FÉNYI GYULA (Sopron, 1845. január 8. – Kalocsa, 1927. december 21.) jezsuita csillagász, meteorológus. Érettségi után lépett be a rendbe és felsőfokú matematikai-fizikai tanulmányait Nagyszombatban végezte. Néhány évig Kalocsán tanított; ekkor vette fel az eredeti Finck helyett a Fényi családnevet. A tanítást megszakítva 1874-ben Innsbruckba ment, ahol teológiát, matematiksát és fizikát tanult. 1877-ben szentelték pappá; ezután visszatért Kalocsára. Erre az időszakra esik a kalocsai obszervatórium alapítása Haynald Lajos bíboros érsek bőkezűségének köszönhetően. 1885-től már Fényi vezette a csillagvizsgálót egészen 1913-ig, észleléseit pedig egészen 1917-ig, látásának végleges megromlásáig folytatta.
Csillagászati munkássága elsősorban a napfizika területére esik. Harmincegy éven át azonos körülmények között, megszakítás nélkül folytatott észlelési sorozata nagyon fontos adattárként szolgált még külföldi tudósok számára is. Fényi hosszú ideig foglalkozott a napfoltok és a protuberanciák (napkitörések) közötti összefüggéssel. Meteorológiai munkássága is jelentős; például a viharjelzők fejlesztésére vonatkozó elgondolásai, a széljárások leírása, a légnyomás változások hatásának elemzése. Értékes munkát végzett az Alföld éghajlatának vizsgálatára vonatkozóan is. A zivatar-elektromosság keltette rádióhullámok regisztrálásával is foglalkozott; ennek alapján a korai rádiótervezés egyik előfutárának tekinthető. Halála után holdkrátert neveztek el róla.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Magyar Tudománytörténeti Intézet)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
