Az év első hónapját a csillagászati év megfelelő hónapneve után régente Vízöntő havának is nevezték. A csillagászati hónapok a napév fordulópontjaihoz igazodva a naptári hónapok utolsó dekádjában kezdődnek: a tulajdonképpeni Vízöntő hava január 21-én vagy 22-én.
A Nap évről évre végigvándorolni látszik a pályája vonalába eső, úgynevezett állatövi csillagképeken. A csillagászat ókori felvirágzásának idején január 21/22-től február 18/19-ig a Vízöntő csillagkép adott neki otthont.
január, február, március – farsang utolsó csütörtöke; legkorábban január 29-ére, legkésőbb március 4-ére eshet
A húshagyó vasárnapot megelőző csütörtök, vagyis a farsang utolsó csütörtöki napja, amelynek középkori liturgikus, vagy más előzményeit biztosra vehetjük, bár forrásokat nem tudunk idézni, hajdani nyomokra egyelőre nem tudunk hivatkozni. Az elnevezés a nap hagyományaival függ össze.
január, február, március – vízkereszttől hamvazószerdáig
Az ókori népek tavaszünnepének, főleg a római szaturnáliá-knak hagyományaiban gyökerező, de a germán Hold s a szláv Perchta ünnepével is megtetézett szokás- és hagyománykör az európai népeknél továbbélt. A téli napforduló után tartott téltemető-tavaszkezdő ünnepségek az egyházi évben a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör közé szorult.
Közvetlenül nyilvános tanításának megkezdése előtt, Jézus a Jordán folyónál keresztelő Jánoshoz ment, aki Őt megkeresztelte. Vízkereszt utáni vasárnapon Jézus megkeresztelkedésének ünneplésével fejeződik be a karácsonyi idő.
A január 1-i évkezdés szokását a rómaiaktól örököltük. A hagyomány (és Ovidius) szerint a Numa királynak, Romulus utódjának tulajdonított naptárreform óta lett a téli napfordulót követő Januarius az év első hónapja.
A Boldogságos Szüzet a legnagyobbnak tartják a szentek között: ő a „kegyelemmel teljes”. Szűz anyasága öröktől fogva ott volt Isten megváltó tervében, s amikor elérkezett az idő, anya lett a szűz és fia született, Jézus.
Az első telefonvonal a Duna jobb partján épült meg a távíróvonal mellett, majd 1893-ban a Duna bal partján a másik vonal. Az összeköttetés építésekor már magyar cégek is nyújtottak be ajánlatot.
Ruszkabányán 1803-ban létesítettek először vaskohót, Hofmann Antal és testvére Hofmann Ferenc. majd 1803. október 14-én a katonai kincstár meghatalmazottjával szerződést kötöttek, majd megkezdték a vasérctelep feltárását és a szükséges épületek létesítését.
A balparti körvasút 7 km hosszban valósult meg, a Rákos-rendező pályaudvar és Rákospalota közötti összeköttetést megteremtő szárny a MÁV kezelésébe került. A jobbparti szárny szeptember elsejére készült el, 6 km hosszban. A két vasúti szakasz összekapcsolására az újpesti összekötő vasúti híd megépítésével került sor, amelyre a kereskedelmi miniszter 1894. év elején adott ki engedélyt.
A kerületi elöljáróságok már 1893-tól – a kerületi mérnökök irányításával – az utak, csatornák fenntartásával, javításával, valamint a fővárosi tulajdont képező épületek karbantartásával kapcsolatos feladatokat látták el. Engedélyezték a házicsatorna-bekötéseket, ellenőrizték az építkezéseket, ők adták ki a lakhatási, használatbavételi engedélyeket.
A helyi érdekű vasutak létesítése hazánkban 1880-ban kezdődött. A vontatást gőzmozdonyok végezték. A lóvasúttól eltérő üzemmód miatt a BKVT leányvállalataként létrehozták a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt-t, amely 1890. január 1-jén kezdte meg működését.
NAGY SZENT VAZUL (Cesarea, 330 körül – 379. január 1.) a a szegények védelmezője.
NAZIANZI SZENT GERGELY (Arianz, 329 körül – 389 vagy 390) az írók és a költők védőszentje.
Ismeretes, hogy a régimódi katolikus magyar nép legkedvesebb archaikus köszönési módja: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Mindörökké amen. Figyelemre méltó, hogy ez a köszönési formula nyugati és déli katolikus országokban nem általános, inkább csak Közép-Európában.
A XIX. század második felében, az ipari-tudományos forradalom légkörében fogalmazódott meg Európa-szerte a földtani intézmények megalapításának gondolata. Magyarországon a kiegyezés idején adódott erre lehetőség. I. Ferenc József 1869. június 18-án hagyta jóvá a Földtani Intézet megalapítását.
Louis Braille, a feltaláló születésnapján, január 4-én ünneplik világszerte a Braille-írást, amely a vakok és gyengénlátók elengedhetetlen kommunikációs eszköze.
BEER FRIGYES VILMOS (Pozsony, 1691. január 4. – Pozsony, 1764. november 30.): iskolaigazgató, evangélikus lelkész, a nagy tudós, Bél Mátyás pályatársa.
LENGYEL BÉLA (Körösladány, 1844. január 4. – Budapest, 1913. márc 11.): kémikus, egyetemi tanár, az első korszerű magyar nyelvű vegyészeti tankönyv szerzője.
SÜMEGHY JÓZSEF (Csabrendek, 1892. január 4. – Budapest, 1955. november 11.): geológus, a föld és ásványtani tudományok doktora, a síkvidéki üledékek földtani térképezésének megújítója.
IFJ. LÓCZY LAJOS (Budapest, 1891. január 5. – Rio de Janeiro, 1980. június 9.) geológus, egyetemi tanár, a magyar szénhidrogén-mezők feltárásának kezdeményezője.
SZARVASY IMRE (Pest, 1872. január 5. – Budapest, 1942. május 15.): vegyészmérnök, műegyetemi tanár, elismert kutatója az elektromosság növényekre gyakorolt hatásának.
Vízkereszt, korábban Szentkereszt a latin egyház Epiphania Domini, „az Úr megjelenése” elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve.
Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted” (12 napos ünnep) zárónapja.
1945-ben a Szent Korona – a magyar állam önállóságának és függetlenségének jelképe – az Amerikai Egyesült Államok őrizetébe került, és több mint három évtized után tért haza. Cyrus Vance, az USA külügyminisztere a magyar Szent Koronát és a koronázási ékszereket 1978. január 6-án adta át Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének a Parlamentben.
HORVÁTH JÓZSEF (Budapest, 1891. január 7. – Budapest, 1976. január 5.): gépészmérnök, a háború utáni magyarországi közművesítési programok egyik irányítója.
VARGA ELEMÉR (Varga Elemér (Tiszaszentmiklós, 1921. január 7. – Budapest, 1976. augusztus 23.): bányagépészmérnök, bányamérnök, a robbantástechnika szakértője.
MAGYARY-KOSSA GYULA (Debrecen, 1865. január 8. – Keszthely, 1944. június 21.) a nemzetközileg elismert gyógyszer- és méregtan-szakértő, a magyar orvostörténet-írás megteremtője.
KNAPP OSZKÁR (Budapest, 1892. január 9. – Budapest, 1970): vegyészmérnök, az ipari üveggel kapcsolatos kutatások nemzetközi jelentőségű magyar szakértője.
A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját 1973. január 10-én: a 81 000 hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot.
A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Fáy András – Mikszáth szerint „a nemzet mindenese” – kezdeményezésére 1839. december 30-án alakult és 1840. január 11-én már meg is kezdte működését, mint az első önálló magyar pénzintézet.
AUJESZKY ALADÁR (Pest, 1869. január 11. – Budapest, 1933. március 9.): mikrobiológus, főiskolai tanár, a kutyák veszettség elleni oltásának magyarországi bevezetője.
A magyar parlament 2018. évi I. törvényében a vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át annak emlékére, hogy az Erdélyben 1568. január 6. és 13. között megtartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel négy vallásfelekezet – a katolikus, az evangélikus, a református, az unitárius, majd tíz évvel később ötödikként az anabaptista felekezet – szabadságát és egyenjogúságát.
HOLLÁN ERNŐ (Szombathely, 1824. január 13. – Budapest, 1900. május 26.): hadmérnök, altábornagy, államtitkár, a Magyar Mérnök és Építész Egylet alapítója és első elnöke.
STEINSCHNEIDER LILLY, Cudenhove-Kalergi grófné (Budapest, 1891. január 13. – Nizza, 1977): Magyarország, egyben az Osztrák–Magyar Monarchia első női pilótája.
Azt mondják, hogy Félix tanító volt, és nagyon szigorúan bánt a gyerekekkel. A pogányok elfogták, és amikor nyíltan megvallotta Krisztust, azon gyerekek kezére adták, akiket tanított.
Hilarius, Poitiers püspöke. Hilarius annyi, mint ‚vidám’ (hilaris), mert Isten szolgálatában igen vidám volt, avagy annyi, mint alarius, a magas (altos) és az erény (ares) szavakból, mivel kimagasló volt a tudományban és erényes volt életében.
Antal, vagyis Antal apát, másként Remete Szent Antal (†356) beteg embernek, beteg jószágnak hajdanában nagy tiszteletben álló patrónusa. A népmese világát idéző legendáját több kódexunkban olvashatjuk.
2008 óta tartják ezt a világnapot, amely Remete Szent Antal ünnepének napja, aki a háziállatok, a hentesek és a szalámikészítők védőszentje. A világnap célja az olasz ételek és éttermek autentikusságának megőrzése és fenntartása a világban.
Margit, vagyis Árpád-házi Szent Margit (1242-1271), IV. Béla királyunk leánya, Szent Erzsébet unokahúga. Nevét Antiochiai Szent Margit, a középkor egyik legtiszteltebb női szentje után kapta, akinek ereklyéit nagyatyja, II. András a Szentföldről hozta magával. Az ókeresztény vértanút István király és Szent Márton mellett, népünk mindjárt patrona regni-ként tisztelte.
Szent László királyunk leányának – ő volt az első, akiről tudjuk, hogy ezt a nevet viselte, aki ugyanakkor Iréné néven bizánci császárné volt – csupán beceneve volt a Piriska, mégpedig épp az Iréné magyaros becéző alakjaként.
A Vörös Hadsereg 1944 karácsonya előtt zárta körül a fővárost és kezdte meg ostromát. Pesten 1945. január 18-án szűntek meg a harcok, amikor a Belváros is az oroszok kezére került.
A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja hivatalos magyar állami emléknap, melynek létesítéséről 2012-ben hozott határozatot az Országgyűlés. Az emléknap dátuma január 19., utalva arra, hogy 1946-ban ezen a napon kezdődött meg a magyarországi németek szervezett elűzése, az otthonaikból kényszerrel nyugatra telepítendő első budaörsi lakosokat szállító vonatszerelvény elindításával.
KAZINCZY GÁBOR, (Szeged, 1889. január 19. – Motala, Svédország, 1964. május 26.): mérnök, a vasbeton- és acélszerkezetek méretezési elméletének, az anyagvizsgálatnak elismert magyar szakértője.
Szent Sebestyén, vértanú. Egy karóhoz kötözték és összenyilazták, de a keresztény hit halál feletti diadalának élő példájaként felépült sebeiből. Másodszor is elítélték, és ekkor halálra botozták.
Macarius neve a macha, azaz ‚tehetség’ és az ares, azaz ‚erény’ szavakból származik, vagy machából, ami ‚ütést’ és a rióból, ami ‚mestert’ jelent. Ugyanis tehetséges volt az ördög csalárdságával szemben, erényes az életben, erélyes volt teste megregulázásában, mester volt az elöljáróság gyakorlásában. Avagy Macarius annyi, mint ‚boldog’.
1890. január 20-án a Tudományos Akadémián Eötvös József olyan mérést mutatott be, amely elvi kérdést érintett ugyan, de elvi újdonságot nem hozott. Csupán az addig ismerteket erősítette meg. Eötvös nevezetes találmányával, a torziós ingával megmérhetők a nehézségi erő változásai. Vizsgálatai során bebizonyította, hogy a gravitációs vonzóerő csak a testek tömegétől függ, anyaguktól nem, azaz a gravitáló és tehetetlen tömeg egymással egyenlő illetőleg arányos.
Boldoggá avatását már halála után 15 évvel elindították, amely azonban a történelem viharaiban hosszú időre elakadt. II. János Pál pápa 2003. március 3-án avatta boldoggá, ezekkel a szavakkal: „…sose helyezte a földi gazdagságot a valódi, mennyei gazdagság elé…”
A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT.
CSONKA JÁNOS (Szeged, 1852. január 22. – Budapest, 1939. október 27.), egyik legnagyobb feltalálónk, aki elsőként készített hazánkban gázmotort, benzinmotort és porlasztót.
Mária menyasszonyságának ünnepe – mintegy az asszonyi sors megdicsőülése, a parasztlakodalom égi mása – részben udvari arisztokrata példa, nagyobb részben azonban a franciskánizmus nyomán bontakozik népi jámborságunkban.
KEMPELEN FARKAS (Pozsony, 1734. január 23. – Bécs, 1804. március 26) nevét mindenütt szinte kizárólag sakkozógépéről ismerik, pedig nagyon sokoldalú, korát több tekintetben megelőző műszaki alkotó volt.
SZALÉZI SZENT FERENC (Chateau de Sales, 1567. augusztus 21. – 1622. december 28.) Annecy püspöke. 1661. december 8-án boldoggá, 1665. április 19-én szentté avatták. 1877-ben pedig egyháztanítóvá nyilvánították. Ünnepét a római naptárba 1666-ban vették föl, január 29-re. 1969-ben áttették január 24-re, amely napon 1623-ban Annecyben eltemették.
2018. december 3-án az ENSZ Közgyűlése határozatot hozott, amelyben január 24-ét az oktatás nemzetközi napjává nyilvánította. Az UNESCO adatai szerint a világon élő általános iskoláskorú gyerekek 25 százaléka (hozzávetőleg 258 millió gyermek) még a mai napig sem jár iskolába.
BECKER ÁDÁM, (Pölöske, 1874. január 24. – Budapest, 1956. január 1.): mérnök, a felvidéki, majd a Gyula-környéki folyamszabályozási munkálatok egyik irányítója.
Szent Pál – ahogy maga mondta –, „a legkisebb az apostolok között”, nem találván méltónak magát az apostoli címre, mivelhogy korábban vezető szerepet játszott a keresztények üldözésében (IKor 15,9). Látomásának hatására megtért, és a kereszténység nagy térítő apostola lett. Pál fordulása (január 25.) ennek a „fordulatnak” állít emléket.
DEBRECZENI MÁRTON (Magyargyerőmonostor, 1802. január 25. – Kolozsvár, 1851. február 18.) a XIX. század első felének legjelentősebb bánya- és kohómérnöke.
TANGL FERENC, (Pest, 1866. január 6. – Budapest, 1917. december 19.): fiziológus, egyetemi tanár, számos élettani kutatóeszköz, állatorvosi műszer megalkotója.
Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította (International Holocaust Remembrance Day). 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor.
ASCHNER LIPÓT, (Asakürt, 1872. január 27. – Budapest, 1952. január 18.): elektronikai gyáriparos, a két háború közötti magyar ipari nagytőke egyik közismert képviselője.
A sokfunkciós, dísztermet, könyvtárat, egyesületi szobákat, vendéglátó helyeket is tartalmazó épületre kiírt pályázatot a fiatal építész, Árkay Aladár és apósa, Kallina Mór közös terve nyerte. A megvalósításra is ők kaptak megbízást és egy éven belül, 1899-re már állt is az épület. A régen várt Vigadó megnyitására 1900. január 30-án, egy farsangi bál alkalmával került sor.
BATTHYÁNY IGNÁC, gróf (Németújvár, 1741. január 30. – Kolozsvár, 1798. november 17.): erdélyi római katolikus püspök, egyháztörténész, a gyulafehérvári Batthyány-könyvtár alapítója.
BILKEI PAP LAJOS, (Mórágy, 1894. január 30. – Lisszabon, 1976. január 26.): balneológus, reumatológus, a Nemzetközi Reumaellenes Liga egykori főtitkára, Budapest fürdővárossá fejlesztésének első kezdeményezője.
GÖRGEI ARTÚRT (Toporc, 1818. január 30. – Visegrád, 1916. május 21.), a különböző korokban szélsőségesen megítélt, időnként heves indulatokat kiváltó hadvezért eredetileg a vegyészet érdekelte.
BOSCO SZENT JÁNOS (Becchi, Torino mellett, 1815. augusztus 16. – Torino 1888. január 31.) megalapította a Szalézi Szent Ferenc Társulatot, az egyháztörténelem egyik leghatásosabb szerzetesrendjét, amelyből egy egész iskolarendszer fejlődött ki.
