1894. február 1-jén kezdődött a Hanság-csatorna vezérárkának kiemelése, külön erre a célra szerkesztett három darab kis kotró-géppel. A terület lecsapolására vonatkozó első feljegyzések Galeriánus római császár idejéből származnak. A későbbi időkben is születtek a lecsapolásra vonatkozó intézkedések, azonban a tényleges munka csak 200 évvel ezelőtt, az ún. bősárkányi szűkület átvágásával, a kanyargós Rábca meder meghosszabbításával kezdődött 1795-ben. A kezdeti lecsapolás kedvező hatására előtérbe került a belvízmentesítés és sorra épültek a belvízcsatornák. A Rába árvizeitől mentesített Hanságban más csatornákkal együtt Pomogyig kiépült a Hanság csatorna, a mainál lényegesen kisebb szelvényméretekkel. A Hanság vízszintsüllyesztése után a Hanság csatorna Pomogy feletti szakaszának megépítésével kezdetét vette a Fertő tó lecsapolása is. A főcsatorna megépítése és a belvízcsatornák sűrítése után a mezőgazdaság fokozatosan hódította meg az addig vízjárta területeket. A megváltozott közgazdasági viszonyok kényszerűvé tették az addig megépített csatornák bővítését, szabályozó műtárgyak és új csatornák építését.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; AquadocInter honlap)
A Rába-Rábca vízrendszer és a Fertő-tó
(részlet)
1810-30-as években több mederrendezési és szabályozási munkát elvégeztek, emellett jelentős mennyiségű csatornát ástak. 1830-35-ben Bobics Károly mérnök vezetésével Fertő-csatornát építettek, mely Győr határától a pomogyi úttól 2 km-rel tovább épült, de a Fertőt nem érte el.
A szabályozás előtt a Rábcán 4 vízimalom volt: Bősárkánynál, Kapinál, Rétinél és Börcsnél. 1870-ben 20,6 km hosszban szabályozták az Ikvát, rendezték a Répce medrét és kiépült a „Vármegyei árok”. Mindezek azonban a bajokat nem szüntette meg, mivel a Rába völgyében lévő árvizek öntötték el a térséget. A további fejlemények összekapcsolódnak a Rába szabályozás kérdésével.
A Rábca szabályozás földmunkáit a Rábával egyidejűleg végezték. A kanyargós Rábca teljesen új, nagyméretű medret kapott. Majdnem egyenes vonalban új 18-20 méter fenékszélességű csatornát ástak Győrtől a Kis-Rába és a Répce egyesüléséig 47,8 km hosszúságban 1886-1891 között. Az árvédelmi töltések a mederrel párhuzamosan, egymástól 160 m távolságban épültek. Emellett a Mosoni-Duna jobb partján is épült töltés, hogy megakadályozza a Duna árvizeinek a Hanságba történő átömlését.
Az 1893. évi XVII. Tc. elrendelte a hátralevő munkálatok 2 év alatti befejezését, a Hanság-csatorna 15 m fenékszélességgel való kiásását állami előleg biztosításával.
Forrás: Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság honlapja
