Eötvös Loránd 1919. április 8-án bekövetkezett halála után a geofizikai kutatások felügyelete a Pénzügyminisztériumhoz került. November 18-án a minisztérium a területen a korábbi egyetemi szervezeti kapcsolódásaitól leválasztottan új szervezetként létrehozta a Geofizikai Intézetet, amely az intézmény első vezetőjének, Pekár Dezsőnek a javaslatára vette fel Eötvös Loránd nevét. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) a világ első, alkalmazott geofizikával foglalkozó intézete volt.
A torziós inga használata a kőolajkutatás területén a 20-as és 30-as években vált elterjedtté, ez tette világhírűvé halála után Eötvös Loránd nevét. Az ingák alkalmazási lehetőségeinek megismerésére már ekkoriban számos külföldi kutató kereste fel az Intézetet.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ (Szabó Zoltán))
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet
(részlet)
Az ELGI rövid története
A Pénzügyminisztérium, Bányakutatási Osztályának javaslatára, kikéri a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól a Geofizikai Intézetet, amit az át is enged neki azzal a feltétellel, hogy az Intézet „a jövőben nem csupán csak gyakorlati célokat fog szolgálni, hanem a geofizikai tudományos kutatást továbbra is folytatni fogja”. A Pénzügyminisztériumhoz átkerült Intézetet a nagy tudós tiszteletére ettől kezdve Magyar Királyi báró Eötvös Loránd Geofizikai Intézetnek nevezik, első vezetője Pekár Dezső, Eötvös volt tanítványa és munkatársa, lesz. Eötvös tanítványainak Pekár Dezsőnek, majd Fekete Jenőnek az igazgatása alatt az Intézet elsősorban a műszeres kőolajkutatás terén játszott úttörő szerepe és geofizikai műszerfejlesztése révén igen gyorsan világszerte ismertté és elismertté válik.
