A számelmélet és a halmazelmélet egyik legjelesebb kutatója, ERDŐS PÁL (Budapest, 1913. március 26. – Varsó, 1996. szeptember 20.) már kisgyermekkorában kitűnt rendkívüli matematikai tehetségével: négy évesen négyjegyű számokat tudott összeszorozni és magától rájött a negatív számok létezésére. Szülei mindketten matematikusok voltak és először ők tanították, csak vizsgázni ment az iskolákba. Magától értetődően választotta a matematikusi pályát. Még 18 éves sem volt, amikor megoldott egy gráfelméleti problémát, ezt Kőnig Dénes bevette akkoriban megjelenő könyvébe. Erdős Pál Fejér Lipótnál doktorált, disszertációjának témáját a számelmélet köréből választotta: a prímszámok számtani sorokban való eloszlását.
Erdős Pál a politikai helyzet egyre fenyegetőbbé válása miatt 1934-ben Manchesterbe ment, ahol négy évet töltött. Onnan az Egyesült Államokba költözött és csak 1948-ban látogatott először haza. Egyre több időt tölt itthon, és 1962-től már az Akadémia Matematikai Kutatóintézetének munkatársa.
Erdős Pál élet- és munkastílusa az átlagember számára nagyon szokatlan volt. 1938-tól kezdve sehol sem volt állandó lakhelye; mindenféle magántulajdont felesleges, zavaró kötöttségnek tartott. Mindez azonban nem a világtól és különösen nem az emberektől való elidegenedést jelentette. Publikációit, szakcikkeit 500 körüli társszerzővel készítette. Rendszeresen tett közzé pénzdíjas feladatokat – egyszerűbbeket, amelyeket diákoknak szánt és komoly kutatást igénylőket. A díjakat természetesen saját pénzéből fizette. Számos tanítványa volt szerte a világon; egyetemek százain tartott előadásokat, nyolc akadémiának volt tagja, 15 egyetem avatta díszdoktorrá. Kutatási területe igen széles volt: foglalkozott számelmélettel, geometriával, interpoláció elmélettel, polinomokkal, kombinatorikával, gráfelmélettel, valószínűség számítással. Nem volt szakbarbár: érdekelte az irodalom, a biológia, és különösen a történelem és a politika. Szenvedélyes levelező volt: levelek ezreiben osztotta meg gondolatait kollégáival, barátaival, tanítványaival. A levélváltásokból gyakran közös tudományos eredmények születtek, de szó esett ezekben a matematikán kívül a világ és a baráti kör dolgairól is.
Erdős Pál kivételes, magával ragadó egyéniség volt; tudósként és emberként is sokak szeretetét, szimpátiáját, csodálatát nyerte el. Igazi modern kori humanistaként tartják számon közvetlen és közvetett ismerősei. Sok-sok utazásainak egyikén, Varsóban érte a halál.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Kása Zoltán: A homo interneticus a háló szorításában
(részlet)
A 19. század egyik legjelentősebb matematikusa, Erdős Pál nagyon sok közös cikket írt másokkal. Főleg kombinatorikával foglalkozott. Az értelmezés szerint Erdős Pálnak az Erdős-száma 0, annak, aki írt vele közös cikket, az Erdős-száma 1. Aki nem írt Erdőssel közös cikket, de írt olyannal, akinek az Erdős-száma 1, annak az Erdős-száma 2, és így tovább. Minél kisebb valakinek az Erdős-száma, annál nagyobb tekintélye van a kombinatorikusok között. Több mint 1500 matematikusnak 1 az Erdős-száma. Több ezerre tehetők azok, akik a 2-es számmal büszkélkedhetnek. Az interneten nyilvántartják azokat, akiknek 1 vagy 2 az Erdős-számuk.
