JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 29.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


TIRTS REZSŐ, (Szélakna, 1866. jún. 6. – Budapest, 1945. dec. 3.): erdőtanácsos, szakíró, az első magyarországi turista útjelzés elkészítője.

A hazai turistamozgalom tevékeny munkása. A selmecbányai erdészeti akadémia elvégzése után erdészeti szolgálatba lépett. Ő készítette az első turista útjelzést a Dobogókőre. A hegyre vezető Téry út mentén a Rezső-kilátó az ő emlékét őrzi. Legismertebb írása: A magyar turista kultúra keletkezése és a Szitnya Osztály Selmecbányán (Bp., 1943).

Pincési László: Zsíroskenyér-túra Dobogókőn
(részlet)

Dobogókőről számtalan ösvény indul, behálózva a Pilist és a Visegrádi-hegységet, a legnépszerűbb természetesen a Rám-szakadék, a Prédikálószék vagy a Zsivány-sziklák felé vezető út. A kilátónál - ahonnan a tiszta időben Szobig és Visegrádig is el lehetett látni - vadonatúj jelzőtáblák mutatták az irányt, a megfelelő jelzéseket és a távolságokat.

Utunk északnyugat felé, a piros-sárga jelzés mentén vezetett, Dobogókő csúcsától pár száz méterre újabb kilátó várt bennünket. Ha két nevet kell megemlítenünk Dobogókő kapcsán, akkor az egyik Tirts Rezsőé. A hazai turistamozgalom egyik fő alakja 1866. június 6-án született Szélaknán. Az erdőtanácsos és szakíró készítette az első turistaútjelzést a Dobogókőre, a hegyre vezető Téry út mentén az ő emlékét őrzi a Rezső-kilátó (Tirts 1945. december 3-án halt meg).A másik név Téry Ödöné, akinek emlékére külön tábla áll Dobogókő 699-es csúcsán s akiről az általunk választott piros jelzést is elnevezték. Téry 1856. július 4-én született a Torontál megyei Obéba településen, 1884-ben költözött Budapestre s vált a hazai turistamozgalom vezéregyéniségévé. 1877-ben már a Pilist és a Börzsönyt járta, tíz évvel később lassacskán kialakult körülötte egy állandó túrázó társaság. 1889 februárjában megindította a Turisták Lapját, 1891. szeptember 29-én megalakult az önálló Magyar Turista Egyesület, melynek ügyvezető alelnöke lett.

A magyar természetjárás rövid története 1945-ig
(részlet)

A Magyarországi Kárpát Egyesület célja a Tátra feltárása és megismertetése. Székhelye 1873-83 között Késmárk, majd Lőcse, később Igló. Az MKE néprajzi gyűjteményeket állít össze, foglalkozik állat- és növényvédelemmel is. Évkönyvet ad ki magyar és német nyelven, amelyben útleírásokat és ismeretterjesztő cikkeket találunk. 1875-ben építik az első menedékházakat a Tarpataki völgyben és a Csorba tónál. Az MKE készítteti el az új Magas-Tátra térképet is. Az egyesületek célja a magas hegységek megmászása volt, így ez nem vonzott szélesebb tömegeket. Az első olyan egyesület, amely a középhegységek feltárását, megismerését tűzte ki céljául, és foglalkozott a mai értelemben vett turistáskodással, az 1882-ben Selmecbányán alakult MKE Szitnya Osztálya volt. Ezt az egyesületet Téry Ödön és Tirts Rezső irányította.

Az MKE 1886-ban felállítja Poprádon a Kárpát Múzeumot, ahol a látogatók néprajzi és természetrajzi gyűjteménnyel ismerkedhetnek. A következő évben alakult Mátra Egylet a Mátra hegység feltárását végzi, kilátókat épít, és megindítja a „Mátra” című folyóiratot.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal