Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

TÓTH JÁNOS (Zalaegerszeg, 1899. dec. 12. – Budapest, 1978. szept. 30.): építész, festő, szakíró, a Göcseji Falumúzeum egyik létrehozója, tervezője.

Tanulmányait a budapesti József Műegyetemen végezte, 1921-ben végzett, mint diplomás építészmérnök. Keszthelyen, a Gazdasági Akadémián tanult. Egy év múlva Szombathelyre ment, ahol városi főmérnök, majd tanácsnok volt 25 éven át. Ez idő alatt több középületet, emlékművet tervezett. Olaszországi tanulmányútja után 1932-ben indult első népi építészeti gyűjtőútjára. 1936-ban a szegedi egyetemen magántanári képesítést kapott. 1938-ban írt tanulmányát, Így épít a vasi nép, Le Corbusier meleg sorokkal üdvözölte. A Falusi épületek fejlődése a nyugati végeken című doktori értekezése 1940-ben, a Sághegy pincéi Szombathelyen 1942-ben jelent meg. A II. világháború után Budapestre költözött, a fővárosban is városépítészeti munkában vett részt. 1949-től az Ipari Épülettervező Vállalatnál, majd a Lakóépülettervező Vállalatnál dolgozott, végül 1966-ig – nyugdíjba vonulásáig – az Építésügyi Minisztériumban a népi műemlékek ügyével foglalkozott. Jelentős része volt a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum létrehozásában. Festőként művészetét a Balaton inspirálta.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)