A Földtani Társulat 1917. évi közgyűlésén ezen a napon, február 7-én Marenczi Ferenc Károly őrgróf indítványára Szontagh Tamás elnök és a választmány javasolta a Hidrológiai Szakosztály megalapítását, amelyet a közgyűlés elfogadott.
A XIX. század nagy magyarországi vízi munkálataival párhuzamosan a hidrológiai tudomány művelése is fellendült. A Magyar Hidrológiai Társulat létrehozásának gondolata már az 1900-as évek elején felvetődött, de 1917-ben csak a Magyar Földtani Társulat kebelén belül jött létre a Hidrológiai Szakosztály, melynek munkáját Bogdánffy Ödön irányította. A társaság 1921 óta adja ki a Hidrológiai Közlönyt.
A Hidrológiai Szakosztály megalakulása óta folyamatosan ráirányította a figyelmet az elmaradott ivóvízellátásra, szorgalmazta az egységes vízgazdálkodási szervezet kiépítését, nagyban hozzájárult a mai magyarországi korszerű vízgazdálkodás megteremtéséhez.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ; MTESZ honlapja)
Fejér László: 50 éve lett önálló tudományos szervezet a Magyar Hidrológiai Társaság
(részlet)
A háborút követő időszakban a hidrológia tudományának fejlődése, a hidrológiával foglalkozó szakemberek mind nagyobb száma lassanként túlnőtte a Földtani Társulat által biztosított szervezeti kereteket. (A helyzet jellemzésére elég egyetlen adat: míg a szakosztálynak 1948 végén több mint 400 tagja volt, addig az anyaegyesületnél mindössze 230-an regisztráltatták magukat.)
Így nem meglepő, hogy amikor a Hidrológiai Szakosztály 1949. január 26-án tartott közgyűlésén elhatározta az önálló egyesület megalakítását, az anyaegyesület Földtani Társulat – alig több mint fél hónap múlva összeülő – közgyűlése jóváhagyólag vette tudomásul a szakosztályi döntést.
A Magyar Hidrológiai Társaság Vitális Sándor elnöklete alatt – immár mint önálló szaktudományos egyesület – lépett még ugyanezen esztendőben a MTESZ tagegyesületei sorába.
Forrás: A Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum honlapja
