JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 29.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A Műegyetem szerves kémiai tanszékénak első professzora, ZEMPLÉN GÉZA (Trencsén, 1883. okt. 26. – Budapest, 1956. júl.24.) az Eötvös Collegium tagjaként végezte egyetemi tanulmányait természetrajz-kémia szakon. 1904-ben avatták doktorrá. A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia erdészeti vegytani tanszékén tanársegéddé majd adjunktussá nevezték ki. Néhány évet Berlinben töltött, ahol a Nobel-díjas Emil Fischerrel közös tanulmányokat publikáltak szénhidrát-kutatásaikról. Ugyanitt került munkakapcsolatba Emil Abderhaldennel, a fiziológiai kémia professzorával, akinek híres könyvsorozata (Biochemisches Lexikon. Handbuch der biochemischen Arbeitsmethoden) részére két évtizeden át (1911-1931) ő írta a szénhidrátokkal kapcsolatos kémiai fejezeteket. 1910-ben tért vissza Selmecbányára, majd 1912-ben a budapesti Tudományegyetemen a szénhidrátok, fehérjék és enzimek kémiájából magántanári képesítést szerzett. 1913-ban a Műegyetemen az országban elsőként felállított szerves kémiai tanszék tanára lett; a tanszéket több, mint 40 éven át vezette. Ő alakította ki a tárgy tantervét, oktatási programját. Egyik alapműve, Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk, 1915-ben jelent meg. Ekkoriban került kapcsolatba az iparral, elsősorba a Chinoin gyógyszergyárral; számos fejlesztésben, gyakorlati problémák megoldásában vett részt.

Kutatásainak első nagy eredménye volt a cukoracetátok nátriummetilátos elszappanosítása 1923-ban; ezt a módszert a szakirodalom „Zemplén-féle elszappanosítás”-ként említi. Sikeres kísérleteket végzett cukrok lebontására: egyszerű és összetett cukrok szerkezetének megállapítására dolgozott ki külföldön is alkalmazott módszert. Az úgynevezett higanyacetátos eljárásával számos új glükozid szerkezetének felderítését és szintézisét végezte el. 1952-ben megjelent, öt évtized kutatómunkáját összegző Szerves kémia című könyvét több generáció is alapműként használta. Nevéhez három szabadalom fűződik: „Ejárás nitrogéntartalmú orgános bázisoknak és bázikus phenoloknak előállítására szalicilból” (1921), „Eljárás tyraminnak előállítására tyrozinból” (1921), valamint „Eljárás hideg vízben könnyen oldható, alacsony molekulasúlyú keményítő előállítására” (1924).

Emlékezetére 1984-ben Zemplén Géza-díjat alapítottak a kimagasló szintetikus szerves kémiai kutatások jutalmazására. Zemplén Géza tanítványa volt Oláh György Nobel-díjas tudós is.

Szántay Csaba: Zemplén Géza
(tanulmány)
A Zemplén Géza-díj
(hír)
Prof. Dr. Zemplén Géza
(életrajz)
Zemplén Géza laboratóriumában
(fotó)
Vámos Éva: Kémikusok nyomában, vegyészek szobrai, emléktáblái Magyarországon
(tanulmány)
Képgyűjtemény – Zemplén Géza
(fotó)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal