BRESZTOVSZKY BÉLA (Nagykároly, 1872. augusztus 28. – Budapest, 1941. június 7.): mérnök, műegyetemi tanár, a korszerű födémszerkezetekre és építőanyagokra vonatkozó anyagvizsgálati kutatások nemzetközi hírű szakértője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1894-ben, majd ösztöndíjjal a darmstadti, genfi, berlini, müncheni és párizsi műszaki főiskolánkon folytatta. 1896-tól 1899-ig műegyetemi tanársegéd volt, közben a Ganz Danubius Hajógyár hídosztályának mérnökeként dolgozott. 1916-tól a műszaki mechanikai és elméleti géptan tanszékhez kapcsolódó műszaki mechanikai laboratórium és Kísérleti Állomás vezetője és továbbfejlesztője volt. Működése alatt a laboratórium a hazai anyagvizsgálati kutatások egyik fontos központjává vált. Az 1902-03. tanévben az építőanyagokkal kapcsolatos laboratóriumi gyakorlatokat az egyetemi oktatásba is bevezette. Behatóan foglalkozott a repülés műszaki kérdéseivel is. A Magyar Aero Szövetség alelnöke volt, és a Műegyetemi Sportrepülők Egyesületének létrehozásával és vezetésével fontos szerepet játszott a magyar repülés újjászervezésében az I. világháború után.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Fábry Kornél: A gépészeti tudomány kialakulása és fénykora
(részlet)
Mechanikai technológia és technikai anyagvizsgálat
A szilárdságtani vizsgálatok a szerkezeti és építőanyagok tönkremenetelét, illetve annak határait próbálják mérni és számszerűsíteni. Az aprítás az anyag (kő, kőszén, érc, búza) törése, zúzása, őrlése, vagyis méretcsökkentése. Az aprítás- és töréselmélet nemzetközi hírű, első kutatója Selmecbányán Schittko József és Rittinger Péter volt. Rittinger elméleti eredményeit 1867-ben tette közzé (németül). A Rittinger-elmélet mind a mai napig általánosan elismert. Az aprítás és fajtázás területén Finkey József, Tarján Gusztáv, Beke Béla és Pethő Szilveszter ért el jelentős eredményeket.
A magyarországi mechanikai technológia és anyagvizsgálat (hőskorának) neves alakja Nagy Dezső, Rejtő Sándor, Dischka Győző, Borbély Lajos, Bartel János, Bresztovszky Béla, Veér Tibor, Czakó Adolf, Gállik István, Pattantyús-Ábrahám Imre, Cotel Ernő, Török Tibor, Vasváry Nagy Ferenc, Verő József, Zorkóczy Béla.
Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár – Magyarország a XX. században
