap máig Lázár neve napja. A másik, a középkorban szentek közé iktatott Lázár, a gazdag és a szegény ember példázatának fekélyekkel borított koldusa (Lk 16,19–31). A későbbi hagyományban a két alak eggyé olvadt.
Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. – Budapest, 1981. április 23.) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas költő, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Gyurkovics Tibor (Budapest, 1931. december 18. – Budapest, 2008. november 16.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
AZ EMIGRÁNSOK NEMZETKÖZI NAPJA december 18., ugyanis 1990-ben ezen a napon fogadta el az ENSZ a bevándorlók jogairól szóló határozatot. Első alkalommal 2000-ben ünnepelték ezt az eseményt.
1995-ben a magyar kormány a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napját – december 18-át – a kisebbségek napjává nyilvánította. 2012-ben az Országgyűlés e napot átnevezte a nemzetiségek napjává.
BALLA ANTAL ((Nagykőrös, 1739. december 18. – Nyáregyháza, 1815. szeptember 6.): földmérő és vízépítő mérnök, a 18. sz. második felének legkiválóbb magyar térképésze, a Duna–Tisza-csatorna első tervének készítője.
STÜHMER FRIGYESNEK (Mecklenburg, 1843. december 18. – Budapest, 1890. május 11.), cukrászmester, a magyarországi cukorka- és csokoládéipari termelés megteremtője.
SZABADY JENŐ (Somogyszentpál, 1891. december 18. – Budapest, 1972. április 23.): gépészmérnök, elektrotechnikai szakember, a hazai szigetelőanyag-szabványok egyik kialakítója.
Szilárd Leó és Enrico Fermi 1944. december 19-én nyújtotta be az atomreaktorra vonatkozó szabadalmi bejelentését az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalában.
BORSOS JÓZSEF (Veszprém, 1821. december 21. – Budapest, 1883. augusztus 19.): arcképfestő, fényképész, portréfotós, az első hazai fotóiskola megalapítója.
FORSTER GYULA, báró (Esztergom, 1846. december 21. – Budapest, 1932. július 18.): jogász, közéleti személyiség, a XIX. századi magyar műemléki értékek és műtárgyak intézményes védelmének egyik kezdeményezője.
BAKÓ GÁBOR, (Pest, 1871. december 22. – Szekszárd, 1948. május 23.): növényvédelmi szakember, entomológus, a szőlőmoly elleni védekezés egyik kidolgozója.
PAUER JÁNOS, (Andrásfalva, 1846. december 23. – Selmecbánya, 1904. december 21.): jogász, bányamérnök, a selmecbányai akadémia kiemelkedő oktatója, könyvtárosa.
Karácsony böjtje (december 24), másként Ádám-Éva napja, két ünnepi mozzanatot foglal magában; egyrészt bibliai ősszüleinknek, Ádámnak és Évának nevenapja, emlékezete, másfelől az Ószövetség megváltatlan világából, a halott természet életre igézésére, a kezdődő új esztendőre való előkészület.
PEREGI SÁNDOR, Schricker (Balatonbozsok, 1916. december 24. – Budapest, 1964. május 21.): kertész, a gyümölcsszüret gépesítési lehetőségeinek magyarországi kidolgozója.
„Mily csodálatos az Isteni gondviselés, amelyik napon a Nap született, jött a világra Krisztus is! – kiáltott föl Szent Ciprián, Karthágó III. századi püspöke, noha I. (Szent) Gyula pápa csak 350-ben nyilvánította december 25-ét a Megváltó születésnapjává.
Anasztázia előkelő római család leánya volt, atyja Praetaxatus, tekintélyes pogány férfiú. Krisztus hitére anyja, a keresztény Fausta és Szent Chrysogonus oktatta.
KURLÄNDER IGNÁC, (Balassagyarmat, 1846. december 25. – Budapest, 1916. szeptember 2.): meteorológus, földmágnesesség-kutató, Magyarország első földmágnesességi felmérésének elkészítője.
István napja december 26-a. Az időpontot az egyházatyák a Szent életének példázat-jellegét hangsúlyozó asztrológiai szimbólumok alapján választották meg.
Széchenyi István kezdeményezésére 1838. december 26-án megalakult a Pesti Hengermalom Társaság és ezzel megalapították hazánk első, gyár jellegű gőzmalmát.
BORN IGNÁC, (Gyulafehérvár, 1742. december 26. – Bécs, 1791. július 24.): mineralógus és geológus, első nemzetközi geológiai és bányászati kongresszus kezdeményezője.
GÖNCZY PÁL (Hajdúszoboszló, 1817. december 26. – Karácsond, 1892. január 10.): pedagógus, 1868-i népiskolai törvény gyakorlatba ültetésének egyik jelentős alakja.
HOLLÓSY JUSZTINIÁN ((Nagyszombat, 1819. december 26. – Celldömölk, 1900. január 24.): csillagász, bencés apát, népszerű 19. századi csillagászati könyvek szerzője.
SCHULEK JÁNOS (Budapest, 1872. december 26. – Budapest, 1948. július 7.): építészmérnök, a Halászbástya építésvezetője, továbbá a visegrádi Mátyás-palota megtalálója (1934) és feltárója.
János apostol és evangélista Zebedeus fia, az id. Jakab apostol fivére. Halász ő is, mint testvére és sokan mások a tanítványok közül. Ő a negyedik evangélium feltételezett szerzője.
KABAY JÁNOS ((Büdszentmihály, 1896. december 27. – Budapest, 1936. január 29.): gyógyszervegyész, alkaloidkutató, feltaláló, az Alkaloida Vegyészeti Gyár megalapítója szülőfalujában, a mai Tiszavasváriban.
Heródes király összehívatta az írástudókat, hogy megtudakolja, hol kell a jóslatok szerint a Messiásnak megszületnie. Miután megtudta, Betlehemben és környékén minden számba jöhető gyermeket megöletett (Mt 2,1–18). E gyermekmészárlás áldozatait nevezi a magyar nép aprószenteknek (latin innocentes martyres = „ártatlan vértanúk”).
NEUMANN JÁNOS (Budapest, 1903. december 28. – Washington, 1957. február 8.), matematikus, vegyészmérnök, századunk egyik legeredetibb matematikai gondolkodója, az elektronikus számítógépek egyik kifejlesztője.
December 29. a magyar kártya napja. A közhiedelemmel ellentétben, a magyar kártyának nevezett paklinak nem sok köze van a svájciakhoz, arrafelé jórészt nem is ismerik a felénk játszott játékokat. A magyar kártya csakugyan magyar találmány, első példányai 1835-36 táján készültek el Pesten Schneider József és Chwalowszky Ödön kártyakészítő mesterek műhelyeiben.
DANCZA JÁNOS (1899. december 29. – 1985. október 16.) a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisában muzeológus, vezető régész titulussal szerepel, azonban rendkívül kacskaringós út vezetett számára idáig.
SCHEIBER VILMOS (Mór, 1889. december 30. – Budapest, 1979. január 2.) a végtagsebészet és az ortopédia egyik legjelentősebb hazai művelője volt. Nevéhez fűződik a modern lúdtalpbetétek magyarországi meghonosítása. Mintegy százezer műtétet végzett.
BODNÁR JÁNOS (Nagyvárad, 1889, december 31. – Budapest, 1953. október 29.): vegyész, oktató, számos növényvédelemmel kapcsolatos népszerűsítő írás szerzője.
.jpg)
