BARÁTH ZOLTÁN (Pestújhely, 1924. március 1. – Nagykanizsa, 1982. október 2.): biológus, egyetemi tanár, a felhagyott szőlőkről készített növénytakaró-vizsgálatok kutatási koncepciójának kidolgozója.
A budapesti tudományegyetemre 1943-ban iratkozott be. Tanulmányait a háború megszakította, s a hadifogságból visszatérve 1950-ben szerzett oklevelet. Ezt követően az Agrártudományi Egyetem Kertészeti Karán lett tanársegéd. 1957-től gimnáziumban tanított, s később a Természettudományi Múzeum Növénytárának kutatója lett. 1965–75 között az Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti Botanikai Kutató Intézetében dolgozott. 1966-ban doktorált. 1975-ben Nagykanizsára, az Agrártudományi Egyetem Agronómiai Karára nevezték ki tanszékvezetővé, s itt dolgozott haláláig. Florisztikai és taxonómiai tárgyú publikációi a Földrajzi Értesítőben, a Magyar Nemzeti Múzeum folyóiratában és a vácrátóti intézet kiadványaiban jelentek meg. Az Akadémiai Kiadó Biológiai Lexikonának munkatársa volt.
Részt vett a növénytársulások ökológiai minősítésére és összehasonlítására szolgáló ún. TWR értékekről összeállított alapvető tanulmány elkészítésében, 1967-ben. Jelentős részt vállalt a Bükk-hegységi vegetáció-kutatásban és az országos gyomfelvételezésekben. Értékesek a felhagyott szőlőkről készített növénytakaró-vizsgálatai.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Fekete Gábor: A szünbotanikai kutatások első négy évtizede
(részlet)
„Klasszikus” cönológiai kutatások
Előzmény nélküliek (és sokáig visszhang nélküliek) azok a vizsgálatok, amelyeket Baráth Zoltán indított, a felhagyott szőlők növényzete kapcsán. Felismerte, hogy hasonló termőhelyi körülmények ellenére a gyepnövényzet kompozíciós eltéréseket mutat, és hogy ennek oka az, hogy az egyes parcellák művelését más-más időpontban hagyták fel. Pontos művelési-felhagyási adatokra támaszkodva le tudta írni a megfelelő cönostátusokat, és elhelyezte azokat térben és időben (Baráth 1963, 1964). Nagy kár, hogy a korát megelőző koncepciót hordozó kutatások nem folytatódtak.
Forrás: Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete honlapja
