JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 29.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Az egri, majd a gellérthegyi csillagvizsgáló vezetője, TITTEL PÁL (Pásztó, 1784. jún. 28. – Buda, 1831. aug. 26.) Gyöngyösön, Kecskeméten és Egerben tanult. Már mint a papi rend tagját nevezték ki az egri líceum matematika tanárává. 1809-ben megbízták az Esterházy Károly által alapított egri csillagvizsgáló vezetésével. Munkájára felkészülvén 1809-10 között tíz hónapig gyakornokoskodott a bécsi csillagvizsgálóban, majd 1815-ben három éves nyugat-európai tanulmányútra indult. Ez idő alatt másfél évet töltött Göttingenben Gauss tanítványaként és mesterén keresztül a legnevesebb német csillagászokkal került kapcsolatba. Gausstól kapott ajánlólevele tette lehetővé, hogy Párizsban bekerüljön a legjobb francia természettudósok társaságába és használhassa a párizsi obszervatórium műszereit. Eljutott Londonba és a greenwichi csillagdába is. Hazatérte után még néhány évig Egerben dolgozott, majd 1824-től haláláig a gellérthegyi csillagvizsgálót irányította. Elsősorban a kronológia és a kisbolygók pályaszámítása érdekelte; ezekben a tárgykörökben könyvet, illetve több cikket is megjelentetett. Budán a kor szellemi életének legjobbjai gyűltek köré: irodalmárok, tudósok, politikusok. Közeli barátja volt Széchenyi István és az akadémia első elnöke, Döbrentei Gábor. A Magyar Tudós Társaság tagjaként célul tűzte ki a magyar csillagászati szaknyelv megteremtését. Társszerzője volt a Matematikai Műszótárnak. Magyar nyelvű írásai közül a két legjelentősebb az 1820. évi napfogyatkozás illetve a „buda-pesti torony órák regulázása” tárgyában közzétett cikke. Kolerajárvány áldozataként halt meg; Vörösmarty verset írt emlékére.

Vörösmarty Mihály: Tittel halálakor
Téged, egek s csillagkoronák éjféli barátját,
A föld fellegein túl rideg ormi lakót,
Hogy közelebb jutnál, a csillagok ősura, téged
Tittel! ohajtásid tűzseregéhez emelt;
Ah de utánad gyász maradott. Most felmegy az útas,
S nem leli, melyet várt, lelke az égi gyönyört:
Puszta halommá lőn az imént meglelkesedett szirt,
S néma jegy a csillag, mely megyen orma fölött.
Vargha Domokosné: Három bukott angyal – Magyar csillagászok a 18-19. sz. fordulóján: Tittel Péter Pál, aki magyar csillagász akart lenni
(tanulmány)
Vargha Domokosné: Zách János Ferenc, Pasquich János és Tittel Péter Pál, Carl Friedrich Gauss magyar csillagász barátai

A magyarországi tudományos csillagászat megindulása
(részlet)

A magyarországi tudományos csillagászati kutatás megindulása a Nagyszombati Egyetem csillagvizsgálójához köthető (17. század). A 18. században működő öt magyarországi csillagvizsgáló (Nagyszombat, Buda, Eger, Kolozsvár, Gyulafehérvár) a 19. század elejére megszűnt vagy használhatatlanná vált. Az 1815-ben megnyílt, s európai mércével mérve is jelentős gellérthegyi Uraniae obszervatórium (amelynek munkatársa volt többek között Tittel Pál [1784–1831] és Albert Ferenc [1811–1883]) 1849-ben, Budavár ostroma során megsemmisült. Nagy Károly (1797–1868) Bicske határában épített, a kor színvonalán álló modern intézete a szabadságharc alatt szintén hadműveleti terület volt; rendszeres működését nem is kezdhette meg, mivel alapítóját az osztrákok börtönbe vetették, majd külföldre távozott.

Forrás: Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században, IV. kötet – Magyar Elektronikus Könyvtár

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal