ZEHMEISTER LÁSZLÓ, (Győr, 1889. május 14. – Pasadena, USA, 1972. február 28.): vegyészmérnök, egyetemi tanár, a kromatográfia módszerének egyik meghonosítója. Tanulmányait a budapesti műegyetemen kezdte, majd a zürichi műegyetemen fejezte be, ahol előbb vegyészmérnöki oklevelet, 1913-ban műszaki doktori címet szerzett. A berlini Kaiser Wilhelm Institutban R. Willstatter munkatársa. 1921–23-ban a koppenhágai mezőgazdasági és állatorvosi főiskolán dolgozott. Hazaérkezése után a budapesti műegyetemen szerzett magántanári képesítést. 1923–1933 között Cholnoky Lászlóval az elsők között vezette be a kromatográfiás módszert a preparatív szerves kémiába; sikeresen és sokoldalúan alkalmazták a szerves anyagok kémiai elválasztását. 1923-tól a pécsi egyetem orvosi karán a kémia tanára. 1940-ben előadások tartására az USA-ba utazott. Pasadenában a California Institute of Technology szerves kémiai tanszékén volt professzor 1959-ben történt nyugalomba vonulásáig. Rövid látogatásra jött Magyarországra 1971-ben, a pécsi orvostudományi egyetem díszdoktori címének átvételére.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Móra László: Emlékezés Zechmeister Lászlóra
(részlet)
Zechmeister jelentős érdeme, hogy tehetséges fiatal munkatársait bevonta kutatásaiba és velük – a műegyetemi Zemplén-iskola mintájára – sikeres szerves kémiai kutatóműhelyt szervezett. Kezdetben a szénhidrátkémiában Tóth Gézával továbbfolytatta a még Willstätter mellett kezdett, cellulóz lebontását célzó kísérleteit. (Cukorgyártás fából sósavas eljárással és a facukor jövője, 1927). Eredményeit értékelte az Akadémia és rövidesen levelező tagjának választotta (1930). Az 1931. február 16-án tartott székfoglalójában is „Adatok a polysaccharidok részleges lebontásának problémájához” címmel a cellulózokról értekezett.
Sokkal kiemelkedőbbek azonban azok a kutatásai, melyek középpontjában a természetes anyagok klorofillját kísérő vegyületek, a karotinoidok álltak. Vizsgálatuk során Zechmeister professzor Cholnoky Lászlóval, Tuzson Pállal, Vrabély Verával 1927-28-ban számos új karotinoid; kapszorubin, likofill, likoxantin stb. mellett a pirospaprika festőanyagát, a kapszantint izolálta.
Forrás: KFKI honlap – Természet Világa, 1997. 8. szám
