Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

Egyik legkiválóbb tudományszervezőnk, a természettudós és nyelvész SZILY KÁLMÁN (Izsák, 1838. jún. 29. – Budapest, 1924. júl. 24.) a budapesti József Ipartanodában, majd a bécsi Polytechnikumban tanult. Hazatérte után egyetemi oktatói karriert járt be: először Stoczek József tanársegédje lett a budai polytechnikumban, majd a kísérleti természettan tanára, végül megbízták a matematikai fizika és az analitikai mechanika tanszék vezetésével. 1871-ben a polytechnikumot egyetemi rangra emelték: megalakult a Műegyetem. Ekkoriban indult el Szily tudományszervező tevékenysége: a Magyar Mérnök és Építész Egylet első titkárává választották, jelentős szerepe volt a Természettudományi Társulat megújításában, 1869-ben megindította és 1898-ig szerkesztette a Természettudományi Közlönyt – amely azóta is folyamatosan megjelenik, ma Természet Világa címmel. Felismerte, hogy a műszaki tudományos műnyelv fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a modern tudományágak, a technika széles körű megismertetéséhez, népszerűsítéséhez. Ezért érdeklődése fokozatosan a nyelvtudomány felé fordult. 1889-től 1905-ig az Akadémia főtitkára volt, 1905-ben pedig főkönyvtárnokká nevezték ki. Ekkor alapította a Magyar Nyelvtudományi Társaságot, amelynek elnöke és folyóiratának, a Magyar Nyelv-nek és A magyar nyelvújítás szótárá-nak szerkesztője lett.

Tudományos kutatómunkája, legkiemelkedőbb eredményei a termodinamikához kötődtek. 1867-ben, akadémiai levelező tagsági székfoglaló értekezésében a termodinamika első és második főtételének általános matematikai alakban való megfogalmazására vállalkozott.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)