A keszthelyi származású feltaláló kormányozható léghajó-konstrukciójához számos birodalmi fővárosban próbált támogatókat találni. Bécs és Szentpétervár után végül Berlinben kapott segítséget, Carl Berg alumínium-gyáros támogatásával épített meg egy rácsszerkezetű és természetesen alumíniumborítású léghajót. A 47,5 méter hosszú és 13,5 méter átmérőjű, két végén kúpos kialakítású, hengeres szerkezeti vázat 0,2 mm vastagságú alumíniumlemezzel burkolta be. A kormányzást és előrehaladást biztosító 2 méter átmérőjű légcsavarok meghajtásáról négyhengeres Daimler-motorok gondoskodtak. A felhajtóerőt hidrogéngáz alkalmazása szolgáltatta. 1896. október 9-én éppen ennek a hidrogéngáznak a nem megfelelő összetétele okozta az első nyilvános kísérlet kudarcát. Ráadásul 1897. január 13-án Schwarz Dávid váratlanul meghalt. Özvegye Carl Berg támogatásával még egy kísérletre alkalmassá tette a konstrukciót, és 1897. november 3-án a berlini Tempelhof repülőtéren megtörtént az első sikeres merevvázas léghajó-modell felemelkedése a kifutópályáról. Igaz, a leszállás már egyáltalán nem zökkenőmentesre sikeredett, a szerkezet jelentősen megsérült.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Schwarz Dávid: első kormányozható léghajó
A berlini próbabemutatón jelen volt Ferdinánd Zeppelin gróf is (német katonatiszt), aki az özvegytől megvásárolta a léghajó szabadalmait, és saját léghajóépítő üzemet hozott létre. Igy fonódott össze a léghajó neve Zeppelinével, és vált közismertté a világon.
Az első zeppelin léghajó - amelyen Karinthy Frigyes is utazott - 1931.márc.29-én érkezett Magyarországra, és a csepeli repülőtéren szállt le. Később az 1930-as évek végén kiszorították a nagytestű repülőszivarokat, a gyorsabb, biztonságosabb utasszállító repülőgépek.
