SZAKÁTSY GYULA, (Kassa, 1897. július 27. – Debrecen, 1958. november 21.): gyümölcstermesztési szakember. Jogi tanulmányokat folytatott, majd gazdaságokban működött gyümölcstermesztőként. 1947–48-ban a földművelésügyi minisztérium által szervezett gyümölcsfavédelmi akció országos felügyelőjeként az ágasegyházi kísérleti telepet vezette. 1952-től a Kertészeti Kutató Intézetben az üzemszervezési csoport vezetője volt, 1956-tól haláláig az Újfehértói Kísérleti Intézetet vezette. A téli alma üzemi termesztésének egyik hazai úttörője volt. Nevéhez fűződik a gyümölcsfák termőkapacitásának megállapítására szolgáló ún. „termőfaegység” fogalmának megalkotása. A hazai és külföldi szaklapok állandó cikkírója, több tankönyvet és népszerűsítő munkát írt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató Állomás rövid története
(részlet)
Az ötvenes évek közepe, az első eredmények
Szakátsy Gyula 1952-től dolgozott a Kertészeti Kutató Intézetnél, s hamar átvette az Újfehértói Kísérleti telep vezetését. Széleskörű tapasztalatait (1931-től kezdődően) a termesztési gyakorlatban szerezte. Ebben az időszakban jelenik meg az első könyve „A jövedelmező télialma termesztés” (Budapest, 1940, 140 p.) címmel. A sikeres almatermesztéshez szükséges gyakorlati fogásokon túl ez a könyv magyar nyelven először kínált elméleti ismereteket az almafák növekedési tulajdonságainak, virágképződésének ill. termőképességének megértéséhez, s nem véletlenül. Szakátsy jól ismerte Prof. Kobel, F. személyesen neki dedikált, 1931-ben kiadott könyvét, amely a gyümölcstermesztés növényélettani alapjainak első összefoglalása volt Európában. Két további könyve már csak halála után jelent meg (Szakátsy 1959, Szakátsy és Fenyves 1959).
Forrás: Az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. honlapja