JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 29.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 
Katedrális  (Dublin, Írország)(Fotó: Konkoly-Thege György)

Katedrális (Dublin, Írország)
(Fotó: Konkoly-Thege György)

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Patrik, az írek térítője és nemzeti szentje (†461). Tisztelete elterjedt az egész középkori katolikus Európában, így a szomszédos Ausztriában is. Nálunk azonban sem patrociniumával, sem ábrázolásával nem találkozunk. Neve néhány középkori misekönyvünkben mégis felbukkan.

Névünnepén az ír férfiak, bárhol élnek is a világon, kalapjukra zöld rekettyelevelet tűznek és így köszönnek egymásnak: „áldjon meg az Isten és Szent Patrik”. A legenda szerint Jézustól kapott botjával űzte el a zöld szigetről, vagyis Írországból a mérges kígyókat. A jámbor hagyomány azt is tudja, hogy a hitetlenkedőknek egy kénkövektől párolgó barlangban megmutatta a gonoszok pokoli kínját és az igazak örömét. A barlang neve azóta is Szent Patrik purgatóriuma, amelynek a középkor épületes vízió-irodalmában nagy híre volt.

A számos egykorú leírás, beszámoló között éppen két magyar zarándok lovagnak, a Nagy Lajos király seregében harcoló György vitéznek (Georgius miles de Ungaria) és a Zsigmond király udvarnépéhez tartozó Pásztói Tar Lőrincnek, illetőleg a nevük alatt ránk maradt irodalmi alkotásoknak volt a középkor végén legnagyobb hatása. Legtöbb szövegváltozatuk latin nyelven maradt hátra, de ismerünk egykorú olasz, katalán, francia, provenszál, cseh, német átköltéseket is. A hazai hagyomány emlékezetét sajnos csak a Tinóditól megörökített foszlányok őrzik. A barokk időkben nyilván már nevük sem ismeretes. Ezért fordíttatja Eszterházy Pál épületes magyar olvasmányul Oenius vitéz látomásait, aki állítólag a XII. században élt.

Szent Patrik
Szent Patrik szobra Írországban
(szobor)
Szent Patrik nap – az írek védőszentje Magyarországon
(cikk)

Katedrális  (Dublin, Írország)(Fotó: Konkoly-Thege György)

Katedrális (Dublin, Írország)
(Fotó: Konkoly-Thege György)

Európai Unió, Írország
(összeállítás)
KELTA
(gyűjtőoldal)
Írország
(szócikk)
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Szent Patrik purgatóriuma

Patrik, az írek térítője és nemzeti szentje (márc. 17.) alig ismert Írország határain túl, a római egyház is csak halála után 1200 évvel, 1631-ben szorított neki helyet az egyetemes naptárban. Tiszteletében azonban van két elem, ami számot tarthat érdeklődésünkre.

Névünnepén az ír férfiak kalapjukra zöld rekettyelevelet tűznek, és így köszöntik egymást: „Áldjon meg az Isten és Szent Patrik!” A szóban forgó rekettyeféleség tüskés, sárga virágú, örökzöld cserje, kopár legelőknek Európa-szerte honos lakója. A kelta múlt jeles növénye, és az ír fa-ábécé 5 magánhangzója közül a másodiknak felel meg (O mint onn, azaz „rekettye”, Graves szerint az ír fanaptárban a tavaszpont „fája”). Tavasszal nyíló sárga virágai és új zsenge tüskéi a tavaszponton álló Napot és sugarait jelképezték. A rekettyevirág az első az esztendőben, amit a méhek meglátogatnak. (A méh maga is a visszatérő tavasz jelképe, nálunk József-napkor, március 19-én eresztették ki a méhészek a méhrajokat.) A rekettye fiatal puha tüskéit az írek nemzeti jószága, a birka fogyasztja szívesen (vö. húsvéti bárány). Patrik-nap körül az írek visszavágták a rekettyebokrokat, hogy a növény hajtásának növekedését – áttételesen a Nap sugarainak erősödését – siettessék, és a száraz rőzséből hatalmas tüzeket raktak. Hiedelmükben ez a művelet is a Nap erejének mágikus fokozását célozta. A levágott, tüskés rekettyeág illik a térítő Patrik kezébe, a walesi néphagyomány pedig a boszorkányok, azaz pogányok ostorául javallotta.


Szent Patrik - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza
                        Dénes István)

Szent Patrik - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza Dénes István)

Szent Patrik
(ismertető)
Szent Patrik
(szócikk)

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea
(részlet)

Amikor Szent Patrik Írország földjén hirdette az igét, de fáradozása igen kevés gyümölcsöt hozott, kérte az Urat, hogy valami jelet mutasson, amitől megrettenve a pogányok bűnbánatot tartanának. Az Úr parancsára tehát egy bizonyos helyen botjával egy nagy kört rajzolt, és íme, megnyílt a föld a kör belsejében, és egy mélységes mély verem tárult elő. Megvilágosodott Szent Patrik előtt, hogy az ott a purgatórium egyik része, melybe ha valaki alábocsátkozik, további vezeklésre nincs szüksége, s bűneiért nem kell még egyszer szenvednie a tisztítótűzben. Többen nem tértek azonban meg onnan, és akik megtértek, azoknak is reggeltől másnap reggelig odalent kellett maradniuk. Sokan alászálltak már, akik soha többé nem tértek vissza. Patrik halála után hosszú idő elmúltával egy Miklós nevű nemesember, aki sok gonoszságot követett el, bűneit megbánva Szent Patrik purgatóriumát kívánta kiállni. Ennek előtte a többiekhez hasonlóan tizenöt napi böjttel sanyargatta magát, majd miután a kulccsal, amelyet valamelyik apátság őrzött, fölnyitották az ajtót, aláereszkedett a barlangba, és a falában egy ajtóra bukkant. Az ajtón át egy kápolnába jutott, ahol fehérbe öltözött szerzetesek jelentek meg és zsolozsmát mondtak. Intették Miklóst, hogy legyen állhatatos, mert ördögi kísértetek sokasága fogja megkörnyékezni. Amikor tudakolta, hogy milyen szerrel élhetne ellenük, így válaszoltak: „Amint úgy érzed, hogy gyötörnek, rögtön kiálts fel és mondd: »Jézus Krisztus, az Élő Isten Fia, irgalmazz nekem, bűnösnek!«”

James Joyce szobra (Írország)(Fotó: Konkoly-Thege György)

James Joyce szobra (Írország)
(Fotó: Konkoly-Thege György)

James Joyce emléktáblája (Írország)(Fotó: Konkoly-Thege
                        György)

James Joyce emléktáblája (Írország)
(Fotó: Konkoly-Thege György)

Ír temető(Fotó: Konkoly-Thege György)

Ír temető
(Fotó: Konkoly-Thege György)

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal