Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

A csillagászat és térképészet művelője, ZÁCH FERENC XAVÉR (Pest, 1754. jún. 16. – Párizs, 1832. márc. 12.) a bécsi katonai akadémián tanult és katonatisztként vett részt az osztrák birodalom feltérképezése céljából végzett földrajzi hosszúságmérésekben. 1783-ban Londonba került, Brühl grófnak, a szász választófejedelem londoni nagykövetének szolgálatában. A gróf amatőr csillagász volt; az ő révén került kapcsolatba Zách a Royal Society elnökével és vett részt az akkoriban felfedezett Uránusz bolygó rendszeres megfigyeléseiben. 1786-ban II. Ernő szász-gothai herceg szolgálatába állt. Tervei alapján a Gotha melletti Seebergen új obszervatórium épült, amelyet az akkori legkorszerűbb műszerekkel szereltek fel. Zách szervezte 1798-ban az első nemzetközi csillagász-találkozót, majd két év múlva megindította a világ első csillagászati folyóiratát Monatliche Correspondenz zur Beförderung Erd- und Himmels-Kunde címmel. 1804-ben, II. Ernő halálakor elhagyta Gothát és Genovába ment; itt adta ki a csillagászati folyóirat francia nyelvű változatát. Ezután Párizsba költözött, ahol hamarosan kolera áldozata lett.

Zách egész pályafutása alatt ápolta magyar kapcsolatait, folyóiratában rendszeresen közölte a magyar tudományos élet híreit. Több jelentős kézikönyvez írt latin nyelven és londoni tartózkodása idején a Royal Society tagja lett. Emlékét egy Hold-kráter őrzi az égitest Földről látható oldalán.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)