JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. április 25.Névnap: Márk, Márkó, Márkus
    
 
Hónapok
 
Szent Krisztina (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Szent Krisztina (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Krisztina ókeresztény vértanú. Az Érdy-kódex szép szavakkal dicséri: támada... nagy nemes nemből. De nevezete szerént annál es méltóságosb es vala, mert igyenlő vala az ő szentséges életéhez. Magyaráztatik azért az ő neve Krisztina úgy, mint szép illatú krizmával megkenettetött. Krizma vala ő keresztyénségének szép illatja szerérit. Drága kenet vala szentséges életének nyájassága szerérit. Ájotatus vala Szentléleknek benne lapozása szerérit. Legendája közhelyekkel van tele, nincs jellegzetes, hagyományképző mozzanata.

Ünnepét középkori misekönyveink számontartották. Képét ott látjuk Bártfa (1460, 1485), Malompatak (Mlynica, 1515) szárnyasoltárain. Ereklyéit a nagyszombati klarisszák őrizték. A tiszteletére szentelt néhány templom elsősorban nyilván a kegyúr felesége, leánya névadó patrónájának szólt: Nádaska (1765, Bódvaszilas leányegyháza), Ernőháza (Ernesstovo, 1888). Hasonló eredetű Felsősegesd franciskánus templomának Krisztina-oltára is (1779), Festetics Lajos alapítása.

Krisztina mindig kedvelt, bár nem sűrűn választott magyar női keresztnév volt, napjainkban azonban egyenesen divattá vált. A budai Krisztinaváros Mária Terézia egyik leányának, Krisztina főhercegnőnek, Albert magyarországi helytartó feleségének emlékezetét őrzi. A szentnek szobra is állott Nepomuki Jánosé társaságában, a későbbi Horváth-kert táján. Az Ördögárok 1837. évi áradása idején pusztult el.

Csak egyetlen néphagyományt ismerünk, ami a naphoz fűződik. Ez is kalendáriumi jellegű. A szegedi tanyákon a névünnep táján támadó homokviharoknak krisztinaszél a neve.

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea
(részlet)

Krisztina annyi, mint ‚szent olajjal megkent’ (chrismate uncta): illatos balzsam töltötte be magatartását, az áhítat olaja a gondolkodását, áldás a szólását.

 

Krisztina az itáliai Tyrosból származott, igen előkelő szülőktől. Atyja egy toronyban tartotta, és tizenkét szolgálót, valamint arany és ezüst isteneket adott mellé. Bár gyönyörű volt és sok kérője akadt, szülei egyikőjüknek sem akarták odaadni, hogy az istenek szolgálatában maradjon. Ő azonban a Szentlélektől megvilágosodva, borzadt a bálványáldozattól, és azt a tömjént, amit az isteneknek kellett volna áldoznia, az ablakba rejtette. Amikor atyja fölkereste, a szolgálók beárulták: „Leányod, a mi úrnőnk nem hajlandó áldozni a mi isteneinknek, sőt kereszténynek vallja magát.” Atyja nyájas szavakkal igyekezett rávenni az istenek szolgálatára. Mire a leány: „Ne nevezz engem leányodnak; azé vagyok, akit egyedül illet a dicséret áldozata. Én nem a halandó isteneknek mutatok be áldozatot, hanem a menny Istenének.” Mire az atya: „Leányom, ne csak egyetlen istennek mutass be áldozatot, nehogy a többi megharagudjék rád!” Krisztina erre így válaszolt: „Helyesen szólottál, pedig nem is ismered az igazságot. Az áldozatot ugyanis az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek mutatom be.” Mire az atyja: „Ha három istent imádsz, miért nem teszed ezt a többivel is?” Mire a leány: „E három egy Istenség.”

Ezután Krisztina az atyja isteneit összetörte, s az aranyat-ezüstöt szétosztotta a szegények között. Atyja visszatért, hogy isteneit imádja, de nem találta őket. A szolgálólányoktól értesült Krisztina tettéről; ekkor haragjában levetkőztette, s tizenkét férfival úgy megverette, hogy a szolgák maguk is belefáradtak. Akkor Krisztina így szólt atyjához: „Te tisztességtelen és szégyentelen, Isten előtt utálatos! Lám, elfáradtak, akik engem ütlegeltek. Kérj nekik isteneidtől erőt, ha tudsz!” Erre, vasra verette, és börtönbe záratta a leányt. Ennek hallatára anyja megszaggatta ruháit, és a börtönhöz sietve leánya lába elé vetette magát, mondván: „Leányom, Krisztina, szemem fénye, irgalmazz nekem!” Mire a lány: „Miért mondasz engem a te leányodnak, nem tudod, hogy Istenem nevét viselem?”

Karthauzi Névtelen: Szíz Szent Krisztina asszonnak életéről
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal