TERLANDAY EMIL JÁNOS (Kinorány, 1866. augusztus 27. – Esztergom, 1915. április 11.): bencés tanár, termésszettudós, a barlangok és a kristályszerkezetek kutatója. Kőszegen, Sopronban, a pannonhalmi főiskolán, majd Esztergomban tanított. Munkáiban a jégbarlangok keletkezésével és a kristályok, illetve testek szerkezetével foglalkozott. Számos művet jelentett meg ezekben a témákban, magyar és német nyelven:
A sziliczei jégbarlangról(Természettudományi Közlöny 1893, 1896); A kettőstörés utánzása üveglemezekkel (Mathem. és Phys. L, 1908, 1911); Zur Frage der inneren Struktur der Kristalle (Neues Jahrbuch für Mineralogie, I., 1914); Ein Gesetz der Konstruktion der Körper und sein Zusammenhang mit dem Relativitätsprinzip (Stuttgart, 1915).
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Gaál Lajos: Gömör természeti öröksége
(részlet)
A szilice-gombaszögi barlangrendszer
A század végén, 1892-ben részletes tudományos méréseket végzett itt Terlanday Emil János, aki a Dobsinai-jégbarlang képződményeit is vizsgálta. Figyelemreméltó az az észlelése, hogy januári útja alkalmával alig talált jeget a barlangban. Kutatási eredményeit 1893-ban hozták nyilvánosságra. Később, 1912-ben Strömpl Gábor geológus foglalkozott a jégbarlanggal, aki a Szilicei-fennsík barlangjainak első összeírását végezte el.
A két világháború közt egy lényeges fordulat állt be a barlang kutatásában. Ján Majko, a Domica-barlang felfedezője, 1931-ben elkezdte bontani a jégzuhatag alján lévő törmeléket. Néhánynapi munka után átásta magát a barlang terjedelmes alsó szintjére. Maga is meglepődött, amikor egy 80 m hosszú hatalmas terembe került, amelyből teljesen hiányzott a jég.
Forrás: A Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület lapjának internetes változata - Gömörország 2002. tavasz III. évf. 1.szám
