Az amerikai ESRI cég kezdeményezésére tartják meg 1999 óta a Térinformatika világnapját, évente változó napon, november közepe tájékán. Ennek a napnak az a célja, hogy komoly szakemberek segítségével megismertesse a térinformatika és a térképészet világát a fiatalabb generációkkal. Magyarországon általában az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke szervezi a nappal kapcsolatos programokat.
A Jeles napok szerkesztősége
Európában az éghajlatváltozás területi hatásai változatosak, és az egyes területek alkalmazkodási képessége is különbözik egymástól. Ebből következően néhány térség és ágazat sérülékenyebb a hatásokkal szemben.
A tengerparti zónák, az árvízveszélynek kitett völgyek és síkvidékek, a hegységi területek, a sarkvidék, valamint a városok és városias terek is különösen érzékenyek a klimatikus tényezők változására. A differenciált sérülékenység hazánkban is jelentkezik. A medencefekvés miatt az árvízveszély jelent komoly kockázatot. Ha nem is dél-európai léptékben, de térségünk mezőgazdaságát aszály, elsivatagosodás és a hőhullámok is fenyegetik. Sűrűn lakott városi térségeink a beépített területek magas arányából következően rendkívül érzékenyek a hőmérséklet növekedésére és az árvizekre, a koncentrálódó lakosság miatt az extrém időjárási eseményekre. Hazánk területének jelentős része pedig a vízhiány és vízbőség kettős szorításában szenved.
Az éghajlatváltozás és hatásai Magyarország hosszú távú fejlődési lehetőségeit meghatározó tényezők sorában kiemelt jelentőségűek. A különböző klímamodellek az elmúlt évtizedekben megfigyelt melegedés egyértelmű folytatódását vetítik előre a XXI. században a Kárpát-medence térségére. Ezek szerint a 2021–2050 időszakban az éves csapadékösszeg ugyan nem változik majd jelentősen, azonban a nyári csapadékátlag 5–10%-ot meghaladó mértékű csökkenést mutathat. Várhatóan nő az egymást követő száraz nyári napok száma, a jelenleginél hosszabb száraz nyári időszakok prognosztizálhatók. Ezzel párhuzamosan a nagy (20 mm-t elérő) csapadékösszegű napok száma a nyári időszakok kivételével minden évszakban nőni fog.
Gyakoriak ugyanakkor az ár- és belvizek is. A belvizek által veszélyeztetett terület 21 088 km², ami európai összevetésben is magas arány, az ország területének 23%-a. Várhatóan növekszik az özönvízszerű esőzések, orkánerejű viharok, hóviharok, hőhullámok gyakorisága, csakúgy, mint a szélsőséges vízállások, az erdőtüzek előfordulása, az aszályos időszakok hossza, és mindennek következményeként csökken a biológiai sokféleség.
A felsorolt folyamatok komoly hatással bírnak egészségünkre, élővilágunkra, az alapvető infrastruktúrális hálózatokra, a mezőgazdaság termelékenységére. Összegezve: kihatnak az élet szinte minden területére.
Az éghajlatváltozás okozta különböző hatások területileg eltérnek, így a különböző tértípusok eltérő sérülékenysége alapján a térségek mitigációs és adaptációs képessége is különbözik. Értelemszerűen a válaszlépések terén is differenciálni kell, területenként eltérő, az adottságokra reagáló, egyéni tulajdonságokra szabott megoldásokat keresve.
Az éghajlatváltozáshoz való sikeres alkalmazkodás elképzelhetetlen az éghajlatváltozás hatásainak mélyreható ismerete nélkül. Magyarországon a NatéR projekt indulását megelőzően azonban nem állt rendelkezésre olyan komplex, több ágazatot átfogó adatbázis és ismeretanyag, amely az alkalmazkodási intézkedések megtervezéséhez szükséges területi felbontásban nyújtott volna információkat a várható változásokról. Az adat- és módszertan hiánya következtében csak korlátozott mértékben és néhány szűk szakterületre vonatkozóan készültek olyan elemzések, amelyek az éghajlatváltozás területi sérülékenységéről és az alkalmazkodási lehetőségekről adtak volna egzakt információkat.
A jelen kiadványban ismertetett projekt munkacsomagjai és egésze egyaránt egy átfogó kép megrajzolását célozták meg a fent ismertetett problematika kapcsán hazánkról, megalapozva egyúttal a folytonos monitoring tevékenység jövőbeni alapjait.
