JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. április 25.Névnap: Márk, Márkó, Márkus
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


TŐRY KÁLMÁN, (Tögl) (Budatétény, 1891. febr. 10. – Budapest, 1975. ápr. 17.): vízépítő mérnök, a kisvízszabályozási rendszer kidolgozója.

Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte (1914). Ezután a Budapesti Folyammérnöki Hivatal szolgálatába lépett, majd 1923-ban Rohringer Sándor mellett adjunktus lett a műegyetem vízépítési tanszékén. 1926-tól a Győri Folyammérnöki Hivatal mérnöke, majd főnöke, a Felső-Dunán a csehszlovák vízügyi szolgálattal közösen a szabályozási munkák magyar vezetője volt. E munkássága kapcsán elsőként mérte a Duna görgetett hordalékhozamát és egy új kisvízszabályozási rendszert dolgozott ki. 1939-ben vízépítési kerületfelügyelő volt a Földművelésügyi Minisztériumban, 1940-től a Vízrajzi Intézet igazgatója. 1943-45-ben a minisztérium folyammérnöki osztályának vezetője volt. 1945-től a Vízrajzi Intézetnél működött. Elvállalta a magyarországi Duna-szakasz részletes felmérését és elkészítette a folyam mélységvonalas medertérképét, megírta a Duna monográfiáját. 1949-ben a Vízgazdálkodási Hivatal szolgálatába állt; és jelentős szerepe volt az 1954. és 1956. évi dunai árvizek elleni védekezésben. Már korábban is szorgalmazta egy dunai jégtörőflottilla felállítását. 1958-ban három évre a Duna Bizottság műszaki főosztályának vezetésével bízták meg. 1961-ben vonult nyugalomba. Lefordította Huszár Mátyásnak a Körösök szabályozásáról szóló kéziratos tanulmányát. A Magyar Hidrológiai Társaság 1963-ban tagjává választotta. A szakirodalmat számos tanulmánnyal gazdagította.

Tőry Kálmán: A Duna és szabályozása
(részlet)
A szakasz meder- és vízjárási viszonyai

A második nagyobbméretű szabályozási munka, amely a Duna-folyam magyarországi szakaszán kivitelre került, a Felsőduna szabályozása volt. A Felsőduna alatt a Közép-Dunának Dévény és Gönyü közé eső szakaszát (1880-1791 fkm) értjük. (A Felsőduna szabályozása keretébe felvették a Göriyü és Dunaradvány közötti dunaszakaszt is (1791-1747 f km). Ez a szakasz azonban már a Középdunához tartozik.) A Felsőduna különálló tulajdonságokkal rendelkező, egységes szakasz és csak a Gönyüig terjedő dunarészt számíthatjuk hozzá.

A Felsődunán, két részt szoktunk megkülönböztetni. A kettő között az elválasztó határ Szap, ahol a vízszín. esésében jellegzetes, erős törés van. Szap felett van a nagyesésű szakasz, ahol a vízszín esése 25-35 cm/km között változik és közel egyenlő az osztrák szakaszéval. Rövid szakaszokon előfordulnak azonban. rajta 45-50 cm-es vízszinesések is.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal