Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

Számos tűzoltó és tűzvédelmi eszköz feltalálója, SZILVAY KORNÉL (Budapest, 1890. júl. 25. – Budapest, 1957. szept. 8.) a felső ipariskolában szerzett technikusi oklevelet. Már diákkorában érdeklődött a tűzoltók munkája iránt és édesapja munkahelyén, a Schlick-gyárban, majd a budapesti önkéntes tűzoltók csapatában tevékenykedett. Itt ismerte meg a világon elsőként hazánkban használt gépjárműfecskendőt, amelynél a jármű álló helyzetében a jármű meghajtó motorja működteti a járműre szerelt szivattyút. Szilvay első találmányával a motor indítási nehézségeit küszöbölte ki. 1914-től a budapesti hivatásos tűzoltóknál műszaki tisztként dolgozott. Főként az foglalkoztatta, hogyan lehetne a tűzoltásnál fellépő vízkárokat kiküszöbölni, mivel az égő anyagokra zúdított víztömeg sokszor nagyobb károkat okozott, mint a tűz. 1923-ban szabadalmaztatta egy közömbös gázzal oltó, azaz szárazoltó gép elvi megoldását. 1925-ben a Nemzeti Kaszinóban – az ő vezetésével – sikerrel alkalmazták poroltóját, az értékes gobelinek és szőnyegek csak minimális kárt szenvedtek. Találmányának lényege az volt, hogy egy robbanómotor kipufogó gázait először lehűtik, majd kompresszorral sűrítik, végül a gázzal az oltó port (szódabikarbónát) a tűzre fúvatják. A készülék gyártását a MÁVAG Mozdony- és Gépgyárban kezdték el és Szilvay találmánya az 1929-es párizsi nemzetközi tűzoltó kiállításon nagy sikert aratott. Számos egyéb szabadalma is szolgálta a tűzvédelmet, például a hőhatásra záródó szelep, az úszószivattyú (8 méternél mélyebb vízforrások hasznosítására), a tűz- és robbanásbiztos szekrény és az alarmográf (önműködő tűzjelző távíró).

Mint tűzoltó tiszt több ezer oltást vezetett. Ő irányította 1947-ben a budapesti Bazilika kupolatüzének oltását, ahol előrelátóan és sikeresen gondoskodott az értékes freskók védelméről.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990 [Tarján Rezső])