Hónapunk neve a latin October, „Nyolcadik” hónapnévből ered, mivelhogy a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja.
A Szűz havát szeptember 24-ével [!] Mérleg hava követi a sorban. A hónap ura, a Mérleg jegy már régen nem fedi a hasonnevű csillagképet, mindazonáltal ez utóbbi ma is az őszi napéjegyenlőséget követő hónapot szolgálja jelképeivel.
Október 24/25-ével [!] kezdődik a Skorpió hava. Vége a föld termékeny periódusának, halált susog az őszi szél, vigasztalanul esik; a szürke ég, a feketülő táj gyászol.
A szüret a parasztgazdaságokban kölcsönös segítséggel végzett társasmunka, a városi szőlő-monokultúrás gazdaságban általában bérmunka, a 19. század közepe előtt a földesrúi szőlőkben főként robotmunka.
szeptember, október – Tisri hónap 10. napja (szeptember 15. és október 10. között)
Jom kippur, azaz az Engesztelés napja előtt a zsidók adakoznak a vallási és jóléti intézmények számára, valamint bocsánatot kell kérniük az egymás ellen elkövetett bűnökért. Aki nem bocsát meg a másiknak, az súlyos bűnt követ el.
szeptember, október – Tisri hónap 15-21. (szeptember 20. és október közepe között)
A zsidó nép 40 éves pusztai vándorlása során teljes odaadással kellett bízzon az Úrban, akkor is, ha sok szenvedést kellett kiállniuk. Az Úr mindvégig gondoskodott a népéről: hol vizet fakasztott a hegyből, hol mannával és fürjjel táplálta őket. A Sátoros ünnep ezt a bizakodást jelképezi, amivel Istenre hagyatkozott a nép, valamint emlékezés a vándorlásra, amikor még sátrakban laktak.
„Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.” – mondta Mahatma Gandhi. Erre a kijelentésre emlékezve és a Gandhi által képviselt szellemiség nyomán Mahatma Gandhi születésnapja a Háziállatok világnapja.
A Hospice világnap az 1984-ben alapított Help the Hospice nemzetközi szervezet kezdeményezésére jött létre és 2005 óta ünneplik rendszeresen. A Hospice a haldokló – elsősorban daganatos – betegek humánus gondozását végző szervezet. Különböző kulturális rendezvényeken keresztül igyekszik részt venni a szemléletformálásban, s felhívni az emberek figyelmét a gyógyíthatatlan betegek szükségleteire, valamint arra, hogy a halál az élet természetes és elkerülhetetlen része, ám szeretetteljes odafigyeléssel és törődéssel az élet értéke és az emberi méltóság az utolsó pillanatig megőrizhető.
A Természeti katasztrófák csökkentésének világnapját 1987-ben az ENSZ hozta létre abból a célból, hogy megemlékezzen a természeti katasztrófák áldozatairól, és ráirányítsa a figyelmet a katasztrófák okaira.
A látás világnapját minden év október második csütörtökén tartják. A Földön több mint 2,2 milliárd látássérült személy él, akik közül legkevesebb egymilliárd személy esetében a látássérülés megelőzhető vagy kezelhető lehetne.
2010 óta október második szombatján ünnepeljük A magyar fürdőkultúra napját. A rendezvény eredeti célja a magyar fürdőkultúra értékeinek felvonultatása, a fürdők népszerűsítése, a kulturált fürdőlátogatás bemutatása, valamint az egyetemes és magyar fürdőkultúra megismertetése.
A mostanra világnapnak is nevezett ún. MISSZIÓS VASÁRNAP a missziókért végzett imádság napja a Katolikus Egyházban. A Katolikus Egyház missziós tevékenységének forrása a keresztre feszített majd feltámadt Jézus Krisztus mennybemenetele előtt mondott útmutatása, amellyel apostoli küldetést adott tanítványinak: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek”. Majd hozzátette: „S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig”.
Lisieux-i Szent Terézt 1923-ban boldoggá, 1925-ben szentté avatták. Ugyanebben az évben, december 14-én a missziók főpatrónájává nyilvánította a pápa, 1944-ben pedig Franciaország második patrónája lett.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére és társzervezésében először 2004-ben rendezték meg a fájdalomcsillapítás világnapját.
A világnap célja, hogy felhívja a világ figyelmét a szenvedőkre és a fájdalomcsillapítás hatékony módszereire.
A XIX. század második felében, az ipari-tudományos forradalom légkörében fogalmazódott meg Európa-szerte a földtani intézmények megalapításának gondolata. Magyarországon a kiegyezés idején adódott erre lehetőség. I. Ferenc József 1869. június 18-án hagyta jóvá a Földtani Intézet megalapítását.
DABIS LÁSZLÓ, Scheff (Rákospalota, 1891. október 1. – Budapest, 1956. október 20.): higiénikus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952), Kossuth-díjas (1956). A budapesti levegőszennyezési vizsgálatok megkezdésének kezdeményezője.
Az ENSZ Közgyűlése 2007. május végén Mahatma Gandhi születésnapját, október 2-át az ERŐSZAKMENTESSÉG VILÁGNAPJÁVÁ nyilvánította. A Humanista Mozgalom örömmel fogadta a kezdeményezést, és szerte a világon, – beleértve Budapestet is – szervez akciókat és ünnepségeket ezen alkalomból.
1990. október 3-án helyreállt a német állami és nemzeti egység: egyesült az NDK és az NSZK. Ez a nap Németország hivatalos állami ünnepe, a NÉMET EGYSÉG NAPJA.
SÁRVÁRY PÁL (Piskolt, 1765. október 3. – Debrecen, 1846. december 19.) a debreceni Református Kollégium tanára és ott a magyar tanítási nyelv bevezetője, a szabadkézi rajz és geometria oktatását megalapozó művek szerzője.
A ferences, más néven minorita szerzetesrend alapítója, Assisi Szent Ferenc (1182 körül–1226., névünnepe október 4.) a kereszténységben a Giovanni nevet kapta.
A világ egyik legszebb konzolos hídját, a Ferenc József (ma: Szabadság) hidat, amely a Fővám és a Gellért teret köti össze, 1896 október 4-én nyitották meg névadója, a király jelenlétében.
POSNER KÁROLY, Lajos (Pest, 1822. október 4. – Budapest, 1887. december 7.): könyvkötészeti műhely- és nyomdatulajdonos, a grafikai és papírfeldolgozó ipar magyarországi úttörője.
ZUBER FERENC, (Adony, 1874. október 4. – Budapest, 1937. március 8.): sportszervező, az 1900-as évekkel megerősödő magyar sportmozgalom két évtizeden át egyik legjellegzetesebb alakja.
Thais, a parázna asszony – amint ezt A Szent Atyák életében olvassuk – oly szépséges volt, hogy miatta sokan eladták javaikat, és a legnagyobb szegénységre jutottak.
VENDEL MIKLÓS, (Sopron, 1896. október 8. – Sopron, 1977. február 7.): geológus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a hazai bányászat teleptan elismert szakértője.
1874. október 9-én alapították az Általános Postaegyesületet, melyet később Egyetemes Postaegyesületnek neveztek. Erre az eseményre emlékezünk a POSTAI VILÁGNAPpal.
CSABA LÁSZLÓ, (Budapest, 1924. október 9. – Budapest, 1995. január 18.): a II. világháború utáni magyar modern templomépítészet legjelentősebb alkotója.
ÉBER ERNŐ, (Budapest, 1874. október 9. – Budapest, 1968. szeptember 7.): állattenyésztő, agrárpolitikus, gazdaságtörténész. Az iskolatej-akció első megvalósítója.
KATONA MIHÁLY (Szatmárnémeti, 1764. október 9. – Búcs, 1822. május 9.): református lelkész, nemzetközi elismertségű földrajztudós, a kort foglalkoztató csillagászati kérdések legjelentősebb magyar szakértője.
Tornai József (Dunaharaszti, 1927. október 9.– Budapest, 2020. január 31.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
2003 óta világnap hívja fel a figyelmet a halálbüntetés elleni küzdelemre, az Európa Tanács pedig 2007-ben a halálbüntetés elleni küzdelem európai napjává nyilvánította október 10-ét.
Hagyományteremtő céllal, 2020-ban indította útjára A kéktúrázás napját a Magyar Természetjáró Szövetség a hazai állami erdőgazdaságok és nemzeti parkok szakmai segítségével. Már az első alkalommal is október 10-ére invitálták a természetjárást kedvelőket egy nagyszabású közösségi túranapra, és ezt a napot jelölték ki a Kéktúrázás napjává.
HAAR ALFRÉD (Budapest, 1885. október 11. – Szeged, 1933. március 16.), a tudományágának számos területén maradandót alkotó, iskolát teremtő matematikus.
Az Egészségügyi Világszervezet kiáltványban hívta fel a figyelmet a harmadik évezred súlyos betegségeire, mivel az ízületi bajok globálisan is népbetegségnek számítanak.
A XIX. század végén két villamossági vállalat működött a főváros területén: a Magyar Villamossági Részvénytársulat, amely 1893. október 13-án, és a Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság, amely 1893. november 1-jén kezdte meg az áramszolgáltatást.
ANDERKÓ AURÉL, (Terep, 1869. október 14. – Budapest, 1940. június 2.): meteorológus, egyetemi tanár, a meteorológusok által széles körben ismert esőmérő szerkezet kidolgozója.
KIENITZ VILMOS (Alsószeli, 1889. október 14. – Gyula, 1959. május 19.): gépészmérnök, vízgépszerkesztő. A korabeli magyar öntözésügyi és a belvíz elleni védekezési szervezet kiépítője.
KOSZTKA KÁROLY (Szentes, 1814 október 14.– Szentes, 1887. február 22.): mérnök. A 48-as szabadságharc mérnök-századosa, a magyar fegyverkészítő hagyományokra alapozva a harcok idején kidolgozta egy golyószóró elkészítésének tervét.
A világnap célja, hogy rámutasson a szappannal történő kézmosás jelentőségére, mivel a legtöbb fertőzés kialakulása szorosan összefügg a kézmosás hiányával.
A nemzetközi nap célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésük útját.
PANTOCSEK JÓZSEF (Nagyszombat, 1846. október 15. – Tavarnok, 1916. szeptember 4.): botanikus, mikropaleontológus, orvos, a mikrofotográfia első magyarországi alkalmazója.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben magyar határozati javaslat alapján nyilvánította ÉLELMEZÉSI VILÁGNAPpá október 16-át.
Az Európai Újraélesztési Társaság (European Resuscitation Council, ERC) és az Európai Parlament kezdeményezésére minden évben október 16-án ünnepeljük az újraélesztés világnapját. A világnap célja, hogy felhívják a figyelmet az újraélesztés fontosságára. A kampány keretében világszerte ingyenes oktatásokat szerveznek.
JORDÁN KÁROLY, (Pest, 1871. december 16. – Budapest, 1959. december 24.): Kossuth-díjas matematikus, a valószínűségszámítás gyakorlati alkalmazásainak egyik legjelentősebb magyar kutatója..
DEÁK FERENC (Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.): politikus, országgyűlési követ, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere.
ZEMPLÉN GYŐZŐ (Nagykanizsa, 1879. október 17. – Monte Doloro, 1916. július 29.) , az elméleti fizika egyik első magyarországi művelője, a lökéshullámok elméletének kidolgozója.
A magyar festészet napja olyan kezdeményezés, amelyet 2002 óta ünneplünk minden évben, október 18-án. A dátumválasztás mögötti ok, hogy a hagyomány szerint októberben emlékezünk meg Szent Lukácsról, aki nemcsak az orvosok védőszentje, hanem egyben a festők és a festészet patrónusa is. Ezért vált október 18, Szent Lukács napja a magyar festészet napjává.
ALMÁSI BALOGH PÁL (Nagybarca, 1794. október 18. – Pest, 1867. szeptember 11.) orvos, akadémikus, tudományszervező, jeles közéleti személyiség, Széchenyi és Kossuth háziorvosa.
RHORER LÁSZLÓ, (Budapest, 1874. október 18. – Budapest, 1937. augusztus 25.): orvos, fizikus, röntgenológus, egyetemi tanár, a biofizika hazai előfutára.
A Gellért-hegy tetején – a mai Citadella helyén – 1815. október 19-én ünnepélyes keretek között, József nádor jelenlétében felavatták a Pest-budai Egyetem csillagvizsgálóját.
PFEIFFER MIHÁLY (Késmárk, 1721. október 19. – Késmárk, 1809. november 7) orvosdoktor, Késmárk tiszti orvosa, a magyarországi indigógyártás kezdeményezője.
A mai Néprajzi Múzeum épülete eredetileg a Magyar Királyi Igazságügyi Palota céljára készült, az épület felavató ünnepségére 1896. október 20-án került sor, amelynek során a zárókövet I. Ferenc József helyezte el. 1972-ben kapta meg állandó és időszakos kiállítások céljaira a Néprajzi Múzeum.
GERSTER BÉLA (Kassa, 1850. október 20. – Budapest, 1923. augusztus 3.): mérnök, 1882-től az általa tervezett Korinthoszi-csatorna építési munkálatainak főmérnöke.
PÁLFY MÓRIC, (Bágyon, 1871. október 21. – Budapest, 1930. augusztus 16.): geológus, az egyik legkiválóbb magyar földtani térképező, az erdélyi hegységek erupciós és petrográfiai vizsgálatának, gyűrődési jelenségeinek kutatója.
A katolikus egyház 1969 óta a szenteket haláluk napján ünnepli, így Szent Kordula október 21-én, Szent Orsolyával együtt szerepel a liturgikus naptárban.
1998 óta ünnepeljük a DADOGÁS ELFOGADÁSÁNAK VILÁGNAPJÁT október 22-én. A világnap célja a dadogók társadalmi megítélésének javítása, valamint a kapcsolatteremtés és kapcsolaterősítés a szakemberek és az érintettek között.
A közel egy évtizedes nyomasztó személyi kultusz és a szovjet érdekeket szolgáló diktatúra ellen elemi erővel robbant ki a forradalom ezen a napon. Az 1956-os forradalom a magyar nép legnagyobb XX. századi tette volt, ezért válhatott október 23. a széthulló Kádár-rendszer idejében jelképpé. 1989-ben ezen a napon kiáltották ki Magyarországon a köztársaságot.
1945. október 24-én ünnepélyesen ratifikálták az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1945. január 26-án San Franciscóban aláírt Alapokmányát. Erre emlékezünk AZ ENSZ NAPJÁval.
A Nemzetközi klímaváltozási akciónap az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi napja. 2007-ben az ENSZ klímaváltozással foglalkozó nemzetközi szakértői testülete megállapította, hogy a globális felmelegedés ténye nem vonható kétségbe, a fogyasztói társadalom minden egyes tagja hatással van a káros anyagok kibocsátására.
A Várhegyen álló egykori karmelita kolostorban hangzott el az első magyar hivatalos színielőadás, amelyet Kelemen László Magyar Játszó Társasága tartott 1790. október 25-én.
Az Iparművészeti Múzeum alapítását Rómer Flóris kezdeményezte 1864-ben. Az épület tervezésére 1891. május 15-i határidővel pályázatot írtak ki. Az első díjat a Lechner Ödön – Pártos Gyula tervezőpáros kapta. A zárókő letételi ceremóniára 1896. október 25-én került sor.
KENESSEY BÉLA, (Iváncsa, 1866. október 26. – Budapest, 1936. március 25.): vízépítő mérnök, a lefolyási tényezők számítására alkalmazott Kenessey-táblázat névadója.
DÉRI MIKSA (Bács, 1854. október 27. – Merano, 1938. március 3.), a zárt vasmagú transzformátor és a váltakozó áramú energia elosztó rendszer egyik feltalálója.
FEHÉR DÁNIEL (Tekepuszta, 1890. október 27. – Sopron, 1955. február 17.) erdőmérnök, növényfiziológus, a modern talajbiológia egyik nemzetközileg elismert megalapozója.
HAJTS LAJOS, (Igló, 1866. október 27. – Budapest, 1933. december 1.): geográfus, térképész, a katonai felmérés, terepábrázolás és a térképfelhasználás korszerű alkalmazásának neves oktatója.
Október harmadik, Skorpió havának első dekádjába két apostol is jutott. Simon és Júdás Tádé, más néven Júda. Jézus 12 apostola közül róluk tudjuk a legkevesebbet. Simon – Lukács nyomán – a „zelóta” megkülönböztető nevet kapta.
1892-ben október 28-án volt Emile Reynaud Optikai Színházának első nyilvános vetítése Párizsban, a Grévin Múzeumban. Az ANIMÁCIÓ VILÁGNAPJA megünneplését az ASIFA (International Animated Film Association) kezdeményezte 2002-ben.
1976. október 28-án került közzétételre a RU0158 ügyiratszámú „Térbeli logikai játék” című szabadalmi bejelentés, amely később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált „bűvös kocka” vagy „Rubik-kocka” néven.
CSIBA ISTVÁN (?1673. október 28. – Kassa, 1719. augusztus 9.) jezsuita tanár két érdekes természetrajzi munkája miatt fontos a magyar tudománytörténetben.
KLASZ MÁRTON (Stomfa, 1819. október 30. – Budapest, 1881. március 16.): vízépítő mérnök, a XIX. század közepén megkezdett magyarországi folyamszabályozások és csatornaépítések egyik irányítója.
Wolfgang, magyar megfelelője Farkas bencés, Regensburg püspöke, 971 táján misszionáriusként hazánkban is járt. Boldog Gizellát, Szent István feleségét ő nevelte.
Luther Márton (Martin Luther) a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német ágostonrendi szerzetes 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé.
Kandó a Ganz gyárban kezdte kísérleteit, az 50-es periódusú, ipari váltakozó áram közvetlen felhasználását az általa kidolgozott fázisváltós mozdony tette lehetővé. A fázisváltós rendszer első, 2700 lóerős próbamozdonya 1923. október 31-én futott végig az e célra ideiglenes felszereléssel ellátott Budapest Nyugati pályaudvar és Alag közötti fővonalszakaszon.
